Adócsökkentés, nyugdíjemelés: meddig tart a piac türelme az új kormánnyal szemben?

Az új kabinet már az első évben nekimenne több látványos ígéretnek. Magyar Péter a családi pótlék megduplázását, a rászoruló gyerekek után járó 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást és a nyugdíjak emelését emlegette, míg Kapitány István a mediánbér alatt keresők személyi jövedelemadójának csökkentéséről beszélt.

Ezek az intézkedések éves szinten legalább 600 milliárd forinttal terhelnék a költségvetést, miközben az szja-csökkentés külön több százmilliárdos bevételkiesést okozna. A gond az, hogy a távozó kormány már az első negyedévben elérte az éves hiánycél nagy részét, így idén 5 helyett inkább 6 százalék körüli deficitre számítanak az elemzők, ráadásul az iráni háború miatt tartósan magas, 110 dollár feletti olajár is fenyegeti a gazdaságot.

A Tisza narratívája szerint a mozgásteret nem újabb adók, hanem elsősorban kiadáscsökkentés és bizalomépítés teremti meg: visszavágnák a propagandára költött pénzeket, leállítanák az indokolatlan presztízsberuházások egy részét, és nekimennének a túlárazott közbeszerzéseknek, irja a telex .

A közbeszerzések a GDP mintegy 12–13 százalékát teszik ki, és ha csak 20 százalékos átlagos túlárazással számolunk, az önmagában a GDP 2,5 százalékának megfelelő megtakarítási potenciált jelent – nagyjából akkora összeget, amennyibe a Tisza-program hosszabb távú elemei kerülhetnek. Emellett a párt arra épít, hogy a kisnyugdíjasoknak és alacsony keresetűeknek adott plusz pénzt gyorsan elkölti a lakosság, ami az áfán és más fogyasztási adókon keresztül részben visszacsorog a költségvetésbe.

A másik nagy pillér az euró bevezetésének felvállalása és az uniós források megszerzése. Kármán András 2030-ig teremtené meg az euró bevezetésének feltételeit, ami a 3 százalék alatti hiánytól a jogállamisági reformokon át a kiszámítható monetáris politikáig sok mindent előre kijelölne. G7 Paradigma konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója arról beszélt, hogy az európerspektíva és az uniós pénzek együtt érdemben növelhetnék a befektetői bizalmat, idővel leszorítva a magyar állampapírhozamok felárát, akár a lengyel szint alá.

Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatójaúgy szintén ezen a konferencián azt fejtegette, hogy rövid távon a kamatkiadásokon még nem lehet sokat spórolni, de ha a piac elhiszi, hogy a kiadások mellett a hiány is csökkenő pályára kerül – ami az euró miatt kulcskérdés –, akkor a mostani toleráns befektetői környezet valódi pénzügyi tartalékká válhat.

Az új kormány tehát egyszerre akar osztani és fegyelmezni: adócsökkentést, nyugdíjemelést és szociális transzfereket ígér, miközben az eurócéllal, a korrupció visszaszorításával és az uniós pénzek feloldásával próbálja meg elérni, hogy mindezt ne elszálló hiánnyal fizessük meg.

A következő hónapok arról szólnak majd, kiderül-e: ezek a források valóban elégségesek-e a gyors politikai ígéretekhez, vagy a piac és a költségvetés hamar kijelöli a vörös vonalakat.