A néző, aki ott sem volt - Szénási Sándor jegyzete
Engem például a Melania nevű jelenségből semmi sem érdekel, és ezzel nem vagyok egyedül.
Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A narancsfront – Szénási Sándor jegyzete
17/07/2024 18:03
| Szerző: Szénási Sándor
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
A magyar kormány Fanta-fronton győzni fog. Mint mindenben. Kivívja a spanyol 6 százalékot, és reményei szerint ezzel bevonul a történelembe. A hozzá hű nemzetrész zászlaját lobogtatja.
Kiderült, hogy az olasz Fantában kétszer annyi narancslé van, mint a magyar változatban, ám ez semmi, a görög verzió négyszer annyi gyümölcsöt lát, mint a kettős mérce alatt szenvedő magyar fogyasztó itala. Ez természetesen az égre kiáltana, ha már ezer éve nem lennénk tisztában a Nyugattal, és nem ismernénk a másodosztályú létezés megalázottságát.
Ezzel együtt meg vagyok lepve, nem hittem volna, hogy a Fantában egyáltalán van gyümölcs.
Márpedig kell neki lennie, mert a vizsgálatok szerint a nyugati Fantának nemcsak a színe, de az íze is más, és ennek oka a narancs eltérő mennyisége. Hogy okosabb legyek, Fanta-ügyben mindenféle kérdést beütöttem a neten. A válaszok szerint ez az italszerűség vizet tartalmaz, fruktóz-glükózszirupot, szén-dioxidot, természetes aromákat, sárgarépa és almasűrítményt, étkezési savakat, savanyúság-szabályzót, tartósító-és édesítőszert.
Hol van itt a narancs? És hogy jön ide a répa, és az alma?
Mondjuk a természetes aroma gyanús, de mérsékelten, ám ott van még a fruktóz-glükózszirup is. Mármost az utóbbi alapvetően kukoricakeményítőből készül, a keményítőből glükóz lesz, vagyis szőlőcukor, ennek egy részéből fruktóz, ami szintén gyümölcscukor, a legédesebb fajta, a gyümölcsökben mondhatni alapvető, de amiból lesz, az a kukoricaizé a legnagyobb jóakarattal sem nevezhető naranja-nak, arancia-nak, orange-nak, apelszín-nek, orangen-nek, burtukal-nak, ami az arab neve, vagy lalanjé-nek, ami nyandzsa nyelven van 11 millió beszélővel Afrikában.
Mi körül folyik itt a harc? Hol van az az átkozott narancs?
Egy másik cikkből persze kiderül, amit az átlag Fanta-összetételébe máshol be se írnak, hogy tudniillik a magyar termékben 5 százalék a természetes gyümölcsarány, Görögországban ez 20 százalék, Franciaországban 12 százalék, de már a narancsnagyhatalom Spanyolországban is csak 6 százalék, ami már majdnem öt ugye, Angliában viszont csupán 3,7 százalék, Németországban pedig kerek 3 százalék. Vagyis vagy az van, hogy a Nyugat ennenmagára támadván, hű atlantista országokat is meglop narancsilag, vagy pedig a gyártó cég gyilkos piaci logikája működik.
De hát ez mindegy is. Tizenkét százalék, vagy öt, ez annyit számít, mint a lecsóba negyed maréknyi paprikát, paradicsomot tenni. A többi aroma, kukorica, répa és alma, étkezési sav lenne. Ettől is, attól is fel lehet fordulni, amint azt az orvosok a fruktóz-glükóz mennyiség eltúlzása ügyében már mondanak is. A mű-lecsó még nem került elébük.
A magyar kormány Fanta-fronton győzni fog. Mint mindenben. Kivívja a spanyol 6 százalékot, és reményei szerint ezzel bevonul a történelembe. A hozzá hű nemzetrész zászlaját lobogtatja.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. július 17-i adásában hangzott el.
