Archívum

Három helyet hozhat Magyar Péter pártjának az uniós választás, s a most elindult országjárás helyzetbe hozhatja az önkormányzati választásokon is. Ágh Attila politológust kérdeztük.

“Így történt” a címe a Nemzeti Galériában látható kiállításnak, amelyet a holokausztra emlékező szemtanúk megrázó alkotásaiból rendezett Farkas Zsófia. Vele beszélgettünk a Café Péntekben. Szántó Piroska Kossuth-díjas magyar festő, grafikus, író, érdemes és kiváló művész, Vas István költő harmadik felesége életművének egy részét egy magángyűjtemény tulajdonosai adták kölcsön a 2B Galériának. Szilágyi Zsófia Júlia művészet-és irodalomtörténészt kérdeztük. Egy müncheni zsidó zenekar érkezik a Rumbach zsinagógába. A magyar származású német művészeti vezetőjük, Daniel Grossmann volt a vendégünk. És hogy a fáknak hosszú életük van, ezt bizonyítja  Böröcz András szobrászművész, aki a brooklyni kertjében álló szilvafa ágaiból növesztette új szobrait az Einspach galériában. A művész beszélt új alkotásairól. És a héten megtudhattuk, mi minden várható az idei, az uniós csatlakozásunk 10-ik évfordulóját is ünneplő Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Faix Csabát, a Budapest Brand menedzserét kérdeztük.

Hegyi Szabolcs, a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi szakértője – Emir Kir polgármesteri végzést adott ki az Nemzeti Konzervativizmus Konferencia (NatCon) betiltására

Arató László, a Klubrádió brüsszeli tudósítója – Mi történt ma és fog történni holnap Brüsszelben?

Nemes Dávid, a Klubrádió munkatársának összeállítása – Holokauszt emléknap

Szilágyi Kitty óvodapedagógus, az Országos Közös Akarat (OKA) tagja, a Civil Bázis elnökségi tagja – Nem jut el a parlamentig a civilek gyermekvédelmi javaslatcsomagja

Ződi Zsolt, jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója – A mesterséges intelligencia által generált bemondó vezet műsort a köztévén

Nemes Gábor, a Klubrádió külpolitikai újságírója, tudósítója – Olaf Scholz német kancellár Pekingben találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel

Csernyánszky Judit, a Klubrádió riporterének összeállítása – USA

Juhász Péter a DK, a Momentum, a Párbeszéd, a Nép Pártján, a Mindenki Magyarországa, a Párbeszéd-Zöldek  és a Szikra Mozgalom által támogatott polgármester-jelölt és Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros Egyesület polgármester-jelöltje – V. kerületi előválasztás

Gábor György filozófus, egyetemi tanár, az Országos Rabbiképző–Zsidó Egyetem Művelődés- és kultúratörténeti Tanszékének vezetője – Sulyok Tamás köztársasági elnök a holokauszt-emléknapon beszélt arról, hogy megrendítette az, ami apja nemzetiszocialista múltjáról kiderült 

Kovács Gergő, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke – XII. kerületi előválasztási győzelem

Első vendégünk Szarka Judit, filmkritikus, középiskolai tanár volt, akivel egy új olasz-francia-svájci filmről beszélgettünk, amit mindannyian láttunk, és szívesen ajánlanánk a rádióhallgatóknak is. Terítéken: Alice Rorhrwacher: A kiméra című filmje, ami egyszerre mítosz és társadalomkritika.

Klasszikusok újratöltve rovatunkban egy kultikus animációs filmről beszélgettünk Iványi-Bitter Brigitta művészettörténésszel, abból az alkalomból, hogy kiadták Amerikában Kovásznai György: Habfürdő című filmjét. A film 1980-ban jelent meg, műfaját tekintve talán az alcíme a legkifejezőbb: zenés trükkfilm szívdobbanásra.  

A Holokauszt magyarországi emléknapjához kapcsolódó Országos Helytörténeti Sétaprogramról kérdeztük Szőnyi Andreát, a Zachor Alapítvány vezetőjét. Hol és milyen helytörténeti sétákat tartanak és hogyan lehet bekapcsolódni azokba?

Ezt követően Paulo-Varga Ákos filmkritikust érkezett akivel a nemrég elindult a nagy európai filmes kihívás legújabb fordulójáról beszélgettünk. Hogyan lehet részt venni a játékban és mit kell tennünk ahhoz, hogy belépőt nyerjünk az idei Szarajevói Filmfesztiválra? Beszéltünk egy különleges filmvetítésről is, ami szintén a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapjához kapcsolódik. 

Herczeg Zoltán divattervező, designer, egyedi stílusa és látásmódja nem csak a divatban, de a közéletben is különlegessé teszi. Különös hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, a környezettudatosságra. Azt vallja, "a kicsi szép”, merjünk hát kicsi, de leginkább önmagunk lenni. Olimpiai csapatnak csakúgy tervezett kivonuló formaruhát, mint multicégeknek hostess ruhákat, színházaknak, vagy filmeknek jelmezt, de tervezett bútort, cserépkályhát, kandallót, kerékpárt, szemüveget.

Borbély Zoltán ügyvéd, labdarúgással kezdte pályafutását, majd sportriporter lett, különböző világeseményekről közvetített, volt ügyész, ügyészségi szóvivő, az MLSZ elnökségi tagja, jogi igazgatója, szóvivője. Több portréfilmet készített, köztük az olimpiai bajnok ökölvívóról, Papp Lászlóról, és az Aranycsapat legendájáról, az olimpiai bajnok Hidegkuti Nándorról. Most, a közelmúltban lezajlott tragikus kimenetelű események kapcsán beszélgettünk.

Hidvégi B. Attila újságíró, a RomNet főszerkesztője, a 2024-es Radnóti Miklós antirasszista díj egyik kitüntetettje. Szervezője és résztvevője az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) szombati végbúcsúztatásának, a Cipők a Duna-parton budapesti holokauszt-emlékműnél. A dicsőségben soha nem tündöklött érdekképviseleti szervezet temetésére várja mindazokat a parlamenti politikusokat, kormánytagokat, közéleti szereplőket, akik az elmúlt évtizedekben, de főként a jelenlegi kormányzati ciklusban szöget vertek az önkormányzat koporsójába. A gyászszertartáson leróhatják kegyeletüket mindazok, akik akár nyíltan, akár titokban örvendeznek az 1995-ben létrehozott, összesen 7 választási ciklust megélt testület végelgyengülésben bekövetkezett halála miatt.

Dr. Csernus Imre pszichiáter, a magyar női vízilabda-válogatott sportpszichiátere, jó pár éve elköltözött a fővárosból, az egyéni terápiák helyett előadásaival igyekszik segíteni az érdeklődőknek. Nem hétköznapi, szókimondó stílusával anno hamar felhívta magára az emberek figyelmét, ez a szókimondása azóta sem igen változott.

A Velencei Bizottság szerint nincs elég garancia a Szuverenitásvédelmi Hivatal függetlenségére – Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója

A múlt héten dőlt el, hogy Hollandiában nem lesz miniszterelnök Geert Wildersből, kudarca nem sok jót ígér az európai szélsőjobb számára – Hunyadi Bulcsú Political Capital szakmai vezetője

Versend volt polgármesterét, Kárász Istvánt költségvetési csalás miatt ítélte el jogerősen a bíróság, de csak az elmúlt héten távozott a posztjáról. Az egykori vezető 2010 óta az összes választást megnyerte a faluban – Ungár Tamás újságíró

A Víz Hete – Magyar-Ábel Ágnes, a Civil Kollégium Alapítvány közösségszervezője és a Víz Koalíció önkéntese

Elindult a Klubrádió őszi túlélési gyakorlata, kollégákkal beszélgetünk – Lay Viktória, a Klubrádió munkatársa

Eredménytelenek voltak a tárgyalások, sztrájkba léphetnek az Operaház dolgozói – Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület beszélgetés sorozata és emlékezése a Holokauszt zeneszerző és muzsikus áldozataira – Bársony Péter, Liszt Ferenc-díjas brácsaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense

Dr. Zacher Gábor főorvos, mentőorvos, toxikológus, címzetes egyetemi docens, igazságügyi szakértő. A teljesítménykényszert már a fiatalabbak is érzik, ez ellen pedig stimulánsokkal próbálnak védekezni. Az „okosdrogok" a központi idegrendszerre gyakorolnak hatást, és ugyan növelik a koncentrációt, a memóriát, a terhelhetőséget, de nem csodaszerek. Mindez szóba kerül az adásban.

Németh Kristóf színész, a Fórum Színház tulajdonos-igazgatója új oldaláról mutatkozik meg. Hajdan Spiró György Szappanopera c. drámájából készült darabban játszott, most ezt ő rendezi. Hogy miről szól a színdarab? Budapesten vagyunk, a 2000-es évek elején. Kárpótlási ügynök csönget be egy nőhöz. A nő közli vele, hogy a családjától semmit nem vettek el, nincs miért kárpótolni őket. Én a zsidó kárpótlás miatt jöttem,  – válaszolja erre a férfi, – mert a cégének van egy listája azokról, akiket veszteség ért a Holokauszt alatt. Nem anyagi, hanem emberi veszteség.

Göncz Dalma kísérletező festőművész. Hosszú idő telt el,  míg eljutott a betonig. Célja, hogy megismertesse a beton művészibb oldalát a műkedvelőkkel, valamint összekösse az ember alkotta mesterséges „kővilágot” az érintetlen természettel. Úttörő stílusát külföldön előbb elismerték, mint itthon.

Szacsvay László, a Nemzet Színésze, Jászai Mari-díjas színművész, a Halhatatlanok Társulatának tagja 55 évet töltött már el a színpadon. Az idei év veszteségéről, a barátról, Benedek Miklósról, a Katona József Színház alapításáról, szerepekről, partnerekről, egy új filmről, és a karbantartó teniszről meg a humorról is mesél, amit nem is olyan könnyű megteremteni.

Kovács Patrick filmrendező különös filmet készített, már a címe is figyelemfelkeltő: Übermensch icipici hibával.  A film „természetesen” nem kapott egy fillért sem. Hogy miről szól? Kemény társadalomkritika és a második világháború történelmi eseményeinek titkolt keresztmetszete.

Traumatizált generációk a személyes, a szociális és a kulturális térben - ez volt a címe a nemrég elhunyt szociálpszichológus, Erős Ferenc  emlékének szentelt konferenciának, amelyből könyv is született. A holokauszt nemzedékeiről beszélgettünk a konferencia szervezőjével, Bárdos Katalinnal a Café Péntekben. És a napokban a volt Károlyi Étterem helyén lévő raktárban megnyílt a Petri tér, amelyben különös eszközökkel és módszerekkel emlékezhetünk Petri Györgyre, aki épp most lenne 80 éves. A kurátorokkal, Szilágyi Judittal és Bazsányi Sándorral jártuk végig a látnivalókat.  Drágám, ölelj át- ez a címe a Blinken Osa Nyílt Társadalom archívumban látható finn video kiállításnak. Nemes Marcellt, a kurátort kérdeztük. Végül a Vasarely Múzeumban látható új kiállításokból tudhattunk meg érdekes újdonságokat Pócs Verától és Orosz Mártontól. Ez volt a Café Péntek.

2024 a holokauszt 80-ik évfordulójának éve. Erre az alkalomra Böröcz András, New Yorkban élő magyar szobrászművész egy zajkeltő, mozgó szobrot készített, amely valójában egy fából készült vagont formáz. A kerekeken mozgó alkotás a belvároson át tolva a hét elején megérkezett a CEU Nádor utcai épületébe, ahová örömmel befogadták. Az ünnepélyes avatáson Rényi András, művészettörténész mutatta be a vagont, majd Németh Gábor író fűzte hozzá írói gondolatait, s a hangzó szobrot Kovács Marci és a Szakértők Együttes zenés kísérettel meg is szólaltatta. Velük beszélgettünk.

Ehhez kapcsolódik a "Zsidóság a magyar nemzetépítésben" című könyv, amelyet ugyanezen a helyen mutattak be. A szerzőt, Karády Viktor, történészt kérdeztük.

Martin József Péter, Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója beszélt, az oknyomozó újságírásért járó - általuk alapított -Soma díj idei nyerteséről.

Fajgerné, Dudás Andrea a kortárs magyar képzőművészet senki máshoz nem hasonlítható, hihetetlenül izgalmas alkotó. Legújabb kiállítása a Deák Erika galériában látható. A galéria vezetője beszélt a művészről. Ez volt a Café Péntek

Az év elején máris egy rossz hírrel vagyunk kénytelenek indítani a Café Péteket, hisz véglegesnek tűnik, hogy ettől az évtől kezdve megszűnik a művészettörténet oktatás. Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját kérdeztük erről, de sajnos nem válaszolt. Rényi András művészet történész professzorral beszélgettünk a témáról. És a jövő héten a CEU Nádor utcai épületében a magyar holokauszt 80- ik évfordulójára egy különleges, vagon formájú szobrot avatnak. Az alkotó, a New Yorkban élő szobrászművész, Böröcz András mutatta be az alkotást. Megrázó fotókiállítás nyílt többértelmű városképekből. Tölgyesi Katalin, kurátor, művész beszélt róluk. S végül a "Bolond teremőr hat jelenéséről" lebbenti fel a fátylat Kicsiny Balázs képzőművész a Széchényi Művészeti Akadémiai székfoglaló kiállításán. Ez volt a Café Péntek.

A világháború után hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a katasztrofális gazdasági helyzetre hivatkozással a kormány nem hajt végre teljes vagyon-visszarendezést a zsidók körében, majd a sztálini fordulat után a volt „burzsoák” bármiféle kárpótlása esélytelenné vált. Az NSZK részéről volt néhány jóvátételi próbálkozás, de érdemi összegek csak az 1970-es évek elején érkeztek Magyarországra. Mi lett ezeknek a pénzeknek a sorsa? Mennyi jutott el belőle a magyarországi zsidókhoz? Vendég Klacsmann Bori holokauszt-kutató.

Téma: Vatikánban most előszőr lehetett betekinteni a kutatóknak XII. Pius pápasátga idején keletkezett, a holokausztot is érintő iratokba. Eddig a történészek két táborra oszlottak: egyik szerint a XII. Pius semmit sem tett mások szerint igen. Mit mutatnak a dokumentumok?

Vendégek:

Novák Attila történész, a Közszolgálati Egyetem tanára

Fejérdy Péter egyháztörténész

Az Örkény Színházban rendezik a jövő héten a FreeSZFE legújabb FreeSzemléjét. Polgár Csaba, színész-rendezőt kérdeztük róla. Milyen egyszerre jó és rossz embernek lenni, többek között ezt a kérdést is feltettük  Mácsai Pálnak, aki  a "Mesterjátszma" című új film egyik főszereplője. "Szemtanúk" a címe a Zsidó Múzeum holokausztot átélőitől gyűjtött megrendítő anyagából készült albumnak. Farkas Zsófiával beszélgettünk róla. Ez "Életem vége" - vallja Nagy Kriszta Tereskova a most megnyílt kiállítása címeként. A híres kortárs művész kiállításának kurátorát, Gulyás Gábort kérdeztük, de L. Simon is szóba került. És átadták az E-Színház díjait. Légrádi Gergely beszélt az E-Színházról. Ez volt a Café Péntek.

Téma: Kertész Imre

A Nobel-díjas író kéziratainak nagy része nem is Magyarországon van, a holokausztot kamaszként átélt szerzőt mindig körbelengte egyfajta otthontalanság érzés.

Három ember, három nézőpont a műsorban: Szénási Sándor, Hatos Pál, Spiró György.

Október 23-ára emlékeztünk – a múlt vagy a jövő ünnepe lesz 1956? 

Nem táncolunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül – ezekkel a szavakkal emlékezett meg 1956-ról szigorúan válogatott és megszűrt közönség előtt Orbán Viktor Veszprémben. Ez a fütyülős hasonlat nagyon beéghetett a kormányfőnél, mert utána még a volt Szovjetunióra utalva, egyenesen Moszkva paródiájának is nevezte a mostani Brüsszelt, vagyis Európai Uniós szövetségeseinket, már ameddig még annak számítanak. Egészen máshogy emlékeztek a magyar forradalomra Budapesten a diákok meg a főpolgármester. Arra a megmozdulásra bárki elmehetett és nekik érvényes mondanivalójuk volt nemcsak a jelenről, hanem a magyar jövőről is. Bodnár Barna összeállítása.

Izrael továbbra is a Hamász megsemmisítésére törekszik, a holokauszt óta legszörnyűbb mészárlás nem maradhat büntetlenül – a Klubrádiónak nyilatkozik az Izraeli nagykövet

Izrael nem sért nemzetközi jogot Gázával kapcsolatban, már csak azért sem, mert joga van megvédeni saját magát és az állampolgárait. Egyebek mellett erről is nyilatkozott Csernyánszky Judit mikrofonja előtt a Klubrádiónak Izrael budapesti nagykövete. Yacov Hadas-Handelsman elmondta: a jeruzsálemi vezetés mindent megtesz a túszok, köztük a magyar származású lányok kiszabadítása érdekében. Hozzátette, hogy Izrael számára stratégiai cél a Hamász teljes felszámolása Gázában.

Az elrabolt túszok életük legsúlyosabb traumáját élik át – mondta a Klubrádiónak egy profi túsztrágyaló-pszichológus

Egyre rosszabbak az esélyei annak, hogy a Gázában fogvatartott túszok többsége épségben és életben hazatérhet. Ellentétben egy bankrablásos túszdrámával, ahol teljesen véletlen, hogy kik kerülnek átmenetileg fogságba, ebben az esetben az Izraelből elhurcolt civileket és katonákat is a szó szoros értelmében élő pajzsként és kevésbé tárgyalási alapnak tekinthetik a Hamász terroristái. Minderről Végh József pszichológussal, volt profi túsztárgyalóval készített hosszabb interjút Józsa Márta.

Balázsovits Lajos három hónappal ezelőtt, hosszú betegség után örökre megpihent. A temetésén –szintén színész – lánya, Balázsovits Edit is búcsúzott tőle. Beszéde után a gyászoló barátok, kollégák és a család megtapsolták Editet. Pontosan így tervezte a Nemzet színésze is a búcsúztatóját. Megbeszéltük Edittel, hogy egyszer majd a Klubrádió hallgatóival is megosztja gondolatait, érzéseit  az édesapjáról, a színészről, színház igazgatóról, a nagybetűs Emberről. Ennek a mostani adásban jött el az ideje.

Valló Péter rendező egy mondata, no, nem a zsarnokságról, hanem a jelenről, a politikáról: „Akik most vannak hatalmon, úgy jutottak előre, hogy lenullázták az előttük lévőket, akik szintén úgy jutottak előre, hogy lenullázták az őket megelőzőeket. Nyomtalanul eltüntetni az előzőt, ahelyett hogy építenénk rá. Vigyázat, kedves maiak! Az utánatok jövők is így tesznek majd!”

Király Kinga Júlia, író, műfordító, évek óta az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának megbízásából kutat Olaszországban, általa most megismerhetjük, hogyan élték meg Erdély visszacsatolását a zsidó közösség tagjai, milyen út vezetett a magyar honvédség bevonulásától a közösség elpusztításáig és, hogyan próbálták újraépíteni a túlélők az életüket.

É. Szabó Márta, Érdi Márta, Cimbora Márta… Ki hogyan ismeri és szólítja. Cimbora, hiszen az egykori népszerű televíziós műsornak, a Cimborának volt a szerkesztője. Érdi, mert a férje, Érdi Sándor, a fia, az ismert zongoraművész, Érdi Tamás. Szabó pedig a lánykori neve. Anya, feleség, televíziós szerkesztő, akit a 80. születésnapján köszöntöttünk.

Korzenszky Klára, a Klárisok zenekar énekesnője civilben klinikai szakpszichológusként dolgozik, az égési sérüléseket szenvedett gyerekek pszichés gyógyításával foglalkozik a Bethesda Gyermekkórházban. Nemrégiben különleges mentorprogramot indított, az ötlet egy betegüktől eredt, aki fölmászott a vonat tetejére és megrázta az áram. Míg náluk a kórházban gyógyult, megfogadta, ha fölépül, tenni fog azért, hogy ilyesmi ne történhessen meg senki mással. 

Filmklubrádiónk bemutatta Tóth Barnabás Akik maradtak című filmjét.
A 2019-ben készült alkotás a holokauszt traumáját a túlélők szemszögéből mutatta be, akik elveszítették családjukat. „Szerintem mi jártunk rosszabbul, mint akik elmentek. Engem egyszerűen itt felejtettek” – mondja a film tizenéves főszereplője. Az árván maradt Klárának szinte pótapja lesz a szintén túlélő orvos, azonban a környezetükben ezt többen sandán figyelik.
Közönségtalálkozónk felvételének vendégei: Tóth Barnabás rendező és az orvost alakító Hajduk Károly színművész.

Kemenesi Gábor Junior Prima-díjas biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa végtelenül boldog, hogy két magyar tudós, kutató is megkapta a Nobel-díjat, azonban végtelenül elkeseredett, miután az Orbán-kormány, a politikája miatti uniós pénzstoppal veszélybe sodorta a magyar kutatásokat és a nemzetközi együttműködéseket. Ezzel hatalmas csapást mért a tudományra Magyarországon, már több nemzetközi kutatásból esett ki, nemcsak ő, hanem tudóstársai is.

Braun Vera, Németországában élő orvos, a Klubrádió rendszeres támogatója,  A Magyar Zsidó Kulturális egyesület díját vehette át, ugyanis az ő kezdeményezésére valósult meg, hogy német diákok társadalmi munkában nyaranta Magyarországra jönnek, hogy  rendbe hozzák  a zsidó temetőket, miközben van alkalmuk holokauszt túlélőkkel találkozni.

A Művészetpedagógiai Konferencia témája volt, hogy a művészet valóban gyógyíthat? Orosz Csabával, a Képzőművészeti Egyetem oktatási rektorhelyettesével beszélgettünk erről.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke – Fillérekkel emelik a tanárok béreit, hányan mondanak fel?

Kálló Dániel, a Publicus Intézet elemzője – Felmérés a Mészáros-cégekről

Újszászi Györgyi, a Védegylet főtitkára – A bíróság megsemmisítette a Normafára épített sífutó- és szánkópálya engedélyeit

Varga Szilveszter, a balk.hu szaklap főszerkesztője – Előrehozott parlamenti választások Szerbiában

Vásárhelyi Júlia szabadúszó újságíró – Azután, hogy Ferenc pápa 2020 áprilisában megnyitotta a kutatók előtt a XII. Piusz pápasága alatt kelt dokumentumok eddig titkos archívumát, újra fellángoltak a viták a Szentszék és az egyházfő II. világháborúban játszott szerepéről, a holokauszt idején tanúsított viselkedésükről

Nemes Gábor külpolitikai újságíró, a Klubrádió munkatársa – Összeomlóban az orosz gazdaság?

A 2023. április 1-ei adás ismétlése:

Az Élni jó adásában Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító beszélt hiúságról, öngyilkosságról, a gyász megspórolhatatlanságáról, Istennel való perlekedéséről, optimizmusról.

Ezt követően a héten elhunyt Fahidi Évára, 98 éves holokauszt túlélőre emlékeztünk, aki szintén ennek az április 1.-jei adásunknak volt vendége. Családjának 49 tagját vesztette el, így édesanyját, édesapját és testvérét is. A történtekről 60 évig nem beszélt egy szót sem. Azt mondja, ennyi idő kellett a trauma feldolgozáshoz. Nevét 80 éves korában ismerte meg a világ. Azóta küldetésének tekinti, hogy a fiatalabb generációk is képet kapjanak a holokauszt borzalmairól. Könyvet ír, előadásokat tart. És 90 évesen rátalált a szerelem.

Növényi Norbert olimpiai bajnokot az elmúlt évek során többször meghurcolták, a bíróság másodfokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, illetve az olimpiai járandóságát is elvették tőle. A sportoló nem tágít, sőt, Strasbourgig is elmegy, hogy bebizonyítsa, egész életében tisztességben élt, és ártatlan: „Harcolnom kell, hogy kiderüljön az igazság!”

Keresztény Zoltán, jogász tüntetést szervezett Mészáros Lőrinc budai luxusvillája elé. Egy páncélszekrényt állított a járdára ezzel a felirattal: „Adjátok vissza, amit elvettetek tőlünk! A magyarok.”

Szarka Zoltán Ernő szociológus, egy idősotthonban dolgozott, ahol dalkört és kulturális foglalkozásokat szervezett. Jelenleg családterapeutának tanul, a későbbiekben ezzel kíván foglalkozni. Szabadidejében fotózik, leginkább portrékat készít. Újabban a hegedűkészítésbe is belefogott, maga is játszik valamennyire a hangszeren. Nemrég szervezett egy hangszergyűjtést, felajánlott 29 hangszert és elfuvarozta Ukrajnába, mert zene az kell a gyerekeknek is.

Fahidi Éva az utolsó holokauszt-túlélők egyike volt. Népes, majd ötvenfős családjából egyedül ő élte túl a koncentrációs tábort. Az egész életét arra szánta, hogy elmesélje az elmesélhetetlent, az átélt borzalmakat. Mesélt erről a múltról, ennek ellenére szeretett és tudott is élni, 90 évesen még táncolt egy színházi előadásban. Néhány napja, 97 évesen ment el, békében, szeretettel a szívében. Egy korábbi beszélgetéssel emlékeztünk rá.

Kentaur (Erkel László) Jászai Mari-díjas díszlet-és jelmeztervező, festő, zenész, énekes, igazi polihisztor, Erkel Ferenc leszármazottja.

Kétezer magyar sláger szövegét elemezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A kutatás célja, hogy a magyarok által hallgatott és magyar nyelven íródott dalok témáit feltárják. Vajon mi ennek a célja? Gerendás Péter Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerzővel, előadóművésszel, szöveg íróval együtt gondolkodtunk erről.

Vitray Tamás korábban úgy nyilatkozott, befejezte a munkát, befejezte a nyilvános szereplést, mindent elmondott már, amit szeretett volna, vagy ami fontos. A 91 éves televíziós aztán nem tartotta a szavát. Szerencsére. Feltűnt a YouTube-on, nem is akármivel, a Magda című dokumentumfilmjével. Azóta újból a munka tölti ki a napjait.

Békési Artúr, Békési-Kálid Artúr, Winkler Artúr… Bármelyik nevet említjük, ugyanarról van mindig szó, Kálid Artúr színészről, aki nagy fába vágta a fejszéjét. Balassi Bálint – na neki is volt néhány neve: Balassa vagy Balássa, Balázsa – törökverő nemes, magyar költő verseivel lépett színpadra.

Végső István helytörténésszel, holokausztkutatóval Kiskunhalasra indultunk, hogy az alábbi gondolatokat jártuk körbe: zsidósors Kiskunhalason, kisvárosi út a holokauszthoz, tragédia 1944. október 11-én a kiskunhalasi vasútállomáson, zsidópartizánok" - tömegmészárlás Halason.

Nem napra pontosan, de lényegében 40 éve halt meg az egyik legizgalmasabb életű és legkiválóbb magyar újságíró, Lévai Jenő. Ma kevesen emlékeznek rá, pedig az 1. világháborút leíró könyvei százezres példányszámban keltek el, a 2. világháború után pedig ő volt a holokauszt legkorábbi krónikása. A két háború között sikeresen küzdött a polgári jogokért, s közben még arra is telt az erejéből, hogy lapokat tulajdonoljon és szerkesszen. Mi volt a titka?

Vendégek:

Sükösd Miklós és Dési János.

Arató Andrást a 70. születésnapján köszöntöttük, ez alkalomból a Klubrádió tulajdonosa, elnöke mini életrajzát beszéltük végig. Születéstől a középiskolás éveken át a komolyzene szeretetéig, illetve megismerhettük a három gyerekét, és Franit, az öt unokáját, azt is megtudhattuk, milyen nagypapa, de természetesen a Klubrádió bírósági pere, perei is szóba kerültek.

Dr. Beer Miklós katolikus pap, író, nyugalmazott püspök, akit 80. születésnapján köszöntünk. Felnőtt életét sokan figyelemmel követhettük, de vajon hogyan jutott el odáig, hogy pap legyen, a nyugdíjazása óta pedig fokozottan a szegények oltalmazója?

Búcsúzzunk közösen a rockzene ikonjától. "Kegyelet" Török Ádám emlékkoncert június 8-án az Erkel Színházban. Vendégünk Németh Alajos Lojzi, aki nemcsak zenésztársa, hanem ifjúkora óta az egyik legjobb barátja volt.

Dankó Dalma, a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum igazgatója egy új kiállításra invitál, ahol a falusi életet mutatják be Szőnyi szemével. Azt, ahogy ő láttatni akarta a szorgoskodó falubelieket, állatokat, vagy akár a mindennapi használati tárgyakat.

Füzesi Éva Svájcban élő producer, rendező saját sorsától motiválva 2013 óta dolgozik egy filmtrilógián, amelynek témája a holokauszt, a Shoah. A Shoah túlélése. Összesen harmincegy túlélő mondta el neki történetét. Töredezve, szüneteket kérve, zokogva, tele fájdalommal emlékeztek... A Shoah kutatása, az áldozatokra való emlékezés, a „soha többé!”, a túlélés lett Éva életének témája. Tartozik ezzel a hatmillió áldozatnak, köztük édesanyjának is, akit soha nem ismerhetett meg.

A veronai buszbaleset 2017. január 20-án éjfél körül, Verona és Velence között történt, az A4-es autópálya 289-es kilométerénél. Az autóbusz Franciaországból, a Szinyei Merse Pál Gimnázium által évente megrendezett sítáborból tartott hazafelé, rajta a gimnázium tanáraival, diákjaival, egykori diákjaival... A busz letért az útról és fékezés nélkül az autópálya szalagkorlátjának hajtott, majd az autópályahíd pillérének csapódott, végül kigyulladt. A balesetben 18 fő vesztette életét. Az egyik áldozat hozzátartozója, Esztergomi Endre kért lehetőséget, hogy beszélhessen a tragédiáról és annak utóéletéről.

Ki volt Virág Teréz, mit tett, miért jelentős az életműve? Mi az a KÚT? Milyen traumákkal néz szembe a másod-, harmadgenerációs holokauszt-túlélő? Hogyan csapódik le egy gyerek nevelődésében, egy család életében a XX. század történelme? Az újjáéledő, vagy újjáéledni látszó extrém jobboldaliság jelent-e pszichológiailag is kimutatható fenyegetést?  Milyen tanácsokat adna egy pszichológus egy olyan szülőnek, aki azt érzékeli, hogy a családdal történt korábbi események vagy egyáltalán, a mai világ szorításai lélektani gondokat okoznak a gyerek számára? Milyen tanulsággal szolgál nekünk Virág Teréz élete és munkássága, hogyan és miképpen kellene őrizni az emlékét?

Vendég:

Bárdos Kati, Virág Teréz lánya.

Békesi László hosszú utat járt be, míg a Magyar Népköztársaság utolsó kormányának, majd a Horn kormánynak a pénzügyminisztere lett. Lássuk a kezdeteket: 16 éves volt, amikor meghalt az édesapja, attól kezdve az édesanyja egyedül, szerény, szegény körülmények között nevelte. Már középiskolásként rákényszerült, hogy dolgozzon, kiváló tanulóként tehetős, gazdag gyerekeket korrepetált. Némi fizetség ellenében... Így kezdődött, a folytatás a műsorban.

Eifert János itthon és külföldön is az egyik legismertebb fotóművész, tánc-, aktfotói, természetképei méltán meghódították a fotók iránt érdeklődök szívét és lelkét. Eddig 248 önálló kiállítása volt, világszerte háromezernél több csoportos kiállításon szerepelt, több száz díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel. A világ 40 országában fényképezett. A 80. születésnapján köszöntöttük.

Frisch György holokausztkutató a Deák téri evangélikus templomban tart előadást. A címe: „A kiskunhalasi tömeggyilkosság /1944. október 11./ és a nemzetszocialisták tömeggyilkosságai Budapest. XII. kerületében, és ezek utóélete napjainkban.”

„A hazai tudomány felsővezetőit egymás után mentették fel az elmúlt hetekben, de nem csak ezért áll a bál magyar tudományban”- állítja Kenesei István nyelvész, professor emeritus, az MTA rendes tagja, 2002 és 2017 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója.

Máthé Erzsi május 8-án, néhány nappal 96. születésnapja előtt, otthonában örökre elaludt.  A Katona József Színház alapító tagja, kétszeres Jászai Mari-díjas, Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, a Nemzet Színésze utoljára 2012-ben lépett színpadra. Tehetségével, temperamentumával, humorával, szakmai alázatával, és összetéveszthetetlen orgánumával felejthetetlen marad a közönség és a színházi világ emlékezetében.

Megint csökken a benzin ára – Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője

Megvannak az MVM leendő felső vezetői – Brückner Gergely, a Telex újságírója, a témában írt CIKK szerzője 

Egyre véresebb az izraeli–palesztin konfliktus Ciszjordániában – Keresztes Imre, a HVG munkatársa

Orbán Viktorhoz fordulna az „eltűnt” 13. havi nyugdíj miatt a NYUSZET elnöke – Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) soros elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának vezetője

Kína és Amerika, Kína és az Európai Unió, Kína és a háború – Salát Gergely Kína szakértő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója

Az év első négy hónapjában összesen tizenhat alkalommal írta át a kormány rendeleti úton a költségvetést – Csillag István közgazdász, jogász, az egykori Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési minisztere 

Groszmann Lili emlékséta a borsodi Cserépfaluban, a holokausztban elpusztított zsidó lakóinak emlékére – Tóth Péter, kulturális menedzser, az OSZK munkatársa

Perintfalvi Rita katolikus teológus, hittanár, a katolikus teológiai tudományok doktora nemrégiben megtisztelő felkérést kapott a Deutsche Welle-től: írjon elemzést a pápa magyarországi látogatása kapcsán. Így írt és nyilatkozott erről:

"Mivel Ferenc pápa az argentin felszabadítási teológia képviselője, és mint ilyen, egész életében tanúságot tett arról, hogy Isten a szegények, a kirekesztettek, a bántalmazottak, az üldözöttek és a jogfosztottak oldalán áll, úgy gondolom, hogy látogatása nagyon tudatos döntés. Ennek hátterében az az erkölcsi hanyatlás áll, amely Magyarországon az elmúlt 13 évben végbement.... Azt hiszem, végső soron ez az oka annak, hogy Ferenc pápa eljön. Mert ez az ország egy missziós terület.”

Kutas László szobrász- és éremművész több mint százharminc különféle kisplasztikájából árad a jókedv, a humor, az irónia. Érmeivel jelentős nemzetközi sikereket ért el. Történelmi alakokat, írókat, költőket megidéző szobrai és domborművei szerte a Kárpát-medencében láthatók: Móricz Zsigmond, Jókai Mór, József Attila... Petőfi-szobra például az ukrán fővárosban, Kijevben áll. Két soproni alkotása két nemzeti sorstragédiánkról, a magyarországi németek kitelepítéséről és a holokauszt áldozatairól is megemlékezik. Idén március 15-én, 87 évesen vehette át a Kossuth-díjat.

Az édesapja zsidó vallású volt, születésekor még Reisz Róbertnek hívták, de Rátonyi Róbert néven vált ismertté. A névjegyén ez állt: táncos, komikus. Persze sokkal több volt annál. A prózai szerepekben is remek volt, szinkronizált, könyveket írt nagy szenvedélyéről, az operettről. Idén februárban lett volna 100 éves. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából a Nemzetközi Mensch Alapítvány minden évben megemlékezést szervez és átadja a Mensch, az Igaz ember díját. Idén posztumusz díjban részesítette Rátonyi Róbertet. A díjat a fia, ifj. Rátonyi Róbert zongoraművész vette át.

Groó Diána forgatókönyvíró, filmrendező, munkáiban rendszeresen megjelenik a közép-európai zsidóság, mint téma. Származását ugyanis élete fontos momentumának vallja.

„A zsidóság – életem része; a származásom miatt, és mert izgat ez a kultúra, illetve a még meg nem mutatott területe, ahogy én látom."

Erre példa majd’ minden filmje. Csak néhány a sok Közül: Trapéz címmel a 70 éves egykor SS-tiszt légtornászról készített dokumentumfilmet, a Córesz arról szól, mit kezd a holokauszt utáni harmadik nemzedék a származásával, a zsidóságával, a Csoda Krakkóban az első nagyjátékfilmje, részben önéletrajzi ihletésű, a Regina, a világ első női rabbijáról szól, aki Auschwitzban halt meg 42 éves korában.

Várdy Zoltán Amerikában született, élt, járt egyetemre és dolgozott.  Édesapja révén tehette ezt meg, aki a  pittsburgh-i Duquesne University tanára és az amerikai magyarság egyik legtermékenyebb történésze volt. Várdy Zoltán aztán gondolt egyet, és kalandvágyból „hazajött,” akkor, amikor sokan mentek el Magyarországról. Mit hagyott maga mögött, mi várt itt rá?

Úgy, ahogy van. Szubjektív séta a nyolcadik kerületben Sári Edina íróval.

Novella Holokauszt női szemmel Roza Ráchel pszichológus és Hidvegi Nóra rendező.

A filozófia és a divat Csonka Liberta filozófussal.