A Trianon-emlékmű friss, mai alkotás
20/08/2020 20:40
| Szerző: Klubrádió/K.K.
A járvány miatt megkésve, de átadták a Trianon-emlékművet, amelynek terve korábban vitákat váltott ki. Az biztos, hogy nem a megszokott sablonokat használták a tervezők.
Az emlékmű egy friss, mai alkotás – mondja Zubreczki Dávid építészeti szakíró, az Urbanista blog alapítója. Nem sablonos, nem használja azokat az elemeket, amelyekkel a másütt felállított emlékművek tervezői éltek. Sajátos. Tulajdonképpen egy rámpa, ami a földszint alá vezet az Alkotmány utcában. Ez azért lényeges, mert így nem rontja a kilátást az Országházra.
A látogató egy lejtőn megy le az utcaszint alá, amelynek a végén egy meghasadt kőtömböt lát. A hasadások – bár ezt senki nem mondta ki- az ország szétszakítását idézik.
A két falba az 1913-as adatok szerinti helységneveket vésték be. Ezt kifogásolják sokan. Ugyanis a falvak, városok nevei azt sugallják, hogy a valamikori nagy Magyarország egységes volt, ami nem igaz. Soknemzetiségű ország volt, léteztek olyan települések, amelyekben egyetlen magyar anyanyelvű ember sem élt. A település neve sem volt magyar.
Itt persze az a kérdés, hogy mikor. A környező országokban is szokás volt átírni a neveket. A bevésett nevek között vannak olyanok, amelyek ezeréves múltra utalnak, és vannak olyanok is, amelyeket csak Trianon előtt pár évtizeddel erőltettek rá egy falura, hogy magyarnak tűnjön. Zubreczki Dávid szerint itt egy eligazodási pont van: a települések nevei egy pillanatnyi, 1913-as állapotot tükrözzenek.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Fotók: MTI/Mónus Márton.
2020.08.20. 08:00
Műsorvezető: Lampé Ágnes
