Kedvenc szakpolitikusod – Selmeci János jegyzete
Szóval a Tisza Párt most kap tőlem egy pontot az orvosáért, és a kitűnően felismert lehetőségért, és annak különösen drukkolok, hogy ők megmutassák magukat, végül is nem ártana megtudnunk, hogy végül is kikre szavazott a választók harminc százaléka.
Bohócok Posványoson – Hardy Mihály jegyzete
Talán a hely szelleme, Bálványos okozza Németh Zsolt fejében ezt a nagy Trump-bálványozást. Még szerencse, hogy pár órával korábban ugyancsak ő, ünnepélyesen átadott egy szippantós kocsit is Posványoson. Úgy látom, szükség lesz rá…
Jönnek a hírek! – Szénási Sándor jegyzete
Mármost a nemtürk, nemorosz, és egyéb, ezektől elhatárolódó média felhívja arra a figyelmet, hogy Azerbajdzsánban a kormánykritikus aktivistákat 1. börtönben tartják, 2. meg is kínozzák őket, arról meg szó sem lehet, hogy az azeri nyilvánoságban bárki összevissza fecsegjen, ha mégis megteszi, lásd az első, és a második pontot.
1500 milliárd már a zsebben
Ez abból jött össze, hogy kurva vastagon fog a ceruza, amikor öntik a tengernyi betont, vagy éppen drágán adnak szolgáltatásokat olyan cégeken keresztül, amiket még állami megrendelésekkel is megtámogatnak. Nem akarok senkit elkeseríteni, de a helyzet az, hogy történjen bármi is, ezt a vagyont jogállami kereteket között már soha nem tudjuk visszaszerezni.
Nemzeti Múzeum 2222 – Dési János jegyzete
Demeter Szilárd azon aggódik, hogy lesz-e 2222-ben (miért pont akkor?) még magyar kultúra. Ezt kell megvédeni a libsibolsi brüsszelista, migráns csürhétől vagy mi. Fogalmam sincs, mi lesz 2222-ben, és csak remélni tudom, ha lesz magyar nyelv és kultúra, amely talán olyan erős, hogy még D. Sz-t is túlélheti, akkor elhelyezik ezt a kiperelt pályázatot egy múzeumban, ahol bemutatják az orbáni rendszerben tenyésző szolgalelkűséget, pitiánerséget, politizáló nagyképűséget, a mindent a politikai haszonszerzés szolgálatába állító világot.
Kommandósok – Józsa Márta jegyzete
Milyen reggele lesz majd az asszonynak? Nincs otthon a gyerek, cserébe az egész lakást feldúlták.
Az erősebb felrúgja a gyengébbet
Nem mondom, hogy azért rúgja fel egy karateedző a rábízott gyermeket, mert a belügyminiszter vezeti az oktatás ügyét – de valamiféle összefüggés – metaforikus változat – mégiscsak felsejlik. Hiszen a rendszer arra épül, hogy az erősebb felrúgja a gyengébbet, szakszerűen, kíméletlenül.
Klímamisszió – Selmeci János jegyzete
Néhány hét múlva azonban eltűntek a címlapokról az elromlott klímákról szóló hírek. Az utasok újra használni tudták a vasutat, és el sem párolognak közben, a kórházakban újra műtöttek, és a meleg miatti halálozások száma is csökkent. A gazdasági minisztériumban egy lakossági klíma pályázaton dolgoztak, ügyelve arra, hogy a legszegényebbeket kizárják belőle, klímát pedig csak bizonyos cégektől vásárolhassanak a családok.
A hitelességről – Szénási Sándor jegyzete
30/03/2024 15:07
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
A társadalmi gőzt egy ügynök kisemberek feláldozásával engedné ki, nem a teljes menedzsment bűnbandaként történő bemutatásával. Márpedig Magyar ezt teszi furtonfurt.
Hívők és hitetlenek arról vitatkoznak hetek óta, hogy Magyar Péter, a korábbi szakdiplomata, az állam kizárólagos tulajdonában levő Magyar Fejlesztési Bank EU Jogi Igazgatóságának vezetője, a Diákhitel Központ vezérigazgatója, a Magyar Közút Nonprofit Zrt igazgatósági tagja, a Lázár János által a Volánbusz vezetésébe bejuttatott igazgatósági tag, szóval az a Magyar Péter, aki az előbbiek értelmében a rezsimnek ha nem is elsőosztályú, de minősített tagja volt, mennyire lehet függetlenként, sőt ma már NER-elleni lázadóként hiteles.
Sokak szerint annyira nem hiteles, hogy egyenesen " küldött ember", vagyis a rendszer titkos ügynöke, régebbi kifejezéssel élve kriptokommunista. Egy szavát ne higyjük el, emberek.
Mások azonban arra mutatnak rá, hogy Magyar hitelességét azon lehet lemérni, hogy mennyit árt az általa korábban szolgált rendszernek, és hát az letagadhatatlan, hogy épelméjű rezsim senkit nem biztat a főügyésze lejáratására, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter megvádolására hivatali dokumentumok meghamisításával, vagyis bűncselekménnyel, valamint nem nevezi a főnököt keresztapának. A társadalmi gőzt egy ügynök kisemberek feláldozásával engedné ki, nem a teljes menedzsment bűnbandaként történő bemutatásával. Márpedig Magyar ezt teszi furtonfurt.
Ismét mások viszont felhívják a figyelmet, hogy a hitelesség kérdése egyáltalán nem kérdés, szimpla pótcselekvés ezen rágódni, tekintve a magyar történelem számtalan szereplőjét, akik jelentős politikai események közepette tömegestől fordultak sarkon a damaszkuszi úton, és közben a szemük sem rebbent. Hogy a környéken maradjunk, már Máté evangelista sem egy hótiszta alak, a rómaiak vámszedője volt, s mint a szakmában szokásos, bőven dolgozott saját zsebre is, szipolyozván saját hitsorsosait. Ehhez képest ma is szépen idézik. Nálunk például az 1848/49-es szabadságharc honvédserege a császári haderőből vált ki, főtisztjeinek egy része magyarul sem tudott. Körülbelül ezer, Magyarországon állomásozó császári tiszt vállalta Kossuth szolgálatát, és, valljuk be, nem mind a magyar szabadság iráni áhítat okán. Ők korábban egy szerb mozgalmat fojtottak vérbe, de a császár, hogy felhasználja őket a magyarok ellen, egyszerre Bécs támaszainak nevezte őket, így a tiszteknek előléptetés nem járt, csak egy parancs, hogy térjenek meg az uralkodó hűségére. Hát inkább követték átálló magyar katonáikat, és lettek a mi nemzeti hőseink.
De, folytatják az előbbi gondolatmenet hívei, átgondolhatjuk az '56-os forradalom tiszteletre méltó szereplőit is, akik korábban mind hithű sztálinistaként okoztak nem kevés szenvedést a környezetükben, és megtérésük sokban volt köszönhető magánéleti okoknak. Persze a nemzeti érzés számít, a morális felháborodás a rendszer bűnei felett, számít, a csalódás is, hogy a hit és valóság nyomokban sem fedik egymást, de a meghurcoltatások, a mellőzések, a megígért karrierek elmaradása, a személyes konfliktusok szintén sokat nyomtak a latban. Az élet bonyolult. Ami az egyik oldalról árulás, az a másikról nézve felszabadulás, és bosszú is, a legszemélyesebb motiváció, és persze lehet hideg számítás is. Horn Gyula volt pufajkásként, és társai szerint élete egy részében nem túl távol a KGB-től, a helyzet felismerése után a rendszerváltás prominens személyisége lett. Ki tagadhatná?
Mármost ami a múltat illeti (és most kifejezetten a politikai múltról van szó, és nem a ki tudja, mennyire valós magánéleti erőszakról) Magyar Péter, bármit is tett, bármilyen túlszámlázott megrendeléseket is írt alá parancsra, a bűnei nem mérhetők az előbb említett hölgyek és urak tetteihez. Ez nem felmentés, viszont tény.
Mint ahogy az is, hogy a megvilágosodások, az átállások az úgymond jó oldalra, a legritkább esetben történnek tiszta lappal. Mondhatnám durvábban is: ennek a sansza egy millió az egyhez. Ez nem az a műfaj. Ez nem a magyar történelem.
Szénási Sándor jegyzete a Hetes Stúdió 2024. március 30-i adásában hangzott el.
