„Köszönjük,
Reggeli gyors

Strasskirchen, a bajor falu megszavazta: jöjjön az akkugyár

25/09/2023 08:02

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

 | Szerkesztő: Vikár Anna Flóra

Szijjártó Péter októberben Moszkvába megy; a Budapest-Belgrád vasút projekt megfeneklett –  Mészárosék cége is kiszállhat a következő fázis előtt; a szuverenitásvédelmi törvénycsomag jó eséllyel számíthat uniós kritikákra; a bajor Strasskirchen igent mondott a BMV akkugyárára a helyi népszavazáson. Nemzetközi lapszemle.

2023. szeptember 25. Nemzetközi lapszemle/ Csernyánszky Judit 2023.09.25.
05:28
00:00
Semmi szükség Oroszország ellen újabb szankciókra – idézi az orosz nyelvű Uráli Hírek portál Szijjártó Pétert, aki masszívan megjelenik az orosz sajtóban ezekben a napokban, alapvetően az orosz külügyminiszterrel New Yorkban, az ENSZ közgyűlése kapcsán lezajlott sajtótájékoztatón elhangzottakat visszhangozzák az újságok. A magyar külügyminiszter nyomatékosította, hogy az Európai Unióban ő ezt az álláspontot fogja képviselni, mert továbbra is az a véleménye, hogy nagyobb mértékben ártanak a szankciók az EU tagországainak, mint magának Oroszországnak. A cikk semmilyen formában nem cáfolja az állítást, csupán összegzi, hogy legutóbb, a 11. szankciós csomag elfogadásakor 87 orosz társaság, vállalkozás és mintegy 100 személy ellen hagytak jóvá büntető intézkedéseket. Kiemelik a hírekben továbbá azt is, Szijjártó azt reméli, hogy hamarosan visszatér a kelet és nyugat közti civilizált együttműködés.

Az orosz Nemzeti Hírügynökség is külön hírben, szűkszavúan adta közre, hogy Szijjártó Moszkvába utazik október 11-én, három napos látogatásra, amit az orosz TASZSZ-nak adott interjúban jelentett be a külügyminiszter. A látogatás célja, hogy részt vegyen az oroszok által szervezett energetikai tanácskozáson, illetve találkozik az orosz kormányfőhelyettessel, Alexander Novakkal is, aki nyolc éven át volt az ország energiaügyi minisztere. Önök jól tudják, hogy együttműködésünk legfontosabb területe az energetika – mondta Szijjártó.

 
Kocsis Máté
 
Forrás: Facebook
 

Az ország "szuverenitását védené" az a 25 törvény módosítását előírányzó törvénycsomag, amelyet az őszi ülésszakban hamarosan elfogad a magyar parlament – számol be erről a Der Standard. Rögtön jelzi is az újság, hogy a civil szervezeteket úgymond álcivilekként akarja definiálni, ami bizton számíthat az uniós kritikákra. Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető szavait idézi, aki leszögezte egy vasárnapi rádióinterjúban, hogy ki fogja védeni a külföldi támadásokat és nem engedi a kormány, hogy idegenek nyomást gyakoroljanak rá. Értelmezte az álcivil szervezetek fogalmát is, amely azokra vonatkozik, amelyek külföldről kapnak támogatást. A jövőben azokra az álcivil szervezetekre, amelyek választáson indulnak, ugyanazok a szabályok vonatkoznának elszámolás, működés, elfogadható finanszírozás terén, mint a pártokra. A törvény egyértelműen a baloldali vagy független civil szervezeteket érinti, rájuk lett kitalálva és szabva a törvény, merthogy az ezeket finanszírozó külföldi csoportok hatalomhoz akarják őket juttatni annak érdekében, hogy így jussanak gazdasági előnyökhöz az ország rovására. A cikk beszámol arról is, hogy David Pressman amerikai nagykövet figyelmeztetett az új törvénycsomag veszélyeire, merthogy ezzel a kormány nem akar mást, mint korlátozni a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát. Pressman szinte biztosra veszi, hogy nem fogják benyújtani a törvénycsomagot ebben a formában a parlamentnek.

Bizonytalanná vált a 750 milliárd forintos, gyakorlatilag soha meg nem térülő Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésének befejezése, miután egyrészt a magyar kormánynak át kellett csoportosítania a munkaerőt és a szükséges anyagokat az elöregedő és gondokkal küszködő meglévő vonalakra Budapest és Győr között, másrészt a kínaiak nem finanszírozzák tovább az építkezést és a munkásaik is abbahagyták a munkát – írja a nemzetközi újságírókból álló Central European Times. Így Mészáros Lőrinc is – illetve az RM International Zrt. és a V-Híd cége – minden bizonnyal kiszáll a projektből, miután építése a második évtized szakaszába lépett. A leállás alapvető oka, hogy a pályaszerkezeti rendszert nem képesek – minden erőfeszítés ellenére sem – az európai előírásoknak megfelelően kiépíteni. Egyelőre egy magyar és egy cseh cég került a látókörbe, akik együtt talán meg tudják oldani a felmerült biztonsági problémákat, de nyilvánvaló, hogy ismét több száz milliárd forintjába kerül ez majd a magyar államnak.

 
Egy helyi művész szobra Strasskirchenben
 
Forrás: Wikipédia
 

Több volt a támogatója, mint az ellenzője a német Strasskirchen városába tervezett akkumulátorgyár megépítésének a témában kiírt helyi népszavazáson, így megépülhet az évi 600 ezer akkumulátort gyártó bázis, amely nagyot lendít majd az amúgy is bajban lévő BMW-n, és általában a német autógyártáson – olvashatjuk az AFP francia hírügynökség tudósítását a Yahoo News oldalán. A BMW emellett már gondoskodott arról is, hogy a közelében, így Magyarországon is gyártsák az elektromos autókba szükséges akkumulátorokat.

S ha már Németországról és az autóiparról esett szó: Elon Musk a Berlin melletti, az ún. brandenburgi óriás Tesla gyárában 60 Ukrajnából menekült siket munkást alkalmaz – írja a cég oldala, a Teslarati.