Vasárnap kiderül, ki nyeri a francia választásokat. Már csak két jelölt van, Emmanuel Macron és ellenfele, a szélsőjobboldali Marine Le Pen, akik szerdán este tévéműsorban vitatkoztak. Mind a két tábor a közel nyolcmilliós szélsőbaloldali szavazókat próbálja megnyerni. Techet Péter megnézte a vitát, és a Reggeli gyorsban értékelte, hogy szerinte ki nyert.

A CNN különkiadást készít a magyar demokráciáról, amely egyben figyelmeztetés is: "csak óvatosan, Amerika, ezzel az orbáni mesével!" Külföldi lapszemle.

Jelenleg minden lehetősége megvan a kormánynak hozzáférni az uniós forrásokhoz, elfogadható felhasználási terv mellett – véli Hegedűs Dániel.

Lendvai Pál szerint a portugál Salazar-rezsimhez hasonló berendezkedés jöhet Magyarországon. A bécsi Der Standardban írt erről. Külföldi lapszemle.

Marine Le Pen és az apja 600 ezer eurót sikkasztottak el az európai parlamenti idejük alatt, robbant a hír Franciaországban. Az Olaf erről szóló jelentése azonban kevésbé befolyásolja majd a választásokat, mondta Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, aki szerint úgy tűnik, ettől a vádtól függetlenül is szétesett Le Pen kampánya a második forduló előtt. Holnap elnökjelölti vita lesz, de hogy az mennyiben fogja befolyásolni a választás kimenetelét, az kérdéses.

Az elsüllyeszthetetlen Orbán Viktor címmel írt cikket Húsvétkor a New York Timesba Bíró-Nagy András, a Policy Solutions politikai elemző intézet igazgatója. Bár győzött a Fidesz, de súlyos helyzettel kell szembenéznie a kormányfőnek.

Elvben jó a kényszerintézkedések felülvizsgálatáról szóló jogszabály, de a gyakorlatban rendre elsiklik – véli Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

Berlin Orbán Viktor cinkosaként az orosz agresszió elleni egységes uniós fellépést akadályozza energiapolitikai célokból – írja cikkében a republikánus elemző, Dalibor Rohac.

Döntött a Médiatanács, elveszi a Tilos Rádió frekvenciáját. Csabai Gábor „Papó”, a Tilos ügyvezetője azt mondta: a médiatörvényben „nagyon ügyesen” benne vannak az aknák.

„Miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök oligarchái az olaj- és gázbevételekből gazdagodnak, addig Orbán oligarcháit az EU-alapok táplálják” – állapítja meg Daniel Kelemen, az amerikai Rutgers egyetem politikatudományi és jogi professzora a Washington Postban.

Kínában arról írnak, nem csoda, hogy az EU nem ad pénzt, ha azt Orbánék olyasmire költik, mint a kormányfő telkénél épült kihasználatlan stadion. Külföldi lapszemle.

Egészen másképp vizsgálja a magyar kémkedési botrányt az EP, mint a magyar hatóságok. Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró elemzett.

Az egyenként 300 millió forintos tantermekről szóló, összesen 13 milliárd forintba kerülő Öveges-program ügyében nyolc év után három kis halat találtak csak – foglalta össze Hadházy Ákos parlamenti képviselő. Szerinte ennél jobban egy ügy sem mutatja be, hogyan menti ki a fideszeseket az "úgymond bűnüldözés".

Abban az értelemben mindenképpen visszaütött Putyin erőszakossága, hogy miközben az ukrajnai háborúval el akarta rettenteni a NATO-t a további keleti terjeszkedéstől, most már a hivatalosan semleges Finnország és Svédország is fontolóra vette az atlanti szövetséghez való csatlakozást. De mit lépne erre Magyarország? Hogyan úszhatja meg Putyin a felelősségre vonást, és mit írt Medvegyev az ukránokról? Nemzetközi lapszemle.

Leginkább csak szájhősködik a magyar miniszterelnök, amikor az Európai Unióval hadakozik. Ha valóban úgy gondolja, hogy tűrhetetlenek az EU követelései például jogállamisági ügyekben, visszautasíthatja a brüsszeli alamizsnát. Még azt is javasolhatja, hogy Magyarország távozzon az EU-ból. De nem teszi. Eközben nem a magyarok szuverenitása forog kockán, a tét valójában a liberális társadalmi berendezkedésű európai államok adófizetőinek a szuverenitása, vagyis az a kérdés, eldönthetik-e ők, hogy miféle szomszéddal hajlandóak bőkezűek lenni. Erről ír a Wall Street Journal.

Ez nem volt fair választás, a Nemzeti Választási Iroda vezetője mégis kiáll majd a parlament alakuló ülésén és elmondja, hogy itt minden rendben, ehhez pedig nem adhatják az arcukat - közölte Fekete-Győr András, a Momentum leendő frakcióvezetője. Szerinte a parlamenti munka csak kiegészíti a közösségépítést, a sokkoló eredmény okai pedig tartalmi kérdések voltak, többet kell foglalkozni az emberek hétköznapi szükségleteivel.