„Klubrádió
A lényeg

Kína kérte, titkosították a Budapest-Belgrád vasút hitelszerződését

5/09/2022 15:04

| Szerző: Klubrádió

Szél Bernadett két éve próbálja megismerni a Budapest–Belgrád vasútvonal hitelcsomag-szerződését. A korábbi független képviselő első fokon vesztett, másodfokon nyert, majd harmadfokon elvesztette a pert a külügyminisztériummal szemben. A külügy először kikérte magának, hogy csak a kínaiak kérésére titkosította volna a szerződést, de harmadfokon már az maradt az egyetlen érve, hogy a kínaiak véleményét muszáj figyelembe vennie – írja a 444.

Szél Bernadett azonnal beadott egy közérdekű adatigénylést, ahogy Varga Mihály a szerződéskötést bejelentette 2020. április 24-én. Miután a parlament elfogadta a beruházásról szóló törvényt, beleírták, hogy ha az építkezéssel összefüggő szerződések nyilvánosságra kerülése Magyarország külpolitikai érdekeit veszélyezteti, akkor ezek az adatok tíz évre titkosíthatóak. Szijjártó Péter külügyminiszternek ezzel megteremtették a titkosítás lehetőségét is, aki élt is ezzel.

Az akkor még parlamenti képviselő politikus ezután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez fordult, ő azonban úgy döntött, hogy nem adja ki a szerződést, ezért Szél az év szeptemberében beperelte a külügyminisztériumot.

2021. áprilisban a Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a keresetet és kimondta, hogy a külügyminisztérium elégséges indokát adta a szerződés titkosításának azzal, hogy „az adatigénylés teljesítésére a Minisztériumnak nincs lehetősége”, a részletes tájékoztatás pedig szembement volna a titkosítást lehetővé tevő törvénnyel. A minisztérium akkor kiemelte, hogy egyáltalán nem a kínaiak kérése alapján döntött Szijjártó a titkosítás mellett, sőt, visszautasította és tagadta ezt.

Szél fellebbezett és másodfokon megnyerte a pert: a Fővárosi Ítélőtábla 2021 októberében kötelezte a külügyet, hogy küldje el a képviselőnek a szerződést. Ezt megelőzően a bíróság felszólította a tárcát, hogy mutasson be bizonyítékokat, hogyan sértené a magyar érdekeket a dokumentum kiadása, amire Szijjártóék azt mondták, hogy a kínaiak nem szeretnék nyilvánosságra hozni a szerződést, de egyúttal hozzátették azt is, hogy az elsődleges szempont Magyarország érdeke. A bíróság szerint ez nem elég – idézi fel cikkében a 444.

A külügy ekkor a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel, amely idén júniusban a minisztérium javára döntött. A külügy ekkor már azzal érvelt, hogy

"Álláspontunk szerint Magyarország külpolitikai érdeke egyértelműen fellelhető abban, hogy amennyiben a kínai fél azt kéri, úgy Magyarország nem hozza nyilvánosságra a szerződést, az ellenkező eset nyilvánvalóan a felek közötti bizalomvesztéshez, továbbá az államok közötti kapcsolat megromlásához vezethet" – vagyis a titkosítást a kínai fél kérésére végezték el, a magyar érdek pedig abban nyilvánult meg, hogy nem akarták elveszteni a kínaiak bizalmát.

A Kúria ezt az érvelést elfogadta és helybenhagyta az elsőfokú döntést. Szél a döntést abszurdnak nevezte, hogy egy kínai-magyar szerződésben foglalt paragrafus erősebb az Alaptörvénynél és az információszabadságról szóló törvénynél.