Trianon-emlékmű - Gerő Andrásnak más terve van
15/04/2019 10:06
| Szerző: Klubrádió
Meg kellene végre haladni a sérelmi narratívát és a nemzeti összetartozásra helyezni a hangsúlyt, a centenáriumra tervezett emlékművel is.
Egy száz méteres árok lenne a Trianon-emlékmű, amelynek falába magyar városneveket vésnének. Olyanokat is amelyek a mai országhatáron kívülre esnek és olyanokat is, amelyek Magyarországon találhatóak. Összesen mintegy 12 ezret. Ezzel szeretnék kifejezni a nemzeti összetartozás érzését.
Gerő András történész úgy látja, ez visszatérés lenne a sérelmi narratívához. Az ötlet kitalálóinak vagy nem jutott eszükbe más, vagy egy éles kanyarral a revízió felé vették az irányt.
2010-ben az első törvények között volt az, amelyik Trianon évfordulóját a Nemzeti Összetartozás Napjának nyilvánította. Az indoklás fontos momentuma volt, hogy a diktátum többé ne legyen teher, ne a sérelem domináljon, mint a Horthy-érában, hanem az összetartozás, egy pozitív nemzetstratégia.
Éppen ezért Gerő András azt javasolja, hogy ne helységnevek legyenek a falon, hanem családnevek. Mintegy 190 ezer családnév jöhet szóba, 1300 olyan van, amely több mint 1000 embert érint, az első 10 leggyakoribb családnév pedig „lefed” körülbelül 1,6 millió embert.
A történész szerint így lehetne meghaladni a sérelmi narratívát, erősíteni az összetartozást, kifejezni a sokszínűséget, és egyben élményt adni a ma élő magyaroknak.
Szénási Sándor interjúját a fenti „lejátszás” ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Steindl Imre program.
