Alkotmánybíróság: újranyílhatnak a szolidaritási hozzájárulás miatt inditott perek

Az Alkotmánybíróság (Ab) teljes ülése alaptörvény-ellenesség miatt megsemmisítette a 15/2026. (II. 3.) kormányrendelet több, az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást érintő rendelkezését, mégpedig a hatálybalépésükre visszamenőleg. A rendelet az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva gyakorlatilag kizárta, hogy az önkormányzatok bíróság előtt vitassák a szolidaritási hozzájárulás megállapítását, beszedését és elszámolását, és elrendelte a már folyamatban lévő perek megszüntetését is - áll az Országos Bírói Tanács közleményében.

A jogszabály kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás a központi költségvetés végrehajtásának technikai folyamata, ezért az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, így ellene sem közigazgatási pernek, sem azonnali jogvédelemnek nincs helye. A rendelkezéseket a rendelet a már zajló eljárásokra is kiterjesztette, a bíróságoknak pedig kötelezővé tette a 2023–2025-ben esedékes szolidaritási hozzájárulásokkal kapcsolatos perek megszüntetését, a perköltségek állami viselése mellett.

Ezzel szemben lépett fel az Országos Bírói Tanács (OBT), amely jogorvoslati kérelmében azt kérte az Alkotmánybíróságtól: mondja ki, hogy a rendelet előkészítése során a kormány megkerülte a bírósági szervezeti törvényben előírt véleményezési kötelezettséget, és ezért semmisítse meg a jogszabály érintett részeit, ráadásul visszamenőleges hatállyal. A testület arra hivatkozott, hogy a rendelet szabályai a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandók, így az esetleges későbbi megsemmisítés ellenére is visszafordíthatatlan jogkövetkezményekhez vezethetnek.

Az Ab határozata szerint nem volt adat arra, hogy a rendelet előkészítéséért felelős szerv megkereste volna az OBT-t a tervezet véleményezése céljából, és arra sem, hogy az OBT saját kezdeményezésre megküldte volna álláspontját a jogalkotónak. A taláros testület ezért az OBT indítványát megalapozottnak találta, és megsemmisítette a kifogásolt rendelkezéseket, köztük azt a kulcspontot, amely a szolidaritási hozzájárulással szembeni közigazgatási pereket és azonnali jogvédelmet kizárta, illetve a perek megszüntetését írta elő.

A május 5-én kelt határozat külön kitér arra is, hogy a rendelet alkalmazása nyomán különböző állapotban lévő perek léteznek: vannak ügyek, amelyeket a bíróság már megszüntetett, más perek még folyamatban vannak, illetve olyanok is, ahol jogorvoslati eljárás zajlik. Az Ab szerint a törvény előtti egyenlőség sérülhet, ha azonos tárgyú perekben a bíróság nem járhat el azonos módon, ezért a visszamenőleges hatályú megsemmisítés nyomán a jogalkotónak legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnésekor rendeznie kell a rendelet alapján megszűnt perek jogi sorsát is.

A döntés különösen azért figyelemre méltó, mert az Alkotmánybíróság az elmúlt években többször is úgy ítélte meg: önmagában a szolidaritási hozzájárulás intézménye nem ütközik az Alaptörvénybe. 2024 októberében a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Államkincstár közötti perben eljáró bíró indítványát megalapozatlannak találta, 2026 januárjában pedig visszautasította a hozzájárulás szabályainak újabb alaptörvény-ellenességi vizsgálatát arra hivatkozva, hogy ugyanebben a kérdésben már döntött.

A mostani határozat ezért elsősorban nem az adónem lényegét, hanem a kormány rendeleti úton gyakorolt „pereket lezáró” beavatkozását minősíti alkotmányellenesnek, és ezzel közvetve a bírósághoz fordulás, valamint a jogorvoslat garanciáit erősíti. Gyakorlati következménye, hogy az önkormányzatok – élükön Budapesttel, amelynek szolidaritási pereit a Fővárosi Törvényszék korábban felfüggesztette és az Ab-hez fordult – tovább vihetik vitájukat az állammal a több tízmilliárdos elvonások ügyében.