„Klubrádió“
Tűréshatár

Ha gyermeteg a nemzeti önkép

12/02/2019 17:48

Mennyire mitologikus és infantilis az a nemzeti önkép, amelyet úgy tűnik, a pillanatnyi politikai hatalom kifejezetten favorizál? Veszélyes-e ez a kisebbségekre?

2019. február 11. Tűréshatár (2019. február 11., hétfő 19:00)
43:23
00:00
Műsorvezetők: Szunyogh Szabolcs
„Nem Nagy Imre működését kell itt vizsgálni, hanem azokét, akik az áthelyezésről döntöttek. Az ő nemzeti önképük változása a meghatározó, nem Nagy Imre érdemei és bűnei” – írta Gadó János szociológus, a Szombat című lap munkatársa a Nagy Imre-szobor áthelyezése kapcsán az 56-os forradalom miniszterelnökéről kipattant vitában.

Antiliberális infantilizmus

Miért nem fér bele a nemzeti önképükbe Nagy Imre? Mennyire mitologikus és infantilis ez az önkép, amelyről például a Kossuth tér átrendezése miatt úgy tűnik, a pillanatnyi politikai hatalom kifejezetten favorizálja? Veszélyes-e ez az antiliberális infantilizmus a kisebbségekre?

 
Gadó János szociológus; Fotó: Czirják János / Szombat Online
 

Gadó szerint igen. „Zsidó szemmel nézve különösen kényelmetlen, irritáló látni, ahogy az uralkodó új elit egyre mélyebbre ássa magát az antiliberális nacionalizmus sáncai mögé. Mivel azonban a világ változik, a mai antiliberális nacionalizmus nem ugyanaz, mint az 1919-ben színpadra lépett antidemokratikus nacionalizmus volt.

Az akkori zászlajára tűzte az antiszemitizmust, ez a mostani nem győzi elítélni azt, és kimondottan keresi a kapcsolatot a nemzeti és vallásos beállítottságú zsidó körökkel – miközben a kozmopolita/liberális zsidó világhatalom rémképéből, anélkül, hogy néven nevezné, megtart és használ egy darabot.” Gadó szerint a magyar kormány viselkedése is kétarcú: egyrészt folyamatosan fogadkozik, hogy elutasítja az antiszemitizmust, másrészt – példa erre a Soros-kampány – szítja is azt.

Sokszínűség másképp

A problémát nagyon sajátosan színezi, hogy miközben a kelet-európai volt szocialista országok közül azok, amelyek nagyon határozottan menetelnek valamiféle új típusú monarchia kialakítása felé, kifejezetten Izrael-barát külpolitikát visznek, és harsányan elutasítják a klasszikus, vagy mondjuk így: a náci típusú antiszemitizmust.

Ugyanakkor azt látjuk, hogy Nyugat-Európában a kisebbségvédelem zászlóvivői, a multikulturális társadalom élharcosai, a különböző újbaloldali és zöld mozgalmak közül néhány harciasan anticionista. Izraelt rágalmakkal illetik, Izrael-ellenességük mögött azonban elég könnyen tetten érhető az antiszemitizmus.

Miközben a muszlim szélsőségesek már nemcsak Izraelben látják a fő veszélyt, hanem „Europe is the cancer, Islam is the answer”-típusú jelszavakat skandálnak, a kisebbségvédők iszlamofóbiát látnak a megriadt lakosság szorongásában.

Nem egy kisebbség ügye

Gadó János szociológust Szunyogh Szabolcs műsorvezető arról is kérdezte, milyen diagnózist tud felállítani arra a tünetcsoportra, amely szerint mind a zárt, mind a nyitott társadalom felé fejlődő (vagy visszafejlődő) Európában úgy tűnik, más formában, de újra felbukkan a kirekesztő, rasszista gondolkodás – legalábbis a zsidó kisebbséggel kapcsolatban.

Szunyogh Szabolcs ajánlata: Hallgassák meg a beszélgetést és töprengjünk együtt a diagnózison és a lehetséges terápián. „Ez nem egy kisebbség ügye, azt képzelem, pillanatnyilag ez kontinensünk egyik legfontosabb kérdése”– teszi hozzá a műsorvezető.

A Tűréshatár 2019. február 11-ei, keddi adásának hangfelvételét a cikk elején kattinthatja!