Archívum

Lezártunk egy vitát: Most mégsem lesz Gellért-hegyi sikló, de majd később lesz, bár nem tudni mikor és milyen? 16 év után itt tart a főváros egyik turisztikai és építészeti programja – Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettessel gyürkőztünk a valódi okok feltárásáért.

Háromszoros építészeti nívódíj egy ipari épületnek – ez a Budapesti Közművek zuglói hulladékégető és hulladékgazdálkodó telepének szakmai elismerése. Mi most nem csak ezért szeretjük, hanem – és ez energia ínséges és inflációs időkben igen fontos – mert rekord mennyiséggel bővítették a hőtermelést, és ez a jövő télen igen jól jön nekünk – Tringer Ágostonnal, a Budapesti Közművek PR- és kommunikációs igazgatójával beszélgettünk erről.

Ha látni akarnak építészeti csodát, menjenek Esztergomba, ahol a Bazilika kupolájának felújítása zajlik 100 méteres magasságban. Hétvégén kis csoportokban fel is juthatnak a civil érdeklődők, hogy megnézzék, miként cserélik a szakemberek a kupola palástjának lemezeit, vagy hogyan állványozták fel a belső teret egy 80 tonnás, önhordó szerkezettel – Németh Tamás vezető tervező avatott be a részletekbe.

Chicago I. rész – Sylvester Ádám építésszel amerikai városi sétára indultunk.

A legendás R-klub, ahol speciel a műsorvezető, Rózsa Péter először hallhatta Cseh Tamást – nos ez a Budapesti Műszaki Egyetem R-szárnyépületében működött. Erről hallhattunk építészettörténeti részleteket Kelecsényi Kristóf művészettörténésztól. 

A legek temploma a felvidéki Csetneken található. Ebben a kisvárosban meglepően nagy, a legnagyobb templom, amelynek belső tereit viszont a legtöbb freskó díszíti – Torma Tamás újságíró, építészeti szakíróval mentünk templomnézőbe. 

Számos épületet nyilvánított védetté a főváros február végi döntésével. Ferkai András építészettörténész beavatott a részletekbe, többek között azt is megvilágította, hogy nem az adott épület kora a döntő, hiszen egy kortárs mű is kiérdemelheti a védettséget. 

Mégsem lesz Gellért-hegyi sikló. A váratlan döntéssel legalábbis a Fővárosi Önkormányzat a ködös jövőbe küldte a 16 éve alakuló tervet. Miért? Nem tudjuk, Mi lesz? Erről kérdeztük a kivitelező cég vezetőjét, Walton Imrét, akinek a kezéből – képletesen szólva – kivették a fánglit. 

Tovább zöldül Budapest – Bartha Dorka és Kovács Tamás építészeti újságírók sorozatában ezúttal a VIII. kerületi Déri Miksa utcai park építéséről hallhattunk.

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá!

Az Utcafront már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Háromezer éves az az anatóliai város, Konya, ahová legközelebbi utunk vezetett Sylvester Ádám építésszel. 

Császári őfelsége személyesen avatta fel, ez lett Budapest harmadik hídja és az egyik legszebb. Kelecsényi Kristóf művészettörténész a Szabadság hidat vette szemügyre a-tól z-ig. 

A lakosok döntöttek: a budai Feneketlen tónál lesz a Törőcsik Mariról elnevezett park. A hír részleteiről Kozár Alexandra újságíró számolt be. 

Sport, pihenés, játék és sok zöld – elkészül a Vizafogó park. Ez Bartha Dorka és Kovács Tamás építészeti újságírók sorozatának következő állomása. 

Szinyei Merse Pál életének egyik fő helyszínére, a felvidéki Jernyére látogattunk Torma Tamás újságíró, építészeti szakíró idegenvezetésével. 

Új turisztikai attrakciókkal bővül az Aquincumi Múzeum, még láthatóbbá válik például a római limes óbudai szakasza. A múzeum igazgatója, Láng Orsolya volt az Utcafront vendége.

Egy nagy ugrással Kis-Ázsiába teremtünk Sylvester Ádám építésszel, Anatóliában, ezen belül Kappadókia területén grasszáltunk, ahol tízezer éves civilizációs alapokra épült a jelen.

Utána egy kis hazai következett: Kőbányán a Szent László templomról, Lechner Ödön egyik művéről hallunk Kelecsényi Kristóf művészettörténésztől.

Még egy templom, ez már evangélikus, a felvidéki Felsővályon van, és erődtemplomnak épült – Torma Tamás újságíró, építészeti szakíró újabb felfedezése ez.

A múlt héten halt meg Nagy Bálint építész, a FUGA Budapesti Építészeti Központ szellemi atyja – rá emlékeztünk munkatársával, a belsőépítész, díszlettervező, valamint televíziós rendező Asbót Kristóffal.

Azután, Rajk László egyik különleges, posztmodern műve a Lehet téri vásárcsarnok, vagy ahogy a köznyelvben tartják, a Kofahajó éppen 20 éve épült meg. Kozár Alexandra újságíró foglalta össze a történetet.

Parkok, sétányok, zöld terek épülnek Budapesten. Az új sorozatban egymás után mutatják be ezeket Bartha Dorka és Kovács Tamás építészeti újságírók.

Andalúzia egyik gyöngyszeme, már a vizigótok idején is erődítménnyel védett városa Antequera – Sylvester Ádám építésszel mentünk városnézőbe.

Egy földalatti katedrális, 10 méteres belmagassággal, gyönyörű téglavörös falakkal és oszlopokkal, felette egy lenyűgöző park. A Kőbányai víztározóba látogattunk Kelecsényi Kristóf művészettörténésszel.

New Yorkban lebontották Breuer Marcell első, Amerikában tervezett családi villáját. Ott sem kímélik tehát a műemlékeket – Torma Tamás újságíróval, építészeti szakíróval füstölögtünk ezen.

Európa legrégebbi kórháza, ma is áll és működik. Laczik Bálint a Rókus Kórház kalandos történetét elevenítette fel.

Irány a Tower, az első ezredvégen épült királyi lak Londonban! – Sylvester Ádám építésszel.

Utána irány a budai Vár, ahol még áll a bál, vagyis a balhé. A kormány sem szakmai, sem civil szempontoknak nem engedve, eldózerolja a kortárs építészet egyik remekének tartott, volt Diplomata-házat a Szentháromság téren. Az építészek tiltakoznak, az önkormányzat tehetetlen. A kerület főépítészével beszéltük meg, hányadán állunk.

Budapest – Igazságügyi Minisztérium épülete – Kelecsényi Kristóf építészettörténész tartott nekünk történelmi mustrát.

Torma Tamás újságíró, építészeti szakíró tovább írja a budapesti Bauhaus-túra útvonalát – a Tigris utcai villához látogattunk vele.

Egy különleges iskola egy különleges tervezési feladat – a Gyermekek Háza Alternatív Általános Iskola és Gimnázium új épületéről beszélgetek az egyik tervezővel, Láris Barnabással.

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá!

Az Utcafront már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá!

Az Utcafront már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá!

Az Utcafront már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá!

Az Utcafront már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá!

Az Utcafront már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Collioure, egy több mint 1400 éves halászfalu Dél-Franciaországban a spanyol határ mellett. Hamisítatlan középkori épületek, sikátorok és modern turizmus. Ezt néztük meg Sylvester Ádám építéssze.

Itthon a 60 -as évek lakásépítési terveinek volt – mondhatjuk – terepasztala az óbudai lakótelep. Erről a kísérletről beszélt Kelecsényi Kristóf művészettörténész.

Mi lesz a VIII. kerületi Gólyával? Ki fogja megmenteni, mert úgy látszik, a Corvin Program el akarja dózerolni ezt az évtizedes hagyományú, kultikus közösségi házat és romkocsmát. Kiáltvány Kozár Alexandra újságírótól.

Elmentünk templomnézőbe, elsőként a dél-szlovákiai Zselizbe Torma Tamás újságíróval, építészeti szakíróval. Utána Vácra, ott meg nem is a templomot, hanem a tornyot néztük meg, vagy inkább néztünk át rajta, mert itt van az ország egyetlen lyukas tornya – ráadásul öntöttvasból készült, ahogy Zubreczki Dávid szakírótól megtudtuk..

A héten bemutatták a sajtónak a Magyar Zene Házát, az épületben már ott a megnyitásra váró állandó kiállítási anyag is – Baán Lászlóval, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosával, a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria főigazgatójával tartottunk épületmustrát.

Abbaye de Fontfroide – vagyis a francia Hidegkút, vagyis az a cisztercita kolostor, aminek helyén már a rómaiak is építkeztek – Sylvester Ádám építésszel folytatjuk a dél-franciaországi utazást.

Itthon Kelenföld, Budakeszi és Gödöllő volt az állomásunk. Elsőként Kelecsényi Kristóf művészettörténész vitt el minket épület mustrára a Kelenföldi autóbuszgarázsba.

Utána egy vasútállomásra hajtottunk, Gödöllőre, ahol Torma Tamás újságíró, építészeti szakíró mesélt az egykori Királyi Váróteremről, ahol ma múzeum van.

Zubreczki Dávid szakíró is folytatta utazását a templomtornyok világában, ezúttal többek között egy kéménynek álcázott haranglábról szólt, amivel az építészek anno átverték a templom építést tiltó kommunista vezetőket.

Kevesen vannak, akik még emlékeznek a Corvin Áruház eredeti homlokzatára, hiszen jó ötven évig egy alumínium fal borította. Most visszanyeri eredeti formáját, amiről az építész, Orning Olivér beszélt.

Carcassonne az erődváros – Sylvester Ádám építésszel ott folytattuk a Dél-franciaországi építészeti körutat.

Okszitán földre mentünk Sylvester Ádám építésszel, ahol egy eredeti és sértetlen várfallal és bástyákkal körbevett, középkori városkát, Aigues-Mortes-t (ejtsd:Egmort) látogattuk meg.

A Lánchíd négy oroszlánját elvitték a restaurátorok, hogy a jó öreg állatfigurákat megújítsák. Persze más is van, mi érdekes még a hídfelújításban, amiről Puskár Anett kommunikációs vezető beszélt.

Az EMKE – ki emlékszik arra, mit is takart ez a mozaikszó? Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet, amelynek székhelye a Blaha Lujza tér és a körút sarki épületben volt. De most nem erről, hanem a mellette, a '90-es évek elején felhúzott, és szintén e nevet hordozó modern irodaházról hallottunk Kelecsényi Kristóf művészettörténésztől.

A neobarokktól az art decoig terjed a zseniális Kozma Lajos életműve, aki mindössze 64 évesen, 1948. november 26-án halt meg. Gazdag munkásságáról Torma Tamás újságíró, építészeti szakíró emlékezett meg.

Vásárcsarnok és közösségi tér – a budapesti Hunyadi téri csarnok felújításáról és újragondolásáról hallhattunk a pályázatnyertes Archikon műhely két vezető építészétől, Nagy Csabától és Pólus Károlytól.

Dél-Franciaország katalánok lakta részére vitt el Sylvester Ádám építésszel, megálltunk Perpignanban és Montpellierben is.

Régi, szebb időket is megélt fővárosi kórház, a ma Péterffy utcainak nevezett intézmény történetét elevenítette fel Kelecsényi Kristóf művészettörténész.

Kiléptünk Budapestről, irány Győr, aminek a belvárosa elkápráztatóan megújult, nagyvonalú nyugati hangulatú hely, ám befordulva egy-egy utcácskába mindehhez méltatlan állapotokat, pusztuló történelmi értékű házakat találunk, amelyekről győri kollégánk, Kulcsár László számolt be.

A Moholy-Nagy díjat idén Csomai Zsófia és posztumusz Reimholz Péter, a tervezőnő férje kapta. Miután gratuláltunk a díjhoz, Csomay Zsófiával arról váltottunk szót, lesz-e eredménye a szakmai tiltakozásnak, amit civilekkel együtt fejeztek ki múlt heti megmozdulásukkal a Várban, hogy a kormány állítsa le az ún. "gazdasági érdekből kiemelt állami beruházások” folyamatát, amivel minden építésügyi, környezetvédelmi és önkormányzati szabályt felülírva, azt építenek amit csak akarnak – lásd pl. a Várban folyó kormányzati beruházást.

Torma Tamás újságírótól, építészeti szakíró egy világhírű építész életművéről mesélt, a Velence szerelmeseként emlegetett Carlo Scarpáról.

Kozár Alexandra újságíró pedig a 110 éves Százados úti művésztelepről, a ma is működő műteremházak történetéről beszélt. 

Joan Mirótól Gaudiig – múzeumtól a Sagrada Familiáig – barcelonai séta folytatása Sylvester Ádám építésszel.

Öt győztes épület, közülük a fődíjas – a 17. Média Építészeti Díja zsűrijének elnökével, Zubreczki Dávid szakíróval értékeltünk.

Séta, biciklis és történelmi emlékpark Budán – Milyen lesz az átépített és átálmodott Széna tér – Őrsi Gergely II. kerületi polgármesterrel beszéltük meg a terveket.

Egy kortárs beépítés a Simplon udvar – Kelecsényi Kristóf művészettörténész egy nagyon merész lakóház építéséről mondta el szakvéleményét.

„Hivatása mesterének tartom. Túl korán, életműve kiteljesedése előtt halt meg.”– ezt mondta Molnár Farkas avantgárd építész, festő és grafikusról egyik mestere, Walter Gropius. Molnár ideáltipikus modern, Bauhaus villájáról mesélt Torma Tamás újságírótól, építészeti szakíró.

Barcelonai séta – de ezúttal minden épületet belülről is megnéztünk Sylvester Ádám építésszel.

Jönnek az oroszlánok a városi vadonban, ahol tovább bolyongtunk Bartha Dorkával, hogy a budapesti házakon található oroszlános épületdíszeket számba vehessük.

Hegyoldalba süllyesztett tornacsarnok – a budai Szent Margit Gimnázium új épületéről hallhattunk Torma Tamás újságírótól, építészeti szakírótól.

Az Andrássy úti épületmustra záróakkordja következett, az Operaház építésének történetét elevenítette fel Kelecsényi Kristóf művészettörténész.

Váradi Júlia Oslóban járt, ahol az új Munch Múzeumot látogatta meg, s készített az épületről és az intézményről beszélgetéseket az Utcafront számára is.

Soroksárte csodás! – kicsit furán hangzik, de Zubreczki Dávid szakíró már a múlt héten, a városrészről szóló első részben bizonyította, ott is van bőven mit nézni építész szemmel.

Ahol maga az építész lakik – immár több ilyen háztűznézőben voltunk Sylvester Ádám építésszel, aki ezúttal Sjoerd Soeters holland építész egészen különleges lakóházát mutatta be.

Ez az egykori jugoszláv, ma szerb nagykövetség háza. Csak így ismerjük, holott ez az Andrássy úti alapító villák közül az egyik legkülönösebb, az ún. Babocsay-villa, amiről Kelecsényi Kristóf művészettörténész árult el részleteket.

Tovább vadásztunk Bartha Dorka történész- újságíróval a budapesti vadonban – ezúttal elefántokra vadásztunk az épületek homlokzatain.

Egy ellipszis alaprajzú evangélikus templom, hatalmas harangtoronnyal. A hely Budakeszi, az Egy hely blog szerzője pedig – aki erről az épületről mesélt – Torma Tamás újságíró, építészeti szakíró.

Villa kertmozival, körpanorámával Budakalászon. Nem, ez nem hirdetés, mert nem eladó, hanem nemrég készült el, egy igényes megrendelő és egy hasonképpen igényes építész csapat szerencsés találkozásának gyümölcsét mutattuk be a tervező, Dobos András közreműködésével.

Soroksár barokk emlékei – nagyon is sok látnivaló van az egykori sváb faluból kinőtt városrészben, és ezt Zubreczki Dávid öntötte szavakba.

Milyen egy új és egy régi holland lakás? Sylvester Ádám építésszel Amszterdamba utaztunk háztűznézőbe.

Folytatódott Kelecsényi Kristóf művészettörténésszel az Andrássy úti palotamustra. Ezúttal a Gschwindt-házba látogattunk, aminek végre felújították az utcafront felőli homlokzatát, de bent Lotz Károly falfestményeivel együtt pusztul minden. 

Csakúgy, mint ahogy az ország harmadik legnagyobb zsinagógája, a pápai is jobb sorsra vár – bár a tetőt már felújítottak, belül semmi. Viszont szerencsére újra látható benne a Gyekiczky András szociológus, jogász és Rajk László építész, díszlettervező, politikus által készített, Elfeledett szomszédaink című kiállítás. 

Mit lehet beépíteni 22 négyzetméteren? Mindent. Turányi Bence építész egy ipari épületből varázsolt diákok számára apartmanokat. Az eredmény; belvárosi, mégis csendes, sőt, még zöld is és világos, s mindez a Rottenbiller utcában. 

Bartha Dorka újságíró tovább kalauzolt városi vadonjában, a méhek után az épületek díszítéseként alkalmazott pávamotívumokat kutatja fel. 

Torma Tamás újságíró, építészeti szakíró viszont megint kimozdult a fővárosból; Békéscsabára mentünk, ahol a Munkácsy Mihály Múzeum átépített belső termeiben bolyongtunk. 

Az építész otthona – Sylvester Ádám építész Mallorcára repített, ahol a néhány éve elhunyt Jorn Utzon álomlakóháza áll.

Elmerültünk a nagyvárosi vadonban, a budapesti házak homlokzatain fellelhető állatfigurák nyomába eredt egy fiatal történész, újságíró, Bartha Dorka, aki elsőként a méhekről és kaptárakról mesélt.

Vannak állatfigurák a Haggenmacher-palotán is, amelyről Kelecsényi Kristóf művészettörténész egyéb építészeti titkokat árul el.

Egy hely – Tornaszentandrás középkori eredetű temploma. Ott járt Torma Tamás újságíró, építészeti szakíró.

Hogyan kell körpanorámás, luxusdiákszállást tervezni a Nyóckerben? Zimborás Gábor építész mutatta be az általa megálmodott és tervezett új épületet az Orczy-kert mellett.

Nemrég ünnepeltük az Eiffel Műhelyházat, ami a hazai kulturális intézmények egyik legújabb és valószínűleg építészetileg legizgalmasabb alkotása. Tervezője, Marosi Miklós a minap, 79 évesen sajnos itthagyott bennünket – rá emlékezik Kozár Alexandra újságíró.

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá!

Az Utcafront már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Az adás tartalmából:

Aki maga elé tudja képzelni a Sydney-i Operaház épületét, az gondolhatja, hogy az építész, Jorn Utzon egyik dániai temploma sem kismiska – pestiesen szólva. Sylvester Ádám építész mesélt erről.

Egy évtizedekig elhanyagolt, lerobbant, felállványozott Andrássy úti palota éled újjá – a Karsai-palota, amelynek Kelecsényi Kristóf művészettörténész mondta el korai történetét.

Egyébként, anno itt működött a Palermo kávéház és ha már – mivel éppen e hétvégén lesz a kávéházak éjszakája -, a vele szemben volt egykori Japán kávéházról emlékezett meg Kozár Alexandra újságíró.

A héten átadták a komáromi Csillagerődöt, Magyarország legújabb múzeumát, amiben a világhírű szobrok egy-egyes méretű másolatait láthatjuk. Az erődöt valósággal a föld alól kellett kimenteni, hogy belőle egy korszerű és méltó épületegyüttes legyen. Az építész, Mányi István volt a vendégünk.

Kelenföld – új, multifunkcionális városközpont emelkedik lassan itt. Az Etele pláza már kész, Torma Tamás  újságíró, építészeti szakíró erről és az un. intermodális várostervezésről beszélt.

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá!

Az Utcafront már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Az adás tartalmából:

Delft – ez még mindig egy holland város, ez is középkori csoda, mint a korábbiak, amelyekről Sylvester Ádám építész mesélt.

Sgraffito – ez egy különleges homlokzatfestési eljárás, régi technológia. Ezért ezeket – merthogy rengeteg régi épület áll elhanyagolva – nem is mindig lehet látni. Pedig ilyen a Képzőművészeti Egyetem gyönyörű épülete, csak fel kellene újítani – Kelecsényi Kristóf  művészettörténésszel vitattuk ezt meg.

A Tolnai Világlapja egykori, szintén gyönyörű, Dohány utcai épületét idézte meg Kozár Alexandra újságíró.

Az EMKE aluljáró – ezt is felújítják most a Blaha Lujza térrel együtt – történelmi hely, Torma Tamás újságíró, építészeti szakíró mesélt a múltjáról.

A ’70-es évek előtt épült jellegzetes családi házak 80 százaléka elavult, korszerűtlen ésenergiafaló. Ezt mérte fel legutóbb a Habitat for Humanity Magyarország csapata. Az eredményről Feldmár Nóra szakpolitikai munkatárstól hallottunk.

Ezúttal is tanultunk valamit, amiről kevesen hallottak: hangtükrök. Hatalmas, parabola felületű betonépítmények ezek Angliában, a radar elődei, amelyekkel a közeledő ellenséges repülőgépek hangját lehetett idejekorán észlelni a háborúban – de Laczik Bálint mérnök, a BME Gyártástudomány és -technológia Tanszék adjunktusa ennél biztosan érthetőbben mesélt erről.

Megvannak az Év háza idei pályázatának nyertes épületei – Rajki Diána, a rendező Build-Communication ügynökség vezetője volt a vendégünk.

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá!

Az Utcafront már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Az adás témái és megszólalói:

Miről, vagyis kiről kapta a nevét a Hoorn-fok – két o-val –, de nem kell Chiléig utazni, mert a válasz Hollandiában található – Sylvester Ádám építész

Mikor és miként építik vissza a Budapesti Műszaki Egyetem úgynevezett Chemia-CH épületére a II. világháborúban elpusztult kupolát? – Kelecsényi Kristóf művészettörténész

A gömöri vidék Szlovákiában – a részben magyar lakta részen képzeletben bekapcsolódtunk a Gotická cesta, vagyis a Gótikus út nevű programba, és számos gyönyörű régi templommal találkoztunk – Torma Tamás újságíró, építészeti szakíró 

Budapest, VIII. kerület, Horváth Mihály tér – tájépítészek újítják meg – Terhes Dénes, a Korzó Tervezési Stúdió munkatársa beszélt a részletekről

Valóságos építészeti bravúr, amit a XV-XVI. században követett el néhány mester – kettős, sőt, hármas csigalépcsőket emeltek itt-ott – Laczik Bálint mérnök, a BME Gyártástudomány és -technológia Tanszék adjunktusa

125 éve született Pátzay Pál, több híresköztéri szobor alkotója – Kozár Alexandra újságíró emlékezett meg róla

A DECODE-díj, a kreatív építészeti és összművészeti pályamunkák versenye –Schneider Erika kulturális menedzser beszélt a negyedszer kiírt pályázatról

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá!

Az Utcafront már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Az adás témái:

A hollandiai ékszerváros, Enkhuizen volt Sylvester Ádám építész városi sétájának helyszíne.

Adózunk a környezetvédelemnek, két tételben is: Torma Tamás újságíró, építészeti szakíró egy olyan átépítésről beszélt, ahol a tervezők egy új épülethez képest annyi CO2 kibocsátást spóroltak meg, amennyit 100 év alatt kötne meg egy kisebb erdőség.

Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus a városi hőszigetekről, illetve azok káros hatásairól értekezett

Kelecsényi Kristóf művészettörténész a Semmelweis Orvostudományi Egyetem klinikai épület tömbjének történetével ismertet meg.

Fonyódi Anita épület- és városi fotós folytatta a funkcióváltó épületekről készült sorozatát, ezúttal a Dandár utca egykori kávépörkölő üzemének igen rapszodikus élettörténetét követhettük nyomon.

Amszterdamban felavatták az első, 3D-s nyomtatóval készült hídszerkezetet. Laczik Bálint jó mérnökhöz híven, kiszámolta mekkora környezeti terhelést és energiaveszteséget is okoz ennek az egyébként látványos gyalogos hídnak az elkészítése.

Az adás témái és szakértői:

Két héttel korábban Sylvester Ádám a dél-hollandiai város, Breda könyvtáráról mesélt, amit Herman Hertzberger világhírű építész tervezett, akit személyesen is ismert. Most a mester egy másik nagy alkotását, a város színházát jártuk be.

Kóser mészárszékből gasztro-kulturális központ – ez a pesti bulinegyed egyik kultikus helyének, a Kőlevesnek a rövid élettörténete, amit részleteiben Fonyódi Anita épület- és városi fotós tárt fel.

Honnan kapta a nevét a Gólyavár? A zELTE központi épületének udvarán található épületről van szó, amiről Kelecsényi Kristóftól hallhattunk.

Egy középkori falu Gercse, aminek emlékét a ma Budához tartozó terület neve és az ott található 800 éves templom őrzi. Erről beszélt Torma Tamás.

Szenzációs régészeti lelet a Komárom mellett korábban részben feltárt római kori város hatalmas fürdője, amelyet Bartus Dávid ásatásvezető régész, az ELTE BTK dékánja mutatott be az Utcafrontban.

A csőposta története és jövője – ami egykor kézbesítő berendezés volt, abból a jövőben közlekedési eszköz lehet. A részletekbe Laczik Bálint avatta be a hallgatókat.

A dél-hollandiai Breda városának csodálatos könyvtárépületébe látogattunk Sylvester Ádámmal, aki személyesen ismeri az építészt, Herman Hertzbergert.

A Károlyi-palota titkait fedeztük fel együtt Kelecsényi Kristóffal.

A Kádár kor egyik slágere volt, a sorsoláson megnyerhető OTP lakás, erről, illetve az ún. Lottóházakról beszél Torma Tamás.

Funkcióváltó épületek – Fonyódi Anita sorozatában a Gizella Malom történetét eleveníti fel.

A megújuló Bakáts térről hallhatunk Szloszjár György tájépítésztől.

A jobb sorsra érdemes, de nem biztos, hogy azt elnyerő kultikus épületről, az Almássy téri Szabadidőközpontról mesél Kozár Alexandra.

Ahány hódító, annyi építészeti megoldás – ez leginkább azokra a szigetekre érvényes, amelyek a Földközi tengeren mindig is az éppen arra járó hadvezéreknek voltak kiszolgáltatva. Sylvester Ádám szardíniai látogatásra hívott bennünket.

Házunk táján, Budapesten folytattuk - Kelecsényi Kristóffal a jobb sorsra érdemes, zaklatott történelmű Széll Kálmán teret vettük szemügyre.

Kevés ipari épület van, ami megérett az óvásra, szóval, hogy védetté nyilvánítsák, de ilyenek azoka vörös téglából készült hatalmas tömbök, amelyek eredetileg trafóháznak épültek. Ezekről beszélgettünk Torma Tamással.

Millenniumi emlék – no, nem a Vajdahunyad vára városligeti kis replikájáról volt szó, hanem egy olyan házról, amit a többihez hasonlóan anno csak a Millenniumi Kiállítás időszakára emeltek, majd elbontottak, de valakinek annyira megtetszett, hogy egy az egyben felépítette egy Mexikói úti telken. Ma is ott áll, ezt vettük szemügyre jelenlegi tulajdonosával, Havasi Miklóssal.

Egyre több házat húznak fel 3D nyomtatók segítségével. Legutóbb Németországban készültek el, így egészen merész épületek, amelyekről Laczik Bálint számolt be.

Témáink, vendégeink:

Máltáról Szardíniába hajóztunk Sylvester Ádámmal, hogy e hatalmas múltú, a Földközi-tenger második, Európa nyolcadik, és a világnegyvenhatodik legnagyobb szigetét is megismerjük. Egy nagyon jól működő épületről rántotta le a leplet Kelecsényi Kristóf - a Központi Statisztikai Hivatal palotájáról, ami azon ritka kormányzati épületek közé tartozik amelyben ma is az az intézmény működik, amelyik számára az anno készült.

Torma Tamás a Török-ház középkori titkairól mesél – az alsóörsi ház egykor a török porta és a magyar királyság határán állt-

Mérete 17x17 méter, készült 38 évig – pontosan 1938-1971-ig, anyaga gipsz, na mi ez? Nos, ez az i. sz. 4. századi Róma tűpontos makettje, amiről Laczik Bálint beszél.

A szelíd építészet – új fogalom, autentikus képviselője pedig az Utcafront vendége Örfy József volt, aki bebizonyította, hogy az öncélúság elvetésével, a természet tiszteletével, a felesleges fogyasztói igényekről való lemondással és olcsó, éppen csak a legszükségesebb anyagok felhasználásával szerethető, szép és nagyon jól lakható házat lehet építeni.

Az viszont nem biztos, hogy műemléki házak helyére újat kell építeni. Ez még akkor is igaz, ha Kozár Alexandra azt is elárulta, hogy az Erkel utcában történt bontás helyén egy egészen jó kortárs épület született.

Még egy kicsit elidőztünk Máltán Sylvester Ádámmal, mert a múlt héten még nem jutottunk el a világon csak itt látható neolitikus templomromokhoz.

Kelecsényi Kristóffal tovább bóklászunk Budapesten, és a Várba tartunk,hogy a '70-es évek közepén épült, a történelmi környezetbe illesztett Hilton Szállót alaposan megismerhessük.

Torma Tamás Otto Frei építészetéről fog beszélni, illően az olimpiai játékokhoz, hiszen ő a világhírnevét az 1972-es müncheni Olimpiai Stadion tervezésével szerezte meg.

Folytatjuk Fonyódi Anitával azoknak az épületeknek a bemutatását, amelyeket a történelem viharai ide-oda sodortak, és eredeti hivatásuk helyett ma egészen más funkciót töltenek be.

Kozár Alexandra pedig egy emblematikus pesti épület elbontásáról és korhű visszépítéséről tudósít.

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá!

Az Utcafront már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast