Archívum

Témáink, vendégeink:

Máltáról Szardíniába hajóztunk Sylvester Ádámmal, hogy e hatalmas múltú, a Földközi-tenger második, Európa nyolcadik, és a világnegyvenhatodik legnagyobb szigetét is megismerjük. Egy nagyon jól működő épületről rántotta le a leplet Kelecsényi Kristóf - a Központi Statisztikai Hivatal palotájáról, ami azon ritka kormányzati épületek közé tartozik amelyben ma is az az intézmény működik, amelyik számára az anno készült.

Torma Tamás a Török-ház középkori titkairól mesél – az alsóörsi ház egykor a török porta és a magyar királyság határán állt-

Mérete 17x17 méter, készült 38 évig – pontosan 1938-1971-ig, anyaga gipsz, na mi ez? Nos, ez az i. sz. 4. századi Róma tűpontos makettje, amiről Laczik Bálint beszél.

A szelíd építészet – új fogalom, autentikus képviselője pedig az Utcafront vendége Örfy József volt, aki bebizonyította, hogy az öncélúság elvetésével, a természet tiszteletével, a felesleges fogyasztói igényekről való lemondással és olcsó, éppen csak a legszükségesebb anyagok felhasználásával szerethető, szép és nagyon jól lakható házat lehet építeni.

Az viszont nem biztos, hogy műemléki házak helyére újat kell építeni. Ez még akkor is igaz, ha Kozár Alexandra azt is elárulta, hogy az Erkel utcában történt bontás helyén egy egészen jó kortárs épület született.

Még egy kicsit elidőztünk Máltán Sylvester Ádámmal, mert a múlt héten még nem jutottunk el a világon csak itt látható neolitikus templomromokhoz.

Kelecsényi Kristóffal tovább bóklászunk Budapesten, és a Várba tartunk,hogy a '70-es évek közepén épült, a történelmi környezetbe illesztett Hilton Szállót alaposan megismerhessük.

Torma Tamás Otto Frei építészetéről fog beszélni, illően az olimpiai játékokhoz, hiszen ő a világhírnevét az 1972-es müncheni Olimpiai Stadion tervezésével szerezte meg.

Folytatjuk Fonyódi Anitával azoknak az épületeknek a bemutatását, amelyeket a történelem viharai ide-oda sodortak, és eredeti hivatásuk helyett ma egészen más funkciót töltenek be.

Kozár Alexandra pedig egy emblematikus pesti épület elbontásáról és korhű visszépítéséről tudósít.

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá!

Az Utcafront már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Szomorú hetünk volt, Budapest két szerelmesét, két nagyszerű szakembert veszítettük el, Ráday Mihályt és Lugosi Lugo László fotóművészt. Rájuk emlékeztünk a műsor elején Bojár Iván András művészettörténésszel. Ő egyébként a műsor második részének vendége is, mint a város ökológiájával is foglalkozó szakember, és egy ellentmondásról beszélgettek. Nevezetesen, hogy a politikusok nem veszik észre, vagy nem akarják észre venni, hogyha az energiatakarékos, környezetbarát technológiákkal megtakarított pénzből újabb és újabb energiafogyasztó épületeket és gépeket hozunk létre, ezzel az elhasznált összenergia nemhogy csökken, hanem tovább nő.

De mindezek előtt visszazökkentünk az eredeti vágányra Sylvester Ádámmal, aki a Rodosz szigeti városba, Lindosba kalauzolt.

Kelecsényi Kristóf budapesti sétaútja most a Kossuth térre vitt, ahol a Wellisch-palotát vettük be.

Torma Tamás a most 70 évessztárépítész, Santiago Calatrava életművét foglalja össze.

Majd Laczik Bálint fedezte fel nekünk a reformkor egyik polihisztorát, Szerelmey Miklóst, aki hadmérnök, grafikus és építész volt egyszerre.

Témáink, vendégeink:

- Tovább Rodosz szigetén – folytatódik Sylvester Ádám nyári építészeti túrája.

- Mesék a Blaha Lujza térről – két tételben is. Most, hogy elkezdődött a tér teljes felújítása, Kozár Alexandra e hely ihlette kulturális, művészeti produkciókra emlékezett, Laczik Bálint pedig annak a hatalmas víztoronynak a történetét elevenítette fel, amit senki nem vesz észre, pedig még ma is ott magasodik.

- Budapest, Munkácsy utca 23. Itt áll a Sonnenberg-ház, a magyar szecesszió egyik gyönyörűséges darabja, amit a benne lakók mentenek most meg az enyészettől. Összefogtak, alapítványt létesítettek, és megpróbálják helyreállítani a Róth Miksa üvegablakoktól kezdve mindent az eredeti díszekből, amit csak lehet a jó hetven évnyi elhanyagoltság után.

- Türje után Zsámbék, ott is a romtemplom, mint a hazai műemlékvédelem egyik tanulmányhelye – erről beszélt Torma Tamás.

- Kelecsényi Kristóffal pedig a Fővárosi Állat- és Növénykertbe látogattunk, ahol elsősorban Kós Károly építészeti emlékeiről hallottunk.

Vendégeink, témáink:

- Ha nyár, akkor Rodosz – a sziget és maga Rodosz városa volt az úticél, Sylvester Ádám vezetésével.

- Egy legendás épület azÚjlipótvárosban; a Dunapark-ház. Kelecsényi Kristóf mutatta be Á-tól Z-ig.

- És ha Bauhaus, akkor Molnár Farkas a magyar Bauhaus iskola egyik megteremtője sem maradhatott ki - születésének 124. évfordulója alkalmából ismertette munkásságát Torma Tamás.

- Örökségvédelmi eszmecsere a MozgóVilág című folyóirat szervezésében. A lap főszerkesztője: P. Szűcs Julianna művészettörténész volt az Utcafront vendége.

- Miénk a rakpart – legalábbis augusztus közepéig egy szakaszt a gyalogosok és kerékpárosok birtokolhatnak. Színesíti a programot, hogy pályázni lehet ötletekkel, hogy egy-egy autóparkolónyi helyet miként lehetne környezet- és emberbarát módon használni.

- Ház keresztelő: miként lett a Klotildból Matild? – vagyis Kozár Alexandra kikutatta, a Klotildpalota egyik épületében most elkészült luxusszálloda titkát.

Vendégeink, témáink:

- Assisibe látogattunk Sylvester Ádámmal, hogy a XIII. században épült templom és bazilika részleteit megismerhessük. Kissé meglepő, hogy a puritán, minden ragyogástól magát távoltartó Szent Ferenc emlékét egy szuper gazdagon díszített templom őrzi, de ez legyen a papok dolga, mi az építészetről beszéltünk.

- Eltűnt a tihanyi Hattyú, de legalább megismerhetjük az alkotóját, a TakerOne művésznevű streetartos fiatalembert, akinek – és persze alkotótársainak – óriási méretű művei Los Angelestől az izraeli Ashkelonig házak homlokzatain, kőfalakon és más, meglepő helyeken láthatóak.

- 121 évvel ezelőtt, májusban avatták fel az ELTE központi épületét, a mai Egyetem téren, ahol az Állam- és Jogtudományi kar működik. Kelecsényi Kristóffal jártuk be a palotát.

- Szuper gyorsasággal helyreállították a berettyóújfalui zsinagógát. Az épület a holokauszt után volt vasraktár és miegyéb, de a lakosság és az önkormányzat régi vágya végül Európai Uniós és állami támogatásokkal megvalósulhatott. Nagy László a rekonstrukciót tervező építészmérnök arról is beszélt, hogyan sikerült fellelni a korabeli terveket, hogy a raktárrá silányított épületet eredeti pompájában helyre tudja állítani.

- A kockás báró, azaz Podmaniczky Frigyes 1884. június 20-án született. Torma Tamás ez alkalommal elevenítette fel a sokoldalú figura életművét, elsősorban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnökeként végzett város- és művészetfejlesztési munkáját.

Vendégeink, témáink:

- Még egy Gaudi műről hallhattunk Sylvester Ádám sorozatában, az úgynevezett Kriptatemplomról

- Royal Szálló tündöklése, hanyatlása majd újbóli luxus élete – Kelecsényi Kristóf épülettörténeti sorozatában

- Üvegpalota a Belvárosban - a Szervita tér legújabb épülete, az üzleteketés luxuslakásokat is magába foglaló üvegfalú irodaház- a vezető tervezővel, Gellár Lászlóval jártuk be - és körbe az épületet.

- Középkori, gótikus téglatemplom a Zala megyei Türjén - ez volt Torma Tamás mostani ajánlata

- A héten elhunyt Perczel Anna építész- szociológusra, az Óvás Egyesület volt elnökére emlékeztünk az egyik legközelebbi munkatársával, Egri Orsolyával

Vendégeink, témáink:

- A héten, csütörtökön volt a Szecesszió Világnapja, ami magyar kezdeményezésre jött létre néhány évvel ezelőtt. Valójában a hétvégén is ennek jegyében született több rendezvény és mi is elsősorban e stílussal kapcsolatos témákat dolgoztuk fel az Utcafrontban. Elsőként Sylvester Ádám jött Antoni Gaudi varázslatos Güell parkjával, ami azért is telitalálat, hiszen a szecesszió világnapja éppen Gaudi és Lechner Ödön halálának évfordulóján, június10-én van.
Meg is tudakoltuk Baldavári Eszter művészettörténésztől, hogy szerte az országban milyen rendezvények és látnivalók fogadták a látogatókat ezen az ünnepen. Majd két budapesti szecessziós épületről hallottunk –Kelecsényi Kristóf az Izabella utcában található, állítólag Magyarország első, ebben a stílusban készült házát, a Lindenbaum Mór által építtetett csodát mutatta, után átmentünka Thököly útra, ahol Torma Tamás vezetett bennünket végig a Szenes ház gyönyörűséges belső udvarán és körfolyosóin.

Van élet persze a szecesszión túl is– Laczik Bálin a Blaha Lujza téren álló, az egykori Népszínházat kiszolgáló víztoronyról mesélt, ami az életfurcsa játékaként építése után nem sokkal majdnem porig égett, majd később valóságos áradatot zúdított a térre egy jókora csőtörés okán.

Vendégeink, témáink:

- Utazás a barcelonai Gaudi univerzumban – Sylvester Ádám a szürrealista Güell park és palota részleteit mutatt be.

- Vissza a realista építészethez – Budapest, Bakáts tér, a reformkori lombard bazilikatípusba sorolható plébániatemplom építészettörténetét hallhattuk Kelecsényi Kristóftól.

- Valami épül a neobarokk palota, a budai Ciszterci Gimnázium mellé, valami nagyon nem oda illő, nagy doboz emelkedik. A megfejtést Torma Tamás hozta.

- A Notre Dame leégése előtt nem sokkal készítették el a templom belső terének akusztikai felmérését. Ki tudta akkor, hogy ez a 3d-s geometriai modellbe integrált felvétel segíti majd a pontos építészeti helyreállítást. Laczik Bálint avatott be minket a különös térhangzás világába.

- Az Operaház felújítása nem csak rekonstrukciós feladat. Régi- új részleteket kell meg- és újraalkotni, amit Zoboki Gábor és csapata végez. Azt is megkérdeztük tőle, miért vállal helyreállítási munkákat egy új házakat álmodó sztárépítész.

- 11 év után ismét van gazdája a Rác fürdőnek és a hozzáépített szállodának. Egy elhibázott privatizációs játszma, ami igen drága hajrával végződött, de a jó hír, hogy a legjobb kezekbe került ez a páratlanul értékes épületegyüttes. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója, Szűts Ildikó volt az Utcafront vendége.

Vendégeink, témáink:

- Casa Batllo. Ha lehet fokozni, Antoni Gaudinak ez az épülete talán még a múlt héten megismert Casa Mila-nál is izgalmasabb, bombasztikusabb. A barcelonaiak általcsak az „egyenetlenség tömbjének” vagy az „ásító háznak” becézett csodát mutatta be Sylvester Ádám.

- 120 éve született az európai és a hazai modern építészet kiemelkedő alakja, Fischer József. Egyik emblematikus épülete a budai Napraforgó utcában álló egyik tetőteraszos Bauhaus ház. Munkássága Kassák Lajos, Walter Gropius és Le Corbusier vonalába helyezhető, erről beszélgettünk Torma Tamással.

- 1922-ben épült fel a Corvin mozi, illetve a Corvin - köz. Leginkább az '56-os Forradalom és Szabadságharc legendás helyszíneként emlékeznek meg róla. Éppen ideje volt megismernünk az építészeti történetét is - ezt pótolta Kelecsényi Kristóf.

- Múlt szombaton nyílt meg a 17. Velencei Építészeti Biennále. Tavaly az Utcafrontban több részletben bemutattuk a magyar csapat pályamunkáját. Ezúttal viszont teljes képet kaphattunk arról, hol tart ma a világ építészete, ugyanis a Klubrádió munkatársa, Váradi Júlia ott töltötte az elmúlt napokat, és kitűnő összeállítást készített az eseményről. 

Vendégeink, témáink:

- A ház minden eleme egyedi, az ajtó-ablakoktól az utolsó falig, ráadásul a falak sem síkfelületek, hanem össze - vissza görbülnek, azaz nem, éppenhogy nagyon is átgondolt rendszerben hullámfelületet képeznek. A tetőteraszon pedig nőalakokat formálnak a kémények. A helyszín Barcelona, az épület neve Casa Mila, a tervezője Antoni Gaudi, s aki mindezt bemutatta a műsorban, Sylvester Ádám.

- New European Bauhaus - közösségi tervezés, közösségi platform egy élhetőbb világért. Milyen legyen a pandémia utáni élet a városokban, milyen legyen az ember és környezetének kapcsolata, hogy a korábbiaknál természetesebb, tisztább, szerethetőbb világot teremtsünk. A Moholy - Nagy Művészeti Egyetem, a Kortárs Építészeti Központ és a Magyar Formatervezési Tanács együtt vesz részt ebben az Európai Uniós programban.
Egyébként ide kapcsolódik, hogy a világ egyik legtekintélyesebb design versenyén, az A’ Design Award-on Építészet, épület-, és szerkezettervezés kategóriában nyert Golden Award-ot a MOME Campus épületegyüttese. A tervezőkkel, Gunther Zsolttal és Csillag Katalinnal beszéltük meg, milyen kihívás volt a régi-új egyetemi épület-együttes tervezése.

- Budapest híres fürdőinek sorában az újratervezett Palatinus strad fogadóépületét mutatta be Kelecsényi Kristóf építészet-történész.

Az adás témái:

Bolívia egykori elnökének rezidenciáját tervezte meg La Pazban Sylvester Ádám.

Lesz Psota Irén emlékpark. Budapest fürdőiről indít sorozatot Kelecsényi Kristóf építészettörténész. Elsőként a Gellértgyógyfürdő- és szálló részleteivel ismerkedtünk meg.

Hogyan épült ki, illetve létesült 1854-ben az európai és az amerikai kontinens közötti első postakábel. Ha már 174 év után Magyarországon megszűnt a hagyományos távirat. Laczik Bálint, a BME adjunktusa volt a vendégünk.

Elkezdték visszaépíteni Budapesten a II. világháború során megsemmisült épületrészeket. Ennek egyik legpompásabb példája a Kodály köröndön néhány éve leégett ház rekonstrukciója. Torma Tamás építészkritikus ennek részleteiről beszélt.

Régi álom a Dunai alsó rakpartok áttervezése, hogy a gyalogosok végre zavartalanul lejussanak a vízpartra. Ez valósul meg – egyelőre a Margit híd és a Kossuth tér közötti szakaszon. Balogh Samu várostervező vel beszélgettünk.

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá! Minden szombaton 17.00-kor. Szerkesztő: Árva Brigitta, műsorvezető: Rózsa Péter

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá!

Az Utcafront már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Vendégeink, témáink:

- Bolíviai kukoricapálinka, ördögűző karnevál, indián vályogházak és egyetemi felhőkarcolók. Ez is Oruro, ahová Sylvester Ádámmal utaztunk.

- Kocsma design, avagy kortárs belsőépítészet. Babos Bertalan „Zsili” képzőművész és csapata legutóbb nem valamely szórakozóhelyet varázsolta át, hanem a Bethesda Gyermekkórház szürke betonoszlopait festette át színes könyvekké.

- Állami Áruház – ez most nem az 1952-es filmvígjáték, hanem egy valóságos, ma is működő épület, mégpedig az Újpesti Állami Áruház, amit Kelecsényi Kristóffal jártunk be.

- Magyar építész stúdió nyerte meg azt a nemzetközi pályázatot, ami alapján a ferencvárosi Nagyvásártelepet fogják átépíteni, a tervezett Diákváros részeként. Erről beszélgettünk Kozár Alexandrával.

- Nyári túraajánlat: Világörökség útlevelet lehet igényelni a Fertő-táj projekt keretében most elkészült, hat Fertő-tavi településen található célpontok meglátogatásával.

- Breuer Marcell 119 éve született. Torma Tamás emlékezett meg a világhírű építész-formatervezőről, akinek Párizsban, Rómában, New Yorkban és számos amerikai városban vannak művei, csak éppen sajnos Magyarországon nincs egyetlen épülete sem.

- Átépítik Budapesten a Jókai teret, sok zöld, sok pad. A nagy, ősszel induló tervezés egyedül azzal nem számolt, hogy az évek óta itt zajló, nemzetközi hírű évadnyitó Kolibri fesztiválnak nem maradt hely. Novák János, a Kolibri Színház igazgatója volt a vendégünk.

Vendégeink, témáink:

- Hogyan lesz egy porfészekből világváros alig 40 év alatt? Bolíviában, azon a vidéken, ahol szegény Che Guevara végzetét lelte anno, nos a '80-as években varázsütésre megindult a fejlődés, s a földszintes óvárost mára felhőkarcolók, üzleti negyedek veszik körbe. Sylveszter Ádámmal mentünk el ide.

- Az ördögi lovas, aki a budai várlépcsőin is hintóval közlekedett – már ki is találhatták – Sándor Móric grófról van szó. Nos az ő Bajnán található kastélyát újította fel nemrégiben a Palatium Stúdió Kft. csapata, amiért is ICOMOS díjat kaptak. Torma Tamás járt háztűznézőben a birtokon.

- Rimanóczy Gyula egyik ragyogó műve a Pasaréti téri modern templom, amiről múlt héten beszéltünk. Időközben megtudtuk, a templom egyik támogató bankárának megrendelésére a közelben épített egy Bauhaus villát is. Ma már többen lakják, egyikük Váradi Júlia kolléganőnk, aki megemlítette édesapja, Preisich Gábor munkásságát is, aki az ország első modern lakóépületét és benne a híres Symplon, későbbi nevén Bartók mozit is tervezte.

- Lesz szobra Hajós Alfrédnak. Mégpedig az általa tervezett Margitszigeti Sportuszoda előtt. Az újkori olimpiai játékok első magyar aranyérmese, a magyar delfin becenevű úszócsoda polihisztora volt. Építész, futballista, fociedző, szakújságíró, főszerkesztő, éppen ideje, hogy méltó emléke álljon Budapesten. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szoborpályázatáról a zsűri egyik tagjával Fegyverneki Sándor egykori országos főépítésszel beszélgettünk.

- Zöld sziget a város közepén – A budapesti Jókai tér tájépítészeti áttervezéséről számol be a Lépték-Terv Tájépítész Iroda vezető tájépítésze László Viktor.

- Építészettörténeti rovatunkban pedig Kelecsényi Kristóf ezúttal a Keleti pályaudvarról mesélt.

 Vendégeink, témáink :

- Nagyon magasról indulunk, de a műsor végére visszatérünk a tengerszintre:

- Elsőként egy 4500 méter magas bolíviai hegyre utazunk Sylvester Ádámmal és megnéztük Potosit, az ezüstvárost.

- 550 méter magasan van a világ legnagyobb toronyórája. Számlapjának átmérője 47 méter, az óramutatók egyenként 25 tonnásak. Laczik Bálint mesélte el az építészeti-műszaki részleteket.

- Ennyire nem magas, de az egész várospanorámája látható róla - a Margitszigeti Víztoronyhoz mentünk Kelecsényi Kristóffal.

- A budai várhegy sem túl magas, csak ami most ott zajlik, az aztán a magaslabda; a kormányzati negyed építése. Csomay Zsófiával dekáztunk a témán.

- Közel a tengerszinthez, a Pasaréti templom volt az az egy hely, amiről Torma Tamás küldött építészeti tudósítást.

Vendégeink, témáink:

- Havanna: óváros, villanegyed, belváros – ez volt az útvonal Sylvester Ádámmal.

- Budapest legmagasabb épülete a Semmelweis Orvostudományi Egyetem un. Elméleti tömbje több, mint 40 évvel ezelőtt épült Wágner László tervei alapján. Nemcsak a maga korában, hanem ma is modernek számító tömbről mondta el a részleteket Kelecsényi Kristóf.

- Torma Tamással a Városmajorba indultunk és az 1925-ben Árkay Aladár tervei alapján épült Jézus szíve templomot látogattuk meg.

- Hídvita Budapesten. Schneller István, építész, urbanista, professzoremeritus, Budapest volt főépítésze fejtette ki véleményét átervezett Galvani hídról.

- Kihirdettéka Mathias Corvinus Collegium új, központi épületére kiírt pályázatot. A volt munkásőr székház helyére álmodott campusterveiről számolt be Kozár Alexandra.

- A világ legcsúnyább építményei közé sorolható, Nagy Britannia partjai közelében épített vasszörnyekről, a II. világháborúban egyébként eredményesen működő légvédelmi állásokról tudósított Laczik Bálint.

Vendégeink, témáink:

- Rio és a szamba után rumba és Havanna. Sylvester Ádám a kubai fővárosban tartott virtuális sétát.

- Millenniumi séta a Műcsarnok körül és a belső kiállítótermekben - Kelecsényi Kristóf háztűznézője.

- Születésnapi anzix - a 107 éveszületett Ybl Miklós életművét foglalta össze Torma Tamás.

- A 2013-ban rekonstrukciós felújításon átesett Szent Lukács Gyógyfürdő ismét felkerült a térképre. A két tervezővel Beke Csillával és Bujdosó Győzővel emlékeztünk.

- India északi részén és Pakisztánban turisztikai hasznosítás okán felújítják a régen elhagyott, lépcsős víztározókat. E hatalmas építészeti csodákról mesélt Laczik Bálint, mérnök-szakértőnk.

- A műsort Kozár Alexandra építészeti rovata zárta.

Vendégeink, témáink:

- Irány Rio, de nem a karnevál volt a fő téma, hanem a város építészete és kultúrája. Sylvester Ádámmal folytattuk a dél-amerikai utazást.

- Az ország, de talán Európa egyiklegszebb hídja az Erzsébet híd. Kelecsényi Kristóf építészettörténeti elemzése erről szólt.

- Torma Tamás a Kis magyar snassz, avagy neociki az építészetben címmel arról beszélt, hogy milyen eszközökkel éltek az egyen építészet egyhangúságát megtörni kívánó, Kádár-kori háztulajdonosok.

- Ehhez kapcsolódott Smiló Dávid építészeti szakíró, aki arról számolt be, hogy a Magyar Építész Kamara összeállította azokat a típusterveket, amelyek segítségével e „kádárkockákat” meg lehet újítani, egészen varázslatosan át lehet építeni.

- A legjobb kezekbe került egy 200 éves, romos, de még menthető zsinagóga Kővágóörsön. Jusztin Ádáma Káli-medence Zsinagógája Alapítvány elnöke beszélt arról, hogy terveik szerint talán még újra fel is lehet avatni az egyébként nyitott, kulturális eseményeknek is helyt adó épületet.

Vendégeink, témáink:

- Egy utolsó nagy séta La Pazban, Bolívia különösen izgalmas nagyvárosában Sylvester Ádámmal. Azt is megtudhatjuk, miért hordanak a bennszülött indián lányok és asszonyok fekete, karimás, keménykalapot.

- Alig 4 hónap alatt készült el az első képviselőház, Ybl Miklós tervezésében. Ez még ma is bravúr lenne! Az épületről – amiben ma az Olasz Kulturális Intézet működik - Kelecsényi Kristóf építészettörténész beszélt.

- Kilenc évvel ezelőtt a Solar Decathlon nemzetközi építészetiversenyen 6. helyezést elért, magyar építészhallgatók által készített okos ház, az ODOO (Odú) utóéletéről, vagy haláláról beszélgettünk Torma Tamás építész kritikussal.

- Ki hitte volna, hogy a Munkásőrség OrszágosParancsnokságának egykori székháza helyén a nemzeti felsőoktatás fellegvára fog működni. Pedig ez van, a Mathias Corvinus kollégiuma van ebben az épületben,ami helyett egy sikeres tervpályázat után az utókor már méltó palotát építhet. Kozár Alexandrával beszéltük meg, mire is számíthatunk.

- Az „őrült magyar” -  ahogyan  Svájcban hívták kollégái Zalotai Elemért - egyik, meg nem valósult itthoni tervéről beszélgettünk Fehérvári Zoltán művészettörténésszel. A 3 km hosszú, 70 ezer embernek otthont adó un. szalagházról, amit a mester a Csillaghegyre tervezett, de amit a szovjet házgyári technológia lesöpört a színről.

- Online filmfesztivál – múlt szombaton zárult a 13. nemzetközi építészeti filmfesztivál Budapesten. Köves Bálint építésszel, a fesztivál egyik szervezőjével értékeltük az idei programot.

Vendégeink, témánk:

- Történelmi fordulatnak tekinthető, ami e-héten történt, a főváros ugyanis nyilvánosságra hozta tizenhét pontját, amelyben a Városligettel kapcsolatos munkálatok kompromisszumos javaslatait fogalmazta meg. Elindulhat egy párbeszéd? Itt az Utcafrontban mindenképp.
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester - helyettes és Baán László miniszteri biztos vitatta meg ezt a tizenhét pontot, illetve azt, hogy a sok-sok politikai csatározás után elindul-e egy szakmai párbeszéd a főváros és a kormányzat között, hogy az, ami a Ligetben épült és meg kíván még épülni, azzal kapcsolatban vannak-e együttes kompromisszumos megoldások. Az Utcafront különkiadása ezzel foglalkozott.

Vendégeink, témáink:

- Harmadik séta La Pazban – Sylvester Ádám bolíviai emlékeiről mesélt.

- Azok a 60-as 70-es évek – a modernkori magyar építészet értékeiről immár a második részlet következett Fehérvári Zoltán művészettörténésszel. Ezúttal az őrült magyar, vagyis Zalotay Elemér 1968-ban, Szombathelyen épült Szputnyikfigyelő állomását néztük meg kívülről– belülről.

- Ugrás a ’80-as évek elejére Kelecsényi Kristóffal, aki az Átrium Szálloda építészeti remekléséről tartott rövid elemzést.

- Elkezdődik és az év végére be is fejezik a Blaha Lujza tér átépítését – a lényeg: kevés autó, sok gyalogos tér és persze zöld, zöld, zöld. Budapest főépítészével, Erő Zoltánnal beszéljtük meg a részleteket.

- Mátyásföld, főúri emlékek a fák övezte villanegyedből –Torma Tamás időutazása.

- Kozár Alexandra pedig egy bontásra ítélt házról mesélt: a Tömő utca 23 – ról.  Ebben a bérházban született Psota Irén. Állítólag fitnessközpont lesz a helyén, de a genius loci azért megmarad, mert a tervekben szerepel egy színházterem is.

Vendégeink, témáink:

- La Pazban folytattuk az utazást Sylvester Ádámmal, aki arról is mesél, hogy miért nem kellenek közlekedési táblák a város utcáin.

- Megtartották a 16. Média Építészeti Díja gálaestjét - a szakmai zsűri elnöke, Zubreczki Dávid építészeti szakíróval beszélgettünk a díjazott munkákról.

- Műemlékekről műemlékvédelem nélkül - adhatnánk ezt a sorozatcímet is, amikor a 60-as, 70-esévek értékes épületeit vesszük sorra. Ezúttal a budapesti Dózsa György úton valaha állott Gyógyászati Segédeszközök Gyáráról beszélgettünk Fehérvári Zoltán művészettörténésszel.

- Múlt héten arról is volt szó a műsorban, hogy hamarosan sétánnyá alakítják a pesti alsó rakpart Jászai Mari és Kossuth tér közötti részét. Most Torma Tamás elevenítette fel, mikor és hogyan is épült ki a Duna két alsó rakparti része.

- Kelecsényi Kristóf építészettörténész rovatában ezúttal a Szent István Bazilika tervezéséről és megépítéséről hallhattunk.

Vendégeink, témáink:

- Ó, azok a '60-as '70-es évek! A Magyar Építőművészek Szövetsége elkészíti a szocialista idők modern, magyar építészetét reprezentáló adatbázist. Lehet csatlakozni, aki értékesnek, érdekesnek, megőrzendőnek talál egy e korszakban készült épületet, az tudja jelezni!

- A bolíviai indiánok népművészeti motívumai vajon hogyan mutatnak az arab hatást is mutató, gyarmatosító spanyolok éptette barokk templomokon? Sylvester Ádám mesélt erről, akit mérnöki munkája anno több hónapig La Pazba szólította.

- Végre, végre, végre! A pesti alsó rakpart - legalábbis a belvárosi szakaszán - sétány lesz. A főváros és a kormány közös fejlesztése nyomán ligetes promenáddá változik a Jászai Mari és a Kossuth tér közötti szakasz. Erről elmélkedtünk Bojár Iván András művészettörténésszel.

- Hogyan vágtak ketté egy templomot, hogy a sekrestyét négy méterrel hátrébb tolva megnagyobbítsák a belső teret? Kelecsényi Kristóf mesélte el.

- A Magyar Szecesszió Háza a pesti oldalon, a Honvéd utcában található. Ez az un. Bedő ház, aminek történetéről Torma Tamástól hallhattunk.

- Színház, templom, lakóépület, vasútgépészeti szakközépiskola, német birodalmi iskola és Dekoratőr- és kirakatrendezői suli. Ez mind volt abban a Damjanich utcai házban, amit a Freeszfe új egyesülete majdnem megkapott az önkormányzattól. Most vissza az egész - a kálváriáról Kozár Alexandra számolt be.

Vendégeink, témáink:

- Az utolsó séta Párizsban – de ez már a tavaszba is elvezetett – Sylvester Ádámmal.

- Műemlékvédelem kiiktatva, szakértelem kiiktatva, üzlet, magánérdek előtérbe – így bontanak műemléki értékű házakat ma Budapesten.

- Épületmustra: Torma Tamás a pátyikatolikus templomot, Kelecsényi Kristóf pedig az ELTE központi épületét mutatta be.

- Európa legjobb középülete díját nyerte el az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ – újabb szempontok a Liget-projektről.

- Machine de Marly – egy XVII. századi vízszállító monstrum, ami a Versailles-i kastély parkjához vitte a vizet – erről mesélt a múlt őrült építményei sorában Laczik Bálint.

Vendégeink, témáink:

- Szajnán innen és túl – négy hídon is átmentünk Sylvester Ádámmal újabb párizsi sétája során

- Tervezte William Tierney Clark, építette Adam Clark, nem voltak rokonok, közös művük a Lánchíd. Kelecsényi Kristóf, építészet-történész elmondta, hogyan változott a híd koronként az átépítések miatt

- Házak nyilvános titkai – a mester kétkötetes, rengeteg nagyszerű fotóval illusztrált épületkatalógust jelentetett meg épített örökségünk gazdag dokumentumaként. A stúdióban járt a szerző Ráday Mihály rendező, operatőr, városvédő

- Kós Károly barátjával és munkatársával együtt tervezte meg az Állatkert, a Wekerle telep egyes épületeit, csak ő nagyon fiatalon 33 évesen meghalt, így kevesen emlékeznek rá. Ő volt Zrumeczky Dezső, akiről most Torma Tamás emlékezett meg

Vendégeink, témáink:

- A Szent Mihály útján ezúttal nem az ősz, hanem a nyár és nem beszökött, hanem tovasuhant és nem Ady, hanem Sylvester Ádám, aki egy nagy körrel folytatta párizsi sétáját fel a Pantheonig, onnan vissza a Luxemburg kerten át a Sorbonne mellet vissza a Szajna partjához.

- Megszületett a Római parti vízió –milyen legyen a jövője ennek a patinás résznek, amelyről korábban végeláthatatlan és erőszakos viták zajlottak a mobilgát okán, de ennek most vége, a táj ökológiai tulajdonságainak megőrzése mellett civilek, városvédők és várostervezők, érintett üzletemberek és az ott lakók megtalálták a közös hangot.

- Kívülről méltóságteljes, elegáns, belül csupa nyüzsgés, s ennek megfelelő sokterű labirintus - a XX. század legelején épült Magyar Nemzeti Bank titkairól hallhattunk Kelecsényi Kristóf építészet-történésztől.

- Andrássy út 60. Kinek a nyilasok, kinek az ÁVH, kinek mindkettő emléke okán borzong a háta. 20 éve itt létesült a Terror háza, és ettől is sokunknak hasonlóan rossz érzései támadtak. Torma Tamás a palota teljes történetét felidézte.

- Viszont a magyar szecesszió egyik legszebb épülete, a Gutenberg ház hallatán jókedvünk lett, bár Kozár Alexandra arra is felhívta a figyelmünket, hogy a múlt rendszer gondatlansága és a rendszerváltás utáni rendszer trehánysága miatt, számos műérték veszett kárba ebben a palotában is.

Vendégeink, témáink:

- A Louvre üvegpiramisától indultunk tovább Sylvester Ádámmal, érintettük a Musée d'Orsay-t, majd a Quartier Latin felé fordulunk.

- Hazai túrával folytattuk, Torma Tamás Nemeskér felé vezetett, ahol valószínűleg az ország legrégebbi evangélikus templomával ismerkedtünk meg.

- Azután nem is Magyarország, hanem a maga korában Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb automobilgarázsát kerestük fel Kelecsényi Kristóf kalauzolásával, a budapesti Kertész utcában.

- Bejártuk a nemrég átadott Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ modern épületeit és a helyreállított egykori zsidó imaházat, ahol megnyílt a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet.

- Búcsú az Ódry Színpadtól - a szomorú hír nyomán Kozár Alexandra a legendás játszóhely mellett annak elődjéről is beszélt.

- Kiírtak egy pályázatot, aminek eredményeként lesz emlékszobra Hajós Alfrédnak a Margitszigeten– erről is szó volt műsorunkban.

Vendégeink, témáink:

- Elsőként a Szajna partján folytattuk párizsi sétánkat Sylvester Ádámmal.

- Makovecz Imre életművéről két rovatunkban is szó esett, vitatkoztunk: Torma Tamás azt vizsgálta, miért is kell kiköltöznie a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek a Makovecz - féle, egymásba forduló, két ferde kupolájával igen jellegzetes piliscsabai épületéből.
A Magaslesen című rovatunkban pedig Makovecz utolsó, grandiózus munkájának, a Szentek és kárhozottaktemploma tervének sorsáról vitázott Őrfi József, építész és Gégény István, katolikus hittanár.

Két újabb áldozata van a fővárosi ingatlanbiznisznek: a pesti oldalon a Kazinczy utcában az egykori Wichmann kocsma épületét, a budai oldalon pedig a város legrégebbi, szintén legendás étterméta Márvány menyasszonyt törlik el hamarosan a föld színéről, az immár magántulajdonos iroda - és szálloda építő vállalkozók. Kelecsényi Kristóffal keseregtünk minderről.

Ha már Párizzsal kezdtük, a francia fővárossal is zártuk a műsort: Kozár Alexandra azt a tervet ismertette, amely nyomán a Champ-Elysées -t visszakapják a gyalogosok, ugyanis 2024-re márkertekkel övezett korzó lesz a sugárútból.

Vendégeink, témáink:

- Könnyű séta a Montmarte-on –Sylvester Ádám békebeli városnéző úton járt Párizsban.

- Egy nagyszerű épület, ami miatt a nagyérdemű kilépett a pesti belvárosból, hogy kultúrszomját oldhassa – a MŰPA, a Művészetek Palotája. Háztűznézőben voltunk Kelecsényi Kristóf, építészettörténésszel.

- XIX. századi díszletekkel építette tele a Budai várat a jelenlegi kormány. A múltba nézés kissé drága mulatsága ez, van lovarda lovak nélkül, van királyi vár király nélkül, van Várkapitányság ostromlók nélkül, csak ízlés és mértéktartás nincsen. Róth János, Ybl-díjas építésszel beszélgettünk.

- Újabb vita robbant Makovecz Imre életműve okán: a mester utolsó, grandiózus tervét, a Szentekés Kárhozottak templomát szeretnék felépíteni követői. Az egyháznak egyelőre úgy tűnik, nem kell egy ekkora, új templom, pénz sem nagyon van hozzá. Kozár Alexandra foglaljt össze azt, ami eddig tudható minderről.

- Tudták, hogy mi a nem hely? Nem menhely, hanem a hely negatív fogalma, tehát a nem hely. A műsorban több példát is említettünk olyan városi területekről, amelyek két hely között vannak, vagyis nincsenek,mert nem helyek. Ezt a gordiuszi csomót Torma Tamás bontotta ki műsorukban

Vendégeink, témáink:

- Tudományok háza, zeneház, táncszínház, filmszínház, és még más nyalánkságok Párizs külső részén, a Parc de la Villette parkban, ami szinte egy önálló kulturális városközpont – Sylvester Ádámmal utaztunk képzeletben.

- Márkus Emília budai villája maga volt a művészet szentélye. A színésznő egykori lakhelyén - szellemiségének megfelelően - ma könyvtár működik. Az épületet Kelecsényi Kristóf mutatta be.

- H2Offices – a név utal a helyre – a vízművek központi irodaházának helyén épülő, mondhatni, alul-felül parkosított irodaház a Dózsa György úton, valószínűleg a pestiek egyik kedvelt találkozóhelye is lehet, ha elkészül.
Ezzel pont szemben viszont már évek óta áll és működik a Vision Tower, a három részből álló és V alakú pillérekre helyezett irodaház, amit Torma Tamással jártunk be.

- Cable Car – ne fordítsuk le egy-az egyben, mert nem autó és nem kábel, hanem vasúti kocsi és drótkötél – 1870 körül helyezték üzembe, azóta is működika meredek hegyoldalra is felkapaszkodó járgány, mégpedig San Franciscoban. Laczik Bálint mesélt erről.

- A műsor végén Kozár Alexandra érkezett új építészeti híreivel.