Petőfi már a legelső karikatúrákon megjelent – az Ötös vendége volt Marabu
18/03/2024 15:31
| Szerző: Gyürke Kata/Klubrádió
Az Ötös ünnepi kiadásában Petőfi Sándor költészetéről és az 1848/49-es forradalom kultúrtörténeti érdekességeiről beszélgettünk, köztük a karikatúrák és a sajtószabadság viszonyáról, valamint a szabadságharc alig ismert nőtörténetéről. Murányi Tünde és Kálid Artúr vendége volt Margócsy István, irodalomtörténész, Marabu, karikaturista, Szigeti Balázs, rendező és Gulyás Adrienn, történész.
Milyen volt az igazi Petőfi? Tettük fel a kérdést Margócsy István irodalomtörténésznek, Petőfi ismert kutatójának, aki szerint "hol ilyen volt, hol olyan”, mint minden vívódó művész. Jól nyomon követhető ez a költészetében is, elég, ha csak a két nagy elbeszélő költeményére, a János Vitézre és Az apostolra gondolunk. Mintha nem is ugyanannak a szerzőnek lennének a művei. A klasszikusok újratöltve rovatunkban ezúttal a Petőfi-kultuszról, a Petőfi-oktatásról, és a lánglelkű költő félbemaradt életművéről beszélgettünk.
Gondolták volna, hogy a magyar karikatúra története egybeesik az 1848-as márciusi forradalommal? Mi több, komoly összefüggésben áll a sajtószabadság kérdésével is? Az első karikaturistáink egy gróf volt, Andrássy Manó és egy született német, aki Szerelmey Miklósra magyarosította a nevét. Az Ötös vendége volt Marabu, az ország egyik legismertebb karikaturistája, akivel a műfaj sajátosságairól, nehézségeiről, az első karikatúrákról, és a szellemes, a közéleti történésekre reflektáló rajzok fájó hiányáról is beszélgettünk abból az alkalomból, hogy a MÚOSZ karikatúra-pályázatán 2. díjas lett.
Marabu 36 éve rajzol közéleti karikatúrákat. Az évek során jelentek meg rajzai – többek között – a Népszabadságban, Népszavában, Magyar Nemzetben, Magyar Hangban, HVG-ben, Ludas Matyiban, Hócipőben, Kretén Magazinban. Háromszoros Alfabéta-díjas, kétszeres Kétfilléres-díjas, megkapta a Pulitzer-emlékdíjat, képregényeinek, önálló köteteinek száma jelentős.
Ezt követően a Harmadrosta Csoport alapítója és vezetője, Szigeti Balázs rendező érkezett a stúdióba, akit a pár éve alakult színházi társulat működéséről, alapértékeikről és a groteszk iránti vonzódásukról kérdeztünk. A napokban játszották utoljára a Mein Kampf című előadásukat, a beszélgetésből kiderültek a terveik, mi magunk is meglepődtünk rajta.
Végül Gulyás Adriennt érkezett a stúdióba, akit arról kérdeztek a műsorvezetők, hogy miért nem tudunk arról, hogy a szabadságharcban bizony nők is harcoltak? A fiatal történész kutatási területe a reformkor és a szabadságharc nőtörténete, egészen pontosan a honvédnők (és az álhonvédnők), a kémnők és a markotányosnők szerepeit vizsgálja. Különösen érdekes számára Pfiffner Paulina életútja, mely meglehetősen tragikusan végződött, az adásból kiderül, hogy miért, ahogy Jagelló Apollónia sorsa is foglalkoztatja. A zseniális imposztornő csatlakozott a Kossuth-emigrációhoz, és az Egyesült Államokban lengyel-magyar hősnőnek adta ki magát.
A teljes adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024. március 15. péntek 10:00
Szerkesztő: Gyürke Kata
