Remake-kultúra: miért készül évek óta annyi népszerű filmből színpadi változat?

Ezen a pénteken is a Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk. Első vendégünk Lázár Júlia, költő, műfordító, tanár volt, többek között Sylvia Plath és Susan Sontag fordítója. A mai adásban az egyik legnagyszerűbb, bár rejtőzködő magyar költő, Géher István életművét idéztük fel, és beszéltünk egy másik rejtőzködő szerző, Sylvia Plath egyetlen regényéről, Az üvegburáról is.

A folytatásban Kovács Bálint színház- és filmkritikus, író, újságíró érkezett hozzánk, akivel a remake-kultúráról beszélgettünk, azaz ismert művek újrafeldolgozásairól. Különös tekintettel arra, hogy miért készül évek óta annyi népszerű filmből színpadi változat? Ennyire szomjazunk az ismert történetekre?

Szóba kerültek például a Lars von Trier filmjéből, a Dogville-ből készült színdarabok, magyar nyelvű színházakban is több rendezés született.

Ezt követően Jankó Judit, művészeti író, pszichológus, művészetterapeuta érkezett hozzánk, akit arról kérdeztünk, hogy miért van szükségünk olyan elementáris módon arra, hogy beszélgessünk a képzőművészetről? Különös tekintettel a kortárs műalkotásokra. Miért olyan népszerűek a tárlatvezetések és a művészetterápiás foglalkozások?

Végül Kopacz Hannát, tehetséges fiatal építészt vártuk a stúdióba, aki mindenféle érdekes tevékenysége mellett az első sepsiszentgyörgyi építészeti szimpózium egyik szervezője, amit áprilisban, egy monarchiabeli dohánygyárban tartottak meg. Erről, és sok minden másról is kérdeztük.

A teljes adást meghallgathatják a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva.