Archívum

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá!

Az Utcafront már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Vendégeink, témáink:

- Bolíviai kukoricapálinka, ördögűző karnevál, indián vályogházak és egyetemi felhőkarcolók. Ez is Oruro, ahová Sylvester Ádámmal utaztunk.

- Kocsma design, avagy kortárs belsőépítészet. Babos Bertalan „Zsili” képzőművész és csapata legutóbb nem valamely szórakozóhelyet varázsolta át, hanem a Bethesda Gyermekkórház szürke betonoszlopait festette át színes könyvekké.

- Állami Áruház – ez most nem az 1952-es filmvígjáték, hanem egy valóságos, ma is működő épület, mégpedig az Újpesti Állami Áruház, amit Kelecsényi Kristóffal jártunk be.

- Magyar építész stúdió nyerte meg azt a nemzetközi pályázatot, ami alapján a ferencvárosi Nagyvásártelepet fogják átépíteni, a tervezett Diákváros részeként. Erről beszélgettünk Kozár Alexandrával.

- Nyári túraajánlat: Világörökség útlevelet lehet igényelni a Fertő-táj projekt keretében most elkészült, hat Fertő-tavi településen található célpontok meglátogatásával.

- Breuer Marcell 119 éve született. Torma Tamás emlékezett meg a világhírű építész-formatervezőről, akinek Párizsban, Rómában, New Yorkban és számos amerikai városban vannak művei, csak éppen sajnos Magyarországon nincs egyetlen épülete sem.

- Átépítik Budapesten a Jókai teret, sok zöld, sok pad. A nagy, ősszel induló tervezés egyedül azzal nem számolt, hogy az évek óta itt zajló, nemzetközi hírű évadnyitó Kolibri fesztiválnak nem maradt hely. Novák János, a Kolibri Színház igazgatója volt a vendégünk.

Vendégeink, témáink:

- Hogyan lesz egy porfészekből világváros alig 40 év alatt? Bolíviában, azon a vidéken, ahol szegény Che Guevara végzetét lelte anno, nos a '80-as években varázsütésre megindult a fejlődés, s a földszintes óvárost mára felhőkarcolók, üzleti negyedek veszik körbe. Sylveszter Ádámmal mentünk el ide.

- Az ördögi lovas, aki a budai várlépcsőin is hintóval közlekedett – már ki is találhatták – Sándor Móric grófról van szó. Nos az ő Bajnán található kastélyát újította fel nemrégiben a Palatium Stúdió Kft. csapata, amiért is ICOMOS díjat kaptak. Torma Tamás járt háztűznézőben a birtokon.

- Rimanóczy Gyula egyik ragyogó műve a Pasaréti téri modern templom, amiről múlt héten beszéltünk. Időközben megtudtuk, a templom egyik támogató bankárának megrendelésére a közelben épített egy Bauhaus villát is. Ma már többen lakják, egyikük Váradi Júlia kolléganőnk, aki megemlítette édesapja, Preisich Gábor munkásságát is, aki az ország első modern lakóépületét és benne a híres Symplon, későbbi nevén Bartók mozit is tervezte.

- Lesz szobra Hajós Alfrédnak. Mégpedig az általa tervezett Margitszigeti Sportuszoda előtt. Az újkori olimpiai játékok első magyar aranyérmese, a magyar delfin becenevű úszócsoda polihisztora volt. Építész, futballista, fociedző, szakújságíró, főszerkesztő, éppen ideje, hogy méltó emléke álljon Budapesten. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szoborpályázatáról a zsűri egyik tagjával Fegyverneki Sándor egykori országos főépítésszel beszélgettünk.

- Zöld sziget a város közepén – A budapesti Jókai tér tájépítészeti áttervezéséről számol be a Lépték-Terv Tájépítész Iroda vezető tájépítésze László Viktor.

- Építészettörténeti rovatunkban pedig Kelecsényi Kristóf ezúttal a Keleti pályaudvarról mesélt.

 Vendégeink, témáink :

- Nagyon magasról indulunk, de a műsor végére visszatérünk a tengerszintre:

- Elsőként egy 4500 méter magas bolíviai hegyre utazunk Sylvester Ádámmal és megnéztük Potosit, az ezüstvárost.

- 550 méter magasan van a világ legnagyobb toronyórája. Számlapjának átmérője 47 méter, az óramutatók egyenként 25 tonnásak. Laczik Bálint mesélte el az építészeti-műszaki részleteket.

- Ennyire nem magas, de az egész várospanorámája látható róla - a Margitszigeti Víztoronyhoz mentünk Kelecsényi Kristóffal.

- A budai várhegy sem túl magas, csak ami most ott zajlik, az aztán a magaslabda; a kormányzati negyed építése. Csomay Zsófiával dekáztunk a témán.

- Közel a tengerszinthez, a Pasaréti templom volt az az egy hely, amiről Torma Tamás küldött építészeti tudósítást.

Vendégeink, témáink:

- Havanna: óváros, villanegyed, belváros – ez volt az útvonal Sylvester Ádámmal.

- Budapest legmagasabb épülete a Semmelweis Orvostudományi Egyetem un. Elméleti tömbje több, mint 40 évvel ezelőtt épült Wágner László tervei alapján. Nemcsak a maga korában, hanem ma is modernek számító tömbről mondta el a részleteket Kelecsényi Kristóf.

- Torma Tamással a Városmajorba indultunk és az 1925-ben Árkay Aladár tervei alapján épült Jézus szíve templomot látogattuk meg.

- Hídvita Budapesten. Schneller István, építész, urbanista, professzoremeritus, Budapest volt főépítésze fejtette ki véleményét átervezett Galvani hídról.

- Kihirdettéka Mathias Corvinus Collegium új, központi épületére kiírt pályázatot. A volt munkásőr székház helyére álmodott campusterveiről számolt be Kozár Alexandra.

- A világ legcsúnyább építményei közé sorolható, Nagy Britannia partjai közelében épített vasszörnyekről, a II. világháborúban egyébként eredményesen működő légvédelmi állásokról tudósított Laczik Bálint.

Vendégeink, témáink:

- Rio és a szamba után rumba és Havanna. Sylvester Ádám a kubai fővárosban tartott virtuális sétát.

- Millenniumi séta a Műcsarnok körül és a belső kiállítótermekben - Kelecsényi Kristóf háztűznézője.

- Születésnapi anzix - a 107 éveszületett Ybl Miklós életművét foglalta össze Torma Tamás.

- A 2013-ban rekonstrukciós felújításon átesett Szent Lukács Gyógyfürdő ismét felkerült a térképre. A két tervezővel Beke Csillával és Bujdosó Győzővel emlékeztünk.

- India északi részén és Pakisztánban turisztikai hasznosítás okán felújítják a régen elhagyott, lépcsős víztározókat. E hatalmas építészeti csodákról mesélt Laczik Bálint, mérnök-szakértőnk.

- A műsort Kozár Alexandra építészeti rovata zárta.

Vendégeink, témáink:

- Irány Rio, de nem a karnevál volt a fő téma, hanem a város építészete és kultúrája. Sylvester Ádámmal folytattuk a dél-amerikai utazást.

- Az ország, de talán Európa egyiklegszebb hídja az Erzsébet híd. Kelecsényi Kristóf építészettörténeti elemzése erről szólt.

- Torma Tamás a Kis magyar snassz, avagy neociki az építészetben címmel arról beszélt, hogy milyen eszközökkel éltek az egyen építészet egyhangúságát megtörni kívánó, Kádár-kori háztulajdonosok.

- Ehhez kapcsolódott Smiló Dávid építészeti szakíró, aki arról számolt be, hogy a Magyar Építész Kamara összeállította azokat a típusterveket, amelyek segítségével e „kádárkockákat” meg lehet újítani, egészen varázslatosan át lehet építeni.

- A legjobb kezekbe került egy 200 éves, romos, de még menthető zsinagóga Kővágóörsön. Jusztin Ádáma Káli-medence Zsinagógája Alapítvány elnöke beszélt arról, hogy terveik szerint talán még újra fel is lehet avatni az egyébként nyitott, kulturális eseményeknek is helyt adó épületet.

Vendégeink, témáink:

- Egy utolsó nagy séta La Pazban, Bolívia különösen izgalmas nagyvárosában Sylvester Ádámmal. Azt is megtudhatjuk, miért hordanak a bennszülött indián lányok és asszonyok fekete, karimás, keménykalapot.

- Alig 4 hónap alatt készült el az első képviselőház, Ybl Miklós tervezésében. Ez még ma is bravúr lenne! Az épületről – amiben ma az Olasz Kulturális Intézet működik - Kelecsényi Kristóf építészettörténész beszélt.

- Kilenc évvel ezelőtt a Solar Decathlon nemzetközi építészetiversenyen 6. helyezést elért, magyar építészhallgatók által készített okos ház, az ODOO (Odú) utóéletéről, vagy haláláról beszélgettünk Torma Tamás építész kritikussal.

- Ki hitte volna, hogy a Munkásőrség OrszágosParancsnokságának egykori székháza helyén a nemzeti felsőoktatás fellegvára fog működni. Pedig ez van, a Mathias Corvinus kollégiuma van ebben az épületben,ami helyett egy sikeres tervpályázat után az utókor már méltó palotát építhet. Kozár Alexandrával beszéltük meg, mire is számíthatunk.

- Az „őrült magyar” -  ahogyan  Svájcban hívták kollégái Zalotai Elemért - egyik, meg nem valósult itthoni tervéről beszélgettünk Fehérvári Zoltán művészettörténésszel. A 3 km hosszú, 70 ezer embernek otthont adó un. szalagházról, amit a mester a Csillaghegyre tervezett, de amit a szovjet házgyári technológia lesöpört a színről.

- Online filmfesztivál – múlt szombaton zárult a 13. nemzetközi építészeti filmfesztivál Budapesten. Köves Bálint építésszel, a fesztivál egyik szervezőjével értékeltük az idei programot.

Vendégeink, témánk:

- Történelmi fordulatnak tekinthető, ami e-héten történt, a főváros ugyanis nyilvánosságra hozta tizenhét pontját, amelyben a Városligettel kapcsolatos munkálatok kompromisszumos javaslatait fogalmazta meg. Elindulhat egy párbeszéd? Itt az Utcafrontban mindenképp.
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester - helyettes és Baán László miniszteri biztos vitatta meg ezt a tizenhét pontot, illetve azt, hogy a sok-sok politikai csatározás után elindul-e egy szakmai párbeszéd a főváros és a kormányzat között, hogy az, ami a Ligetben épült és meg kíván még épülni, azzal kapcsolatban vannak-e együttes kompromisszumos megoldások. Az Utcafront különkiadása ezzel foglalkozott.

Vendégeink, témáink:

- Harmadik séta La Pazban – Sylvester Ádám bolíviai emlékeiről mesélt.

- Azok a 60-as 70-es évek – a modernkori magyar építészet értékeiről immár a második részlet következett Fehérvári Zoltán művészettörténésszel. Ezúttal az őrült magyar, vagyis Zalotay Elemér 1968-ban, Szombathelyen épült Szputnyikfigyelő állomását néztük meg kívülről– belülről.

- Ugrás a ’80-as évek elejére Kelecsényi Kristóffal, aki az Átrium Szálloda építészeti remekléséről tartott rövid elemzést.

- Elkezdődik és az év végére be is fejezik a Blaha Lujza tér átépítését – a lényeg: kevés autó, sok gyalogos tér és persze zöld, zöld, zöld. Budapest főépítészével, Erő Zoltánnal beszéljtük meg a részleteket.

- Mátyásföld, főúri emlékek a fák övezte villanegyedből –Torma Tamás időutazása.

- Kozár Alexandra pedig egy bontásra ítélt házról mesélt: a Tömő utca 23 – ról.  Ebben a bérházban született Psota Irén. Állítólag fitnessközpont lesz a helyén, de a genius loci azért megmarad, mert a tervekben szerepel egy színházterem is.

Vendégeink, témáink:

- La Pazban folytattuk az utazást Sylvester Ádámmal, aki arról is mesél, hogy miért nem kellenek közlekedési táblák a város utcáin.

- Megtartották a 16. Média Építészeti Díja gálaestjét - a szakmai zsűri elnöke, Zubreczki Dávid építészeti szakíróval beszélgettünk a díjazott munkákról.

- Műemlékekről műemlékvédelem nélkül - adhatnánk ezt a sorozatcímet is, amikor a 60-as, 70-esévek értékes épületeit vesszük sorra. Ezúttal a budapesti Dózsa György úton valaha állott Gyógyászati Segédeszközök Gyáráról beszélgettünk Fehérvári Zoltán művészettörténésszel.

- Múlt héten arról is volt szó a műsorban, hogy hamarosan sétánnyá alakítják a pesti alsó rakpart Jászai Mari és Kossuth tér közötti részét. Most Torma Tamás elevenítette fel, mikor és hogyan is épült ki a Duna két alsó rakparti része.

- Kelecsényi Kristóf építészettörténész rovatában ezúttal a Szent István Bazilika tervezéséről és megépítéséről hallhattunk.

Vendégeink, témáink:

- Ó, azok a '60-as '70-es évek! A Magyar Építőművészek Szövetsége elkészíti a szocialista idők modern, magyar építészetét reprezentáló adatbázist. Lehet csatlakozni, aki értékesnek, érdekesnek, megőrzendőnek talál egy e korszakban készült épületet, az tudja jelezni!

- A bolíviai indiánok népművészeti motívumai vajon hogyan mutatnak az arab hatást is mutató, gyarmatosító spanyolok éptette barokk templomokon? Sylvester Ádám mesélt erről, akit mérnöki munkája anno több hónapig La Pazba szólította.

- Végre, végre, végre! A pesti alsó rakpart - legalábbis a belvárosi szakaszán - sétány lesz. A főváros és a kormány közös fejlesztése nyomán ligetes promenáddá változik a Jászai Mari és a Kossuth tér közötti szakasz. Erről elmélkedtünk Bojár Iván András művészettörténésszel.

- Hogyan vágtak ketté egy templomot, hogy a sekrestyét négy méterrel hátrébb tolva megnagyobbítsák a belső teret? Kelecsényi Kristóf mesélte el.

- A Magyar Szecesszió Háza a pesti oldalon, a Honvéd utcában található. Ez az un. Bedő ház, aminek történetéről Torma Tamástól hallhattunk.

- Színház, templom, lakóépület, vasútgépészeti szakközépiskola, német birodalmi iskola és Dekoratőr- és kirakatrendezői suli. Ez mind volt abban a Damjanich utcai házban, amit a Freeszfe új egyesülete majdnem megkapott az önkormányzattól. Most vissza az egész - a kálváriáról Kozár Alexandra számolt be.

Vendégeink, témáink:

- Az utolsó séta Párizsban – de ez már a tavaszba is elvezetett – Sylvester Ádámmal.

- Műemlékvédelem kiiktatva, szakértelem kiiktatva, üzlet, magánérdek előtérbe – így bontanak műemléki értékű házakat ma Budapesten.

- Épületmustra: Torma Tamás a pátyikatolikus templomot, Kelecsényi Kristóf pedig az ELTE központi épületét mutatta be.

- Európa legjobb középülete díját nyerte el az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ – újabb szempontok a Liget-projektről.

- Machine de Marly – egy XVII. századi vízszállító monstrum, ami a Versailles-i kastély parkjához vitte a vizet – erről mesélt a múlt őrült építményei sorában Laczik Bálint.

Vendégeink, témáink:

- Szajnán innen és túl – négy hídon is átmentünk Sylvester Ádámmal újabb párizsi sétája során

- Tervezte William Tierney Clark, építette Adam Clark, nem voltak rokonok, közös művük a Lánchíd. Kelecsényi Kristóf, építészet-történész elmondta, hogyan változott a híd koronként az átépítések miatt

- Házak nyilvános titkai – a mester kétkötetes, rengeteg nagyszerű fotóval illusztrált épületkatalógust jelentetett meg épített örökségünk gazdag dokumentumaként. A stúdióban járt a szerző Ráday Mihály rendező, operatőr, városvédő

- Kós Károly barátjával és munkatársával együtt tervezte meg az Állatkert, a Wekerle telep egyes épületeit, csak ő nagyon fiatalon 33 évesen meghalt, így kevesen emlékeznek rá. Ő volt Zrumeczky Dezső, akiről most Torma Tamás emlékezett meg

Vendégeink, témáink:

- A Szent Mihály útján ezúttal nem az ősz, hanem a nyár és nem beszökött, hanem tovasuhant és nem Ady, hanem Sylvester Ádám, aki egy nagy körrel folytatta párizsi sétáját fel a Pantheonig, onnan vissza a Luxemburg kerten át a Sorbonne mellet vissza a Szajna partjához.

- Megszületett a Római parti vízió –milyen legyen a jövője ennek a patinás résznek, amelyről korábban végeláthatatlan és erőszakos viták zajlottak a mobilgát okán, de ennek most vége, a táj ökológiai tulajdonságainak megőrzése mellett civilek, városvédők és várostervezők, érintett üzletemberek és az ott lakók megtalálták a közös hangot.

- Kívülről méltóságteljes, elegáns, belül csupa nyüzsgés, s ennek megfelelő sokterű labirintus - a XX. század legelején épült Magyar Nemzeti Bank titkairól hallhattunk Kelecsényi Kristóf építészet-történésztől.

- Andrássy út 60. Kinek a nyilasok, kinek az ÁVH, kinek mindkettő emléke okán borzong a háta. 20 éve itt létesült a Terror háza, és ettől is sokunknak hasonlóan rossz érzései támadtak. Torma Tamás a palota teljes történetét felidézte.

- Viszont a magyar szecesszió egyik legszebb épülete, a Gutenberg ház hallatán jókedvünk lett, bár Kozár Alexandra arra is felhívta a figyelmünket, hogy a múlt rendszer gondatlansága és a rendszerváltás utáni rendszer trehánysága miatt, számos műérték veszett kárba ebben a palotában is.

Vendégeink, témáink:

- A Louvre üvegpiramisától indultunk tovább Sylvester Ádámmal, érintettük a Musée d'Orsay-t, majd a Quartier Latin felé fordulunk.

- Hazai túrával folytattuk, Torma Tamás Nemeskér felé vezetett, ahol valószínűleg az ország legrégebbi evangélikus templomával ismerkedtünk meg.

- Azután nem is Magyarország, hanem a maga korában Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb automobilgarázsát kerestük fel Kelecsényi Kristóf kalauzolásával, a budapesti Kertész utcában.

- Bejártuk a nemrég átadott Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ modern épületeit és a helyreállított egykori zsidó imaházat, ahol megnyílt a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet.

- Búcsú az Ódry Színpadtól - a szomorú hír nyomán Kozár Alexandra a legendás játszóhely mellett annak elődjéről is beszélt.

- Kiírtak egy pályázatot, aminek eredményeként lesz emlékszobra Hajós Alfrédnak a Margitszigeten– erről is szó volt műsorunkban.

Vendégeink, témáink:

- Elsőként a Szajna partján folytattuk párizsi sétánkat Sylvester Ádámmal.

- Makovecz Imre életművéről két rovatunkban is szó esett, vitatkoztunk: Torma Tamás azt vizsgálta, miért is kell kiköltöznie a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek a Makovecz - féle, egymásba forduló, két ferde kupolájával igen jellegzetes piliscsabai épületéből.
A Magaslesen című rovatunkban pedig Makovecz utolsó, grandiózus munkájának, a Szentek és kárhozottaktemploma tervének sorsáról vitázott Őrfi József, építész és Gégény István, katolikus hittanár.

Két újabb áldozata van a fővárosi ingatlanbiznisznek: a pesti oldalon a Kazinczy utcában az egykori Wichmann kocsma épületét, a budai oldalon pedig a város legrégebbi, szintén legendás étterméta Márvány menyasszonyt törlik el hamarosan a föld színéről, az immár magántulajdonos iroda - és szálloda építő vállalkozók. Kelecsényi Kristóffal keseregtünk minderről.

Ha már Párizzsal kezdtük, a francia fővárossal is zártuk a műsort: Kozár Alexandra azt a tervet ismertette, amely nyomán a Champ-Elysées -t visszakapják a gyalogosok, ugyanis 2024-re márkertekkel övezett korzó lesz a sugárútból.

Vendégeink, témáink:

- Könnyű séta a Montmarte-on –Sylvester Ádám békebeli városnéző úton járt Párizsban.

- Egy nagyszerű épület, ami miatt a nagyérdemű kilépett a pesti belvárosból, hogy kultúrszomját oldhassa – a MŰPA, a Művészetek Palotája. Háztűznézőben voltunk Kelecsényi Kristóf, építészettörténésszel.

- XIX. századi díszletekkel építette tele a Budai várat a jelenlegi kormány. A múltba nézés kissé drága mulatsága ez, van lovarda lovak nélkül, van királyi vár király nélkül, van Várkapitányság ostromlók nélkül, csak ízlés és mértéktartás nincsen. Róth János, Ybl-díjas építésszel beszélgettünk.

- Újabb vita robbant Makovecz Imre életműve okán: a mester utolsó, grandiózus tervét, a Szentekés Kárhozottak templomát szeretnék felépíteni követői. Az egyháznak egyelőre úgy tűnik, nem kell egy ekkora, új templom, pénz sem nagyon van hozzá. Kozár Alexandra foglaljt össze azt, ami eddig tudható minderről.

- Tudták, hogy mi a nem hely? Nem menhely, hanem a hely negatív fogalma, tehát a nem hely. A műsorban több példát is említettünk olyan városi területekről, amelyek két hely között vannak, vagyis nincsenek,mert nem helyek. Ezt a gordiuszi csomót Torma Tamás bontotta ki műsorukban

Vendégeink, témáink:

- Tudományok háza, zeneház, táncszínház, filmszínház, és még más nyalánkságok Párizs külső részén, a Parc de la Villette parkban, ami szinte egy önálló kulturális városközpont – Sylvester Ádámmal utaztunk képzeletben.

- Márkus Emília budai villája maga volt a művészet szentélye. A színésznő egykori lakhelyén - szellemiségének megfelelően - ma könyvtár működik. Az épületet Kelecsényi Kristóf mutatta be.

- H2Offices – a név utal a helyre – a vízművek központi irodaházának helyén épülő, mondhatni, alul-felül parkosított irodaház a Dózsa György úton, valószínűleg a pestiek egyik kedvelt találkozóhelye is lehet, ha elkészül.
Ezzel pont szemben viszont már évek óta áll és működik a Vision Tower, a három részből álló és V alakú pillérekre helyezett irodaház, amit Torma Tamással jártunk be.

- Cable Car – ne fordítsuk le egy-az egyben, mert nem autó és nem kábel, hanem vasúti kocsi és drótkötél – 1870 körül helyezték üzembe, azóta is működika meredek hegyoldalra is felkapaszkodó járgány, mégpedig San Franciscoban. Laczik Bálint mesélt erről.

- A műsor végén Kozár Alexandra érkezett új építészeti híreivel.

Vendégeink, témáink:

- Sylvester Ádám ismét megforgatta építészeti földgömbjét és a barcelonai csodák után újabbhelyszínre vezérelt bennünket.

- Budapest új, legalábbis a rendszerváltás után épült templomai között vezetett amolyan rádiós-sétát Zubreczki Dávid.

- A Média Építészeti Díja döntős pályamunkái közül Torma Tamás a gyermelyi városközpont áttervezéséről mesélt.

- Lechner Ödön életművének egyik gyöngyszeme a Stefánia úti Földtani Intézet – ezt mutatta be Kelecsényi Kristóf.

- Átadták a Liget projekt új részét, a Dózsa György úti mélygarázst. A 800 autót és 100 kerékpárt befogadó, három szintes komplexum falait magyar festők absztrakt képeinek felnagyított másolatai díszítik. Erről is beszélgettünk Baán Lászlóval, a projekt miniszteri biztosával.

- Magyar siker: Lehet, hogy Zoboki Gábor csapata tervezheti Kínában a Szencseni Előadó művészeti Központot. Mindenesetre Zobokiék bejutottak az öt legesélyesebb közé, maguk mögé utasítva olyan világhírű műhelyeket, mint Zaha Hadid vagy Fujimoto irodái – erről Kozár Alexandra mesélt.

Vendégeink, témáink:

- A barcelonai CaixaForum – ami még a XX. század elején textilgyárnak épült, és ma kulturális központ. Most ez volt Sylvester Ádám katalán építészeti körútjának következő állomása.

- Komor Marcell és Jakab Dezső egyik emblematikus műve, a Fiumei úti OTI székházról kevesen tudják,hogy ez volt Budapest első toronyháza – Kelecsényi Kristóftól azt is megtudhattuk, miért bontották vissza a 35 méteres részt.

- Torma Tamás folytatja Ybl sorozatát – a Szent István Bazilika, Budapest legnagyobb imahelye volt a téma.

- A legkisebbről is hallhattunk, a Szent Rita templomról, amiről Zubreczki Dávid, a főváros templomépítési történetírója mesélt.

- Folytattuk az idei Budapest Építészeti Nivó díja 2020 nyerteseinek bemutatását. A Ligeti-műterem villa helyreállításáért a monoSTUDIÓ vezető tervezői kaptak elismerést.

- A műsor végén pedig Kozár Alexandra érkezett az újabb építészeti hírekkel.

Vendégeink, témáink:

- Az 1921-ben a barcelonai Világkiállításra készült pavilion, Ludwig MiesVan Der Rohe, világhírű építész munkája, a katalán séta célpontja, Sylvester Ádám új rovatában volt hallható.

- Majd Budára indultunk, Kelecsényi Kristóffal és azt a „pontházat” vettük fül- és szemügyre, amely közvetlenül a háború után, az akkor sok kritikát kiváltó modern stílusban készült.

- Zubreczki Dáviddal folytattuk a budapesti templom-mustrát, ezúttal a a modern egyházi építészet kimagasló műveiről, a városmajori, a pasaréti katolikus és a Bocskai úti zsidó templomról volt szó.

- Az Utcafrontban sorra mutatjuk be a Budapest Építészeti Nívódíja 2020 dicséretében részesült munkákat, ezúttal Gunther Zsolt és Csillag Katalin, a 3HÉpítésziroda alapító tervezői beszéltek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem általuk tervezett campusáról.

- Elmaradt ugyan a Média Építészeti Díja idei nyilvános döntője – a járvány miatt egyelőre nem is lehet tudni, mikor rendezhető majd meg – de a fináléba jutott munkákról Torma Tamás már tud mesélni, - ezúttal a budaörsi buszpályaudvar épületét mutatta be.

Vendégeink, témáink:

- A Katalán Zene Palotája a modernizmo építészeti stílus bravúrja, Sylvester Ádám új rovatában ezzel a házzal ismerkedhettünk meg.

- A zene temploma után, Óbuda különböző felekezetű templomai körül tettünk sétát Zubreczki Dávid vezetésével, aki Budapest történetét új könyvében, a város templomépítészetén keresztül mutatja be.

- Schmall Henrikről, az egyszerű kőművesből építő művésszé vált mesterről Kelecsényi Kristóf írt nagymonográfiát. Az Utcafrontban ezúttal a mai Rákóczi úton található másik munkájához, a Párizsi udvarhoz mérhető ragyogó palotáját ismerhettük meg.

- Az öt éve elhunyt Virág Csaba immár második, emblematikus épületét bontják le az új tulajdonosok. Az összefüggésekről Torma Tamás mesélt.

- Budapest Építészeti Nívódíjával ismerte el a kamara a Vizafogó Tagóvoda áttervezésért az Archikon Építésziroda csapatát. A két vezető tervezővel, Nagy Csabával és Pólus Károllyal, arról beszélgettünk, hogyan lehet egy panelkörnyezetbe épített, panel óvodát a mai igények szerint átalakítani.

- Ha hiszik, ha nem a 3-as metró felújítása nyomán közel 500 műtárgyat mentettek ki a szakemberek és a majd a Közlekedési Múzeumban állítják ki ezeket, amolyan Retró-Metró tárlatként.

Vendégeink, témáink:

- Átadták az idei DECODE díjakat, építészet és képző- illetve vizuális művészet kategóriában. De nem csak beszéltünk róla, hanem meg is nézhetik a pályázatokból rendezett kiállítást az esemény Facebook oldalán.

- Múlt héten tartotta Sylvester Ádám, Ybl-díjas építész, egyetemi tanár, a Szabad Művészetek doktora székfoglaló előadását a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián. Az építés, az építészet filozófiai kérdéseivel foglalkozott, erről beszélgettünk vele.

- Egy kortárs irodaházzal, a Finta József tervezte budapesti Bank Centerrel ismerkedtünk meg Kelecsényi Kristóf, építészet-történész segítségével.

- November 21-én lesz a 14. Média Építészeti Díja döntője a MOME-n. A járványhelyzet miatt ezúttal a közönség online közvetítésben láthatja majd, de az Utcafrontban sorra mutatjuk be önöknek a döntőbe jutott munkákat. Elsőként Torma Tamás, egy cserépfalui öreg ház kortársfelújításáról mesélt.

- Közhely, hogy a szomszéd fűje mindig zöldebb, de ez valós élménye mindazoknak, akik átlépve a magyar határt Ausztriába érnek. Miért van az, hogy még mindig égbekiáltó a különbség a szomszédok javára a települések tisztaságát, rendezettségét  vizsgálva. Tétényi Éva, építésszel diskuráltunk erről a szomorú állapotról.

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá!

Az Utcafront már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Vendégeink, témáink:

- A Berlini Magyar Nagykövetség impozáns épületének történetét folytatta maga a tervező, Sylvester Ádám.

- Budapest, Rózsák tere, ahol a Szent Erzsébet Plébániatemplom neogótikus épületét jártuk körbe Kelecsényi Kristóffal.

- Az év kilátójának szavazta meg a közönség a Balatonboglári Gömbkilátót – Torma Tamás avatott be minket az 1963-as BNV-re készült szerkezet történetébe.

- Az idei Wienerberger nívó díjat nyerte el egy debreceni lakóház az új építésű ingatlan kategóriában. A tervező, Nagy Béla mutatta be Önöknek ezt a nagyon letisztult, egyszerűségében is gyönyörű házat.

- Budapest legkisebb és legszerethetőbb múzeuma - így mutatta be a CNN, a főváros 10 legfontosabb kulturális látnivalójáról szóló filmjében a Róth Miksa Emlékházat. Alapító igazgatóját, azonban az új, immár ellenzéki önkormányzati vezetés kirúgta. Vajon mi áll a  történet mögött?

Vendgeink, témáink:

- Egy tollvonással levette az épületről a műemléki védettséget, egy másik tollvonással kiemelt beruházássá minősített a kormány egy magánvállalkozást – tehetetlen önkormányzat és tehetetlen civilek az Üllői úti Heinrich udvar sorsáért aggódhatnak.

- A Wienerberger idei Építészeti Nívódíját nyerte el Golda János és csapata a szentendrei Ferences Gimnázium új épületszárnyának tervezéséért

- Hogyan épült a Szépművészeti Múzeum? – építészet-történelem Kelecsényi Kristóffal

- Hogyan épült a Berlini Magyar Nagykövetség? - megszólal maga a tervező, Sylvester Ádám személyes története

- Nem bontják, hanem szállodává építik át az egykori kulthelyet, az Almássy téri Szabadidőközpontot- Torma Tamás érkezett a részletekkel

- Építészek, vizuális és alkalmazott művészek pályáznak idén már harmadik alkalommal a DECODE-díjra - Az alapító, Bordás Péter, építész volt vendégünk

Vendégeink, témáink:

- Építészek a világ minden tájáról, akiket egyvalami összeköt: mind Berlin újjáépítésében vettek részt – Sylvester Ádám beszélt róluk és műveikről.

- A vár, amit kétszer építettek fel - a városligeti Vajdahunyad váráról mesélt Kelecsényi Kristóf.

- A "Nyócker", a Teleki tér, a Köztársaság tér és az '56-os forradalom -Szerényi Gábor, grafikus, Józsefváros szerelmese hangos történelemkönyve.

- A „Kádárkockák” történetéről is lesz szó, megtudjuk, rossz az elnevezés, mert ezek már Kádár előtt is voltak – Szabó Gyula, építészmérnök, a győri Arrabona Városvédő Egyesület elnöke árulja el a részleteket.

- Október 12-én volt Lajta Béla halálának 100. évfordulója. Torma Tamással beszélgetünk a rövid időtartamú, ám igen gazdag életműről.

Vendégeink, témáink:

- Karl Friedrich Schinkel – a Berlin városszerkezetét meghatározó zseniális építészről beszélt Sylvester Ádám.

- Séta a Ligetben Kelecsényi Kristóffal, aki a Millennium házában tartott épületbejárást.

- Buda új, interaktív zöld pontját, a nemrég átadott Széllkapu Parkot mutatta be Torma Tamás.

- Sétál a budapesti –vagyis Sétafesztivál a MAZSIKE szervezésében – a dátum: október 16-18. Részletesen ismertettük a fesztivál programját.

- Budapest 100 –ezúttal a "nyóckerbe" mentünk a 100 éves épületeket mustrálni.

Vendégeink, témáink:

- Miért jó berlininek lenni, miért különleges helye Európának a mai német főváros? - Sylvester Ádámmal a XIII. század közepén kezdjük a történelmi utazást.

- Tudják-e hol volt, illetve van a Pántlika bisztró? – Kelecsényi Kristóffal megyünk oda, no nem mulatni, hanem az épületet szemügyre venni.

- Az újragondolt Kádár-kocka. A 60-as évektől építik tele az országot ezzel a típusházzal, amiről szokás megvetően vagy lenézően beszélni pedig. A pécsi és a miskolci egyetem tavalyi közös projektje bizonyítja, nem minden rossz, ami régi, pláne, ha a mai igények szerint újratervezik.

Vendégeink, témáink:

- Prenzlauer Bergbe, Berlin egyik legszínesebb, multikulturális negyedébe látogattunk el Sylvester Ádám idegenvezetésével.

- Erzsébet-kilátó – ez már Kelecsényi Kristóf építésztörténész budapesti célpontja.

- Maradunk Verőcén, az egykori Nógrádverőcén, ahol Torma Tamás az Ybl által tervezett Dunai-parti támfal mellett, még több építészetikuriózumra hívta fel a figyelmünket.

- Magaslesen az egykori MÁV Járműjavító épületéről, ami ma Eiffel Műhelyház-ként a magyar operajátszás impozáns háttérintézményelett. A vezető tervezővel, Marosi Miklóssal együtt jártuk be képzeletben a labirintust.

Futurisztikusutazás Dohában, a Ben van Berkel által tervezett metróállomásokközött – Kozár Alexandra érkezett ezzel a különleges ajánlattal.

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá!

Az Utcafront már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast