„Zajlik
Tűréshatár

Vízimajmok leszármazottait gyanítják a Balatonban, is

16/02/2019 07:00

| Szerző: Klubrádió

Majdnem fóka lett az ember, vagy delfin – többen is ezt állítják. Elmerülés az emberi evolúció ritkán emlegetett magyarázatában, a vízimajom-elméletben. A Tűréshatárban Csányi Vilmos biológus magyarázta el, mit érdemes végiggondolni a különleges elképzelés kapcsán, és mi az, ami tényleg nevetséges a teóriában, illetve annak továbbfűzésében.

2018. augusztus 13. Tűréshatár (2018/37. heti adás)
51:40
00:00
A víziemlőssé váló fajok útját járta egy ideig a mai ember elődje, a homo sapiens bizonyos tulajdonságainak magyarázata, hogy vizes környezetben lakó ősöktől származik – mondja a vízimajom elmélet, amit még a múlt század hatvanas éveiben adott elő Alister Hardy zoológus.

A fajunk főemlősökétől eltérő egyes jellegzetességeit magyarázni próbáló teóriára semmilyen régészeti bizonyíték sincs, és szembe megy a jelenleg elfogadott elmélettel, amely szerint az emberi evolúció kizárólag a szárazföldön zajlott.

Csak fantázia

Az embernek valóban több olyan tulajdonsága is van, a többi főemlőstől eltérően, ami alapján – ha az égvilágon semmi mást nem veszünk figyelembe – inkább hihetnénk a delfin, mint a csimpánz rokonának. Nem is a viszonylag csupasz test a legérdekesebb ezek közül, talán inkább az állandó, bőr alatti, vastagnak mondható összefüggő zsírréteg, a lélegzetvétel szabályozásának, illetve víz alatti visszatartásának képessége, illetve az emberi újszülöttek merülési reflexe, ami más főemlősökre nem jellemző. A vízimajom elmélet hívei szerint esetleg az embernek a vízhez való általános vonzódása is az érvek közé sorolható – nem csak a ma élő homo sapiensekről, és nem csak a strandokról van szó.

A tengerbiológus t Alister Hardy teóriája szerint 2-2,5 millió évvel ezelőtt emberősök egy kisebb csoportja véletlenek folytán egy tengeri szigetre jutott, ahol a korábbiakhoz képest teljesen más életfeltételekhez kellett alkalmazkodnia, ami hosszú idő után az említett tulajdonságok kialakulásához vezetett.

 
Fotó: Pixabay
 

Életképes elképzelés

Csányi Vilmos szerint lehet, hogy nem érvényes, ám életképes az elmélet, amely kapcsán megemlítette, hogy még 1923-ban Pápua Új-Guinea környékén angol antropológusok olyan törzset fedeztek fel, amely lagúnákba épített házakban élt, és jelentősen eltért a testfelépítésük a szomszédos, szárazföldön élő emberekétől. Lapos volt a talpuk, hatalmas a deltájuk és másokéhoz képest dupla akkora a tüdőtérfogatuk. Sőt, többüknél állítólag úszóhártya kezdemény is megjelent az ujjak között.

Ennek a népnek a tagjai sok-sok generáción át szinte csak a tengeren éltek, rengeteget tartózkodtak a vízben, amelybe alámerülve fogták a táplálékul szolgáló halakat, a partra pedig csak nagy ritkán mentek ki árut cserélni. Tanulmányozásuknak a második világháború vetetett véget, amely a törzs pusztulását is okozta – tette hozzá Csányi Vilmos. (Más, tengeren élő népek különleges tulajdonságairól a közelmúltban a magyar sajtóban is lehetett olvasni, például itt és itt.)

Ezt azért már ne!

Az elmélet alkotója a tengerbiológus, Alister Hardy, fő népszerűsítője azonban Elaine Morgan, walesi televíziós forgatókönyvíró volt, aki arra is vállalkozott, hogy továbbgondolja a vízimajom-konferenciákon és TED-előadásokon is tárgyalt elméletet. Hardy eleve bizonyítatlan elméleti fejtegetéseire alapozva azt állította, hogy először a nő vált állatból emberré, és csak másodikként a férfi. Vagyis egy vízparton élő nősténymajom lépte át legelőször az emberré válás küszöbét, és az ő fiai már hordozták az ő génjét is.

Csányi Vilmos szerint az aztán már tényleg az a része a vízimajom elméletnek, amely kifejezetten nevetséges. Olyan ugyanis nincs, hogy egy fajnak az egyik neme előreszalad az evolúcióban – ezt még egy nyolcadikos, biológiát tanuló gyereknek is tudnia kellene – tette hozzá.

Az vízimajom-elmélet további állításairól és annak bírálatáról a Tűréshatár 2018. augusztus 13-ai, hétfői adásának hangfelvételére kattintva tudhat meg többet. A lejátszót a cikk elején találja. Csányi Vilmos etológust Szunyogh Szabolcs riporter interjúvolta.