„Klubrádió“
Megbeszéljük...

Wachsler: Kockázatos lenne másképp megvalósítani az új Trianon-emlékművet

24/04/2019 20:30

| Szerző: Klubrádió

Se a közvita, se a tervpályázat nem tett volna jót a Kossuth térre tervezett Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének – mondta a Klubrádiónak Wachsler Tamás, a Steindl-program vezetője. Az emlékműről hozott kormánydöntés előtt szükségtelen lett volna lefolytatni egy terméketlen publikus vitát, közbeszerzést pedig nemzetbiztonsági kockázatok miatt nem lehet kiírni a beruházásra. Az emlékhelyre szükség van, és az egyáltalán nem irredenta – véli a Kossuth tér átalakításának felelőse.

2019. április 24. Megbeszéljük-részlet/Interjú Wachsler Tamással
28:47
00:00
Nem lett volna üdvös széles körű közéleti vitát folytatni arról, kell-e, és ha igen, hová kerüljön a Trianon századik évfordulójára tervezett Kossuth téri emlékmű. A Nemzeti Összetartozás Emlékhelyénél sokkal kevésbé megosztó ügyekben sem zajlanak ugyanis termékeny publikus viták Magyarországon, a döntéshozók tehát ezért nem kezdeményezték ebben a kérdésben a vélemények nyilvános ütköztetését – erről beszélt a Klubrádióban Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója.

A Parlament előtti tér rekonstrukcióját, illetve átalakítását irányító társaság vezetője szerint a vita legfontosabb célja ugyanis, hogy valamilyen pozitív eredménye legyen, az emlékhelyről indított polémia azonban rossz, terméketlen vita lett volna. Szerinte a döntést megelőző nyilvános vita elutasítását igazolja az is, ami azóta történt: a tervek bejelentése után közéleti vita alakult ki az emlékműről. Számára megdöbbentő, hogy vannak, akik úgy vélik, nincs szükség egy hasonló emlékhely kialakítására a trianoni békediktátum századik évfordulóján – tette hozzá.

Az Országház története - Új állandó kiállítás a parlam
 
 Wachsler Tamás, a Kossuth tér megújítását célzó Steindl Imre Program (SIP) vezetője az Országház története című új állandó kiállítás megnyitóját megelőző sajtóbejáráson a parlamenti látogatóközpontban, az épület újonnan lefedett XV. udvarában 2015. október 12-én. MTI Fotó: Kovács Attila
 


Wachsler Tamás elmondta, arról, hogy az emlékhelyen a Trianon előtti Magyarország helységnevei szerepeljenek, és hogy azt az Alkotmány utca torkolatában állítsák fel, illetve süllyesszék a földbe, a kormány döntött. Azért nem írtak ki tervpályázatot a műalkotásra, mert a 12 500 településnév feltüntetése, valamint a helyszín műszaki paraméterei és rendeltetései – például figyelembe kellett venni, hogy az Alkotmány utca tüntetési útvonal – meghatározták, hogy milyen emlékhelyet lehet megvalósítani – olyat, amilyet most csinálnak – mondta.

Steindl Imre-program vezetője szerint közbeszerzést pedig azért nem lehetett kiírni a beruházásra, mert az nemzetbiztonsági kockázatokkal járt volna, ezért kellett az emlékmű ügyével a parlament illetékes bizottságának is foglalkoznia. A kivitelező ugyanis adatokat fog kapni a Kossuth téri biztonsági rendszerről, így az ott működő kamerahálózatról is.

 
Trianon emlékmű látványterv
 

Arról, hogy miért az 1913-as helységnévtár szerinti településneveket vésik fel az emlékműre, miközben azok jelentős részében már száz éve is kisebbségben, vagy elenyésző számban éltek magyarok, Wachsler Tamás azt mondta, ez így kerek egész, szép tiszta, világos alap. Nem akartak szűrőket alkalmazni, mert bármilyen alapon szelektálnak, az kritikákat válthatott ki. Ha például csak a száz évvel ezelőtt magyar többségű települések nevét helyezik el az emlékhelyen, akkor érkezhetett volna a kifogás, hogy miért nem csak azokat a helyiségeket tüntetik fel, ahol a magyarok most is többséget alkotnak. Horvátországi települések nevek azonban nem lesznek a műemlék falain, a Zágráb nevét ábrázoló előzetes látványterv hibás volt – tette hozzá.

Wachsler Tamás szerint az emlékművön nem lesznek irredenta jelképek, ezért nem tüntetik fel a korabeli és a mai Magyarország határvonalait sem.

Az interjú hangfelvételét a cikk elején kattinthatja!

Megbeszéljük/Interjú Wachsler Tamással
2019. április 24. szerda 17.00
műsorvezető: Bolgár György