Egy német evangélikus szervezet tagjai ráadásul Magyarországra jönnek ezért, így értelmezik vallásuk üzenetét. A Tűréshatár vendége lesz a csoport berlini vezetője, és a meghívó, a Mazsike elnöke is.

Bár Iránról egészen más kép alakulhatott ki a nyugati közönségben, a szigorú, a nők jogait korlátozó iszlám köztársaságban a társadalom nagyon jól fogadja a női alkotókat, nagyon sok a tehetséges elismert női képzőművész – többek közt erről beszélt Varga Sinai Gizella Iránban élő festő. Az évtizedekkel ezelőtt a perzsa kultúra vonzásába került művész össze tudja hozni Omar Hajjámot és Ady Endrét, Ernst Fuchsot és a perzsa mítoszok világát.

Milyen emberi tulajdonságokra van szüksége annak, aki közéleti pályára kíván lépni? – tette fel a kérdést a Tűréshatár. A vendég Magyar György volt, aki maga is kipróbálta a politikát.

Volt egy utolsó pillanat, amikor még talán akadályozni lehetett volna a magyar zsidók elhurcolását. A hazai hatóságok azonban úgy gondolták, a feladvány egyáltalán nem ez.

A biciklizés, lázadás, kultúra, alternatív életmód témakört járta körül a Tűréshatár. A kerékpározás az nem egy sport. Vagy nem csak.

Büntették maoista elhajlásért, vádolták összeesküvéssel, Lukács György mentette ki, barátok voltak Kertész Imrével. A műsor vendége Dalos György író volt.

Nem tudni, meddig tart ez a rendszer, de egyszer csak történik majd valami váratlan esemény és össze fog omlani. A diktatúrák csak egy ideig képesek fennmaradni.

A mai KDNP-nek se a kereszténységhez, se a demokráciához nincs köze, a magyar egyházi vezetők pedig a hatalmat szolgálják – véli Giczy György.

Éhség, menekülés, identitás, gasztronómia – erdélyi holokauszt-túlélőkkel készült interjúk és régi családi receptek egy kötetben.

Jótevő fiatal számítógépes zseniket keresett és talált egy nem mindennapi dolgokkal foglalkozó magyar alapítvány.   

Radikálisan visszaszorultak az állami folyamatokat ellenőrző civil szervezetek az elmúlt tíz évben, pedig egy minőségi demokráciában nélkülözhetetlenek lennének. Hasznos lenne a magyar társadalom számára, ha már a gyerekek is el kezdenének ismerkedni az önigazgatás, a civil működés kultúrájával. Lásd Pál utcai fiúk. Többek közt erről beszéltek a Tűréshatárba meghívott civilszervezeti szakértők.

Sokrétegű, valós és látszólagos végletekben bővelkedő életpályát mutatott be a Tűréshatár, amelynek Bitó László volt a vendége. Csillésként kezdte, forradalmárként folytatta, majd orvos, feltaláló és író lett.

Folyamatosan változott a magyarok öndefiníciója, bár komótosan. Talán jobb is, ha ez nem követi a tudomány tempóját, de az önkép és a valóság viszonyát azért érdemes tisztázni.

Majdnem fóka lett az ember, vagy delfin – többen is ezt állítják. Elmerülés az emberi evolúció ritkán emlegetett magyarázatában, a vízimajom-elméletben.

Mennyire mitologikus és infantilis az a nemzeti önkép, amelyet úgy tűnik, a pillanatnyi politikai hatalom kifejezetten favorizál? Veszélyes-e ez a kisebbségekre?