Több ezer éves múltunk szárazföldön és vízben
19/01/2025 19:29
| Szerző: Kerekes Borbála/Klubrádió
Hogy milyen úgy a föld alatt a múlt után kutatni, hogy az ásatás mellett bombák csapódnak be? Milyen egy eddig nem ismert tizenkétezer éves település titkait feltárni? Hogyan lesz valakiből búvárrégész, és milyen leletek bújnak a víz alatt? Hogyan lehet emberi maradványokból a társadalom felépítését megismerni? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a szerdai Ötösben Dr. Kalla Gábor, Dr. Tóth J. Attila, Dr. Anders Alexandra és Dr. Fejér Eszter.
Dr. Tóth J. Attila búvárrégészként ugyanazt keresi, amit „földi” régész társai, csak a víz alatt. Vajon veszélyesebb a víz alá merülni egy-egy leletért? És a víz vagy a szárazföld okoz nagyobb kárt a többezer éves tárgyakban?
Dr. Anders Alexandra egy különleges régészeti szakágról, a bioszociális régészetről mesélt az Ötös hallgatóinak. A bioszociális régészet legfontosabb forrását az emberi maradványok jelentik, amiken különböző módszerű biológiai és kémiai vizsgálatokat végeznek. Ezek a kutatások magukba foglalják a nem- és életkor meghatározását, a paleopatológiai vizsgálatokat, a stabil izotóp és DNS-elemzéseket. Segítségükkel lehet meghatározni az egyén és a közösség egészségi állapotát és betegségeit, táplálkozását, munkavégzési szokásait, eredetét. A bioszociális régészet a testet és a kulturális hátteret egyszerre építi fel, erről és rengeteg izgalmas részletről is szó volt a szerdai Ötösben.
Az adást a cikk elején a lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2025. január 15., szerda 10.00
szerkesztő: Kereked Bori