„Vásároljon
Reggeli gyors

Koronapopulizmus: Orbán lezárja a határokat, kivéve futballszurkolók előtt

9/09/2020 08:27

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Orbán Viktor lezárja a határokat, állítólag azért, hogy elkerülje a fertőzés kockázatát, valójában azonban Európát akarja gyengíteni a svájci Tages-Anzeiger szerint. A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség arról ír, hogy a beutazási tilalom alól felmentést kapnak az UEFA Szuperkupa-döntőre érkező Bayern München- és Sevilla-szurkolók, ezzel pedig a magyar miniszterelnök járványügyi kockázatot vállal. Az Euractiv beszámolója szerint a magyar kormány egy csomagban állapodna meg az európai uniós költségvetésről és a koronaválság miatti helyreállítási csomagról, hogy vétózhasson a jogállamisági kritériumról.

2020. szeptember 09. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (20.09.09.)
05:34
00:00

Orbán Viktor lezárja a határokat, állítólag azért, hogy elkerülje a fertőzés kockázatát, valójában azonban Európát akarja gyengíteni – írja kommentárjában a svájci Tages-Anzeiger.

A szerző, Alexandra Föderl-Schmid felidézi, hogy több mint harminc évvel ezelőtt, az osztrák határ menti kerítés átvágása hasznot hajtott az ifjú Orbán Viktornak. A történelem iróniája – jegyzi meg –, hogy most ő zárja le a határokat. Felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország a határ szeptember elsején történt átjárhatatlanná tételével ugyan még mindig egyedüliként alkalmazza az ilyen gyakorlatot, példáját mások is követhetik. Sebastian Kurz osztrák kancellár is kijelentette a Szlovéniából, illetve Horvátországból visszatérők szúrópróbaszerű ellenőrzésének augusztus végi elrendelésekor, hogy „a vírus autóval érkezik Ausztriába”. A svájci kommentátor bizarr kivételeknek minősíti, hogy felmentést kapnak a beutazási tilalom alól a 30 kilométeres határsávban ingázók, a Brüsszellel gyakran ellenkező visegrádi országok polgárai, illetve majd az UEFA Szuperkupa-döntőre érkezők, ha negatív tesztet tudnak felmutatni. Az ilyen intézkedéseket a Tages-Anzeiger „koronapopulizmusnak” nevezi, és annak igazolását látja bennük, hogy valójában nem a vírus terjedése elleni rendszabályról van szó.

A svájci lap azt írja Orbán eljárásáról, hogy „van benne rendszer”. Amint felbukkan valamely EU-tagállamban egy olyan probléma, amelynek a határon túlmutató következménye van, a jobboldali politikusok azonnal elzárkózást, több ellenőrzést, több nemzeti államot kezdenek követelni. A polgárok jogos félelmeivel játszanak, és azt a veszélyes illúziót terjesztik, hogy ha egymagunk lépünk fel, akkor jobban és egyszerűbben lehet megoldani a gondokat. Orbán ezzel a magatartással az unió egységének a hiányát is előtérbe állítja. A tagállamok a járvány kitörése után reflexszerűen leeresztették a sorompót, és hatályon kívül helyezték a személyek szabad mozgását. Még nem tudtak megállapodni a koronavírussal szembeni közös fellépés módjában. Az Európai Bizottság mellett most a soros német EU-elnökség is az utazási szabályok egységesítésére törekszik – ami már régen időszerű lenne. A szabad mozgás – hangsúlyozza a Tages-Anzeiger – az Európai Unió nagy vívmánya, és aki másokra tekintet nélkül átjárhatatlanná teszi a határokat, az az európai egységprojektet gyengíti, és Orbán pontosan erre törekszik.

 
Puskás Aréna, Budapest, 2019. november 15., Magyarország-Uruguay 1-2 (fotó: Elekes Andor/Wikipedia). A kép illusztráció, most a stadion nagyjából harmadát foglalhatják majd el a szurkolók.
 


Járványügyi kockázat a Szuperkupa-döntő?

A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség is ír erről a témáról, de kifejezetten a szeptember 24-ikei budapesti Bayern München – Sevilla futballmeccsről. A beszámoló szerint a magyar miniszterelnök a szuperkupa adta kibúvóval járványügyi kockázatot vállal, a nagy arányú fertőzésszám-emelkedés eshetőségével. Több mint 20 ezer szurkolóra számítanak, köztük 3-3 ezer Bayern-, illetve Sevilla-drukkerre. Orbán nem engedheti meg magának, hogy a dolog rosszul süljön el – írja a Bloomberg, és hozzáteszi: a magyar gazdaság a második negyedévben rekordmértékben, 13,6 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakával összevetve. A fertőzések számának robbanásszerű emelkedése újabb részleges lezárásokra kényszerítheti a kormányt, és a gazdasági következmények úgymond „bonyolíthatják” Orbán választási győzelmi esélyeit 2022-ben. Ugyanakkor az európai labdarúgó szövetség, az UEFA számára ez kísérlet, annak megállapítása végett, hogy vajon lehet-e biztonságosan lebonyolítani a mérkőzéseket.

EU-csúcs Brüsszelben - A magyar és a lengyel miniszterelnök
 
 A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón 2020. július 21-én. A jogállamisági eljárás ellenzői. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
 
 

Így úszná meg a kormány a jogállamisági eljárást

Végül arról, hogy az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál beszámolója szerint Magyarország egyetlen csomagban szeretne megállapodást elérni az unióban a koronaválságból való kilábalást célzó ösztönző intézkedésekről, valamint az EU 2021 és 2027 közötti keretköltségvetéséről – amely utóbbival kapcsolatban napirenden van az a terv, hogy a jogállamiság tiszteletben tartásától tegyék függővé az uniós támogatások folyósítását az egyes tagállamoknak. A tagország kormányok képviselőiből álló Tanács szintén az egységes csomag mellett van, hiszen végső soron a járvány miatti gazdasághelyreállítási pénzeket is az EU-költségvetésből kell kigazdálkodni. Az Európai Parlament azonban a két dolgot ketté szeretné választani, úgy, hogy először állapodjanak meg a koronavírus miatti intézkedések finanszírozásában, és aztán még tovább lehessen alkudozni olyan, az uniós költségvetést érintő projektekről, mint például az Erasmus program és egyebek. Orbán Viktornak – írja az EurActiv – a júliusi EU-csúcson sikerült elérnie, hogy a tagállami vezetők „felvizezzék” a jogállamisági kritériumokat. Budapest most arra törekszik, hogy a középtávú költségvetési és a járvány miatti helyreállítási megállapodást egységes csomagban ítélhessék meg a nemzeti parlamentek, amivel a magyar törvényhozás vétójogot kapna akár az egész helyreállítási intézkedéssor tekintetében, ha esetleg nem lenne ínyére a jogállamisági klauzula megfogalmazása.

Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: OD Pictures/Wikimedia Commons

Reggeli gyors
2020. szeptember 09., szerda 07.00