Széteshetne a magyar etnikai tudat, ha egyfolytában a régészeti hírek alakítanák
17/02/2019 05:02
| Szerző: Klubrádió
Folyamatosan változott a magyarok öndefiníciója az elmúlt évezredek alatt, az állandóságot szinte csak maga, az önmeghatározás léte jelenti. Az etnikai tudat azonban nem képes túl gyorsan átalakulni, nem követheti a tudomány tempóját. Ettől még fontos tisztázni, hogy az etnikai tudat és egy nép tényleges történelme nem biztos, hogy egybeesik – erről beszélt a Klubrádióban Sándor Klára, nyelvész, magyarságkutató.
A műsor vendége, Sándor Klára, a Szegedi Tudományegyetem docense, nyelvész, magyarságkutató, turkológus hangsúlyozta, azóta tekinthető önálló etnikumnak, hogy saját elnevezése, történeti tudata és múltjáról szóló narratívái vannak. A magyar, mint fogalom értelmezése azonban így is korszakról korszakra változott, a mai magyar és a rokon nyelvek ősét beszélő csoportok szétválásától, az államalapító Szent István idején és a reformkoron át egészen napjainkig.
Elkezdték magukat magyarnak nevezni
A magyar mintegy 2-3 ezer évvel ezelőtt különülhetett el a többi finnugor nyelvtől, a magyar név pedig legkorábban az i. u. IX. századi arab krónikákban fordul elő madzsar alakban.
![](/data/lovasmagyara1_fit_800x10000.jpg?key=79452fd8042d92f92ba02fe711a8f423)
Ma, nyelvészeti adatok alapján úgy tűnik, valamikor az i. e. V. század táján állt össze az a törzsszövetség, amelynek a tagjai elkezdték magukat magyarnak nevezni. Ők sem a semmiből jöttek, hanem olyan csoportokból állhattak össze, amelyek korábban valamilyen más nép részeként határozták meg magukat.
Az egyik elképzelés szerint a magyar – amely eredetileg modzserinek, vagy ahhoz hasonlóan hangozhatott – összetett népnév, ami arra utal, hogy az új etnikum két nép szövetségéből jött létre, legalábbis eme magyarázat alapján. Sándor Klára hangsúlyozta, a történelemben gyakori, hogy két önálló nép egyesül, majd neveiket egyesítve új fogalommal jelölik magukat.
Tudat és valóság elválik
A magyarok öndefiníciója, a magyar szó jelentéstartalma tehát folyamatosan alakult, az állandó elem, hogy a többi csoporttól függetlenítő énkép megjelenése óta a magyarok mindig önálló etnikumként határozták meg magukat. Ha nem így lett volna, beolvadtak volna más népekbe, törzsszövetségekbe, hódító csoportokba.
Fontos azonban, hogy bár vannak kapcsolódási pontjaik, a nép tényleges története és az etnikai tudat nem feltétlenül azonos, ezért jó elválasztani őket egymástól. A történeti ismeretek ugyanis viszonylag gyorsan bővülnek, aminek a tempóját az etnikai tudat nem képes követni, mert ha megtenné, szétesne.
A magyar nép eredete, honfoglalása kapcsán is újabb és újabb régészeti eredmények alakítják a tudomány – és a nem a szélesebb közönség – addigi múltképét. Ne lepődjünk meg tehát azon, ha a magyar etnikai tudat is nagyon stabil, hosszú történetű ideológiai elemeket tartalmaz – ezzel minden nép így van – mondta Sándor Klára.