Pilismaróti bányanyitás: úgy tűnik, kezükbe vehetik a döntést a polgárok

Népszavazás vethet véget a pilismaróti bánya tervének – számolt be blogján a Társaság a Szabadságjogokért a múlt héten. A sóderbányáról szóló népszavazási kérdést korábban jóváhagyta a helyi választási bizottság, de a bányavállalkozó érdekeit képviselve valaki megtámadta a bíróságon. A múlt héten a bíróság a civileknek adott igazat, így hétfőn a polgármester kihirdette a döntést. A következő lépcső, hogy a képviselőtestületnek 30 napon belül döntenie kell arról, hogy elrendeli-e a népszavazást – foglalta össze a fejleményeket Aujeszky Nóra, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektének jogi munkatársa a Reggeli gyorsban.

Három éve váratlanul érte a helyieket a pilismaróti sóderbánya terve, mivel az önkormányzat megpróbálta eltitkolni. A Dunakanyarban, tájképvédelmi övezetbe tartozó területről van szó. "Olyan zajhatással járna, annyira megterhelné a vizet, a helyi közlekedést, akkora forgalomnövekedéssel járna a bánya működése", hogy finoman szólva nem győzte meg a helyieket, hogy majd lesz sóder az építkezéseken – mondta Aujeszky.

Hatalmas volt a felháborodás, még 2020-ban bele is bukott az ügybe az akkori vezetés: a polgármester és a képviselőtestület lemondott. Ez viszont nem jelentette, hogy a helyiek megszabadultak volna a tervezett beruházástól. Az új vezetés arra hivatkozott, hogy köti egy településrendezési szerződés, amit a bányavállalkozóval kötöttek – idézte fel az eseményeket a jogvédő szervezet munkatársa. 

A helyi nészavazás lehet "az az eszköz, amivel visszavehetik a kezükbe a polgárok a döntést, az önkormányzat helyett" – mondta Aujevszky. Ezt többféleképpen lehet kezdeményezni, Pilismaróton önkormányzati képviselők nyújtották be a kérdést, "a civilekkel együttműködve, meghallgatva – végre – az ő kéréseiket".

Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes és eredményes legyen az kell, hogy a helyi választópolgárok fele elmenjen, illetve a szavazatok több mint felét a bányanyitás mellett vagy ellen adják le. 

Ha esetleg érvénytelen vagy eredménytelen lenne, akkor ugyanott tartana az ügy, mintha nem lett volna népszavazás. "Álláspontunk szerint a szerződés, amire a bányavállalkozó hivatkozik nem kötelezi bányanyitásra az önkormányzatot" – mondta Aujevszky. Ez arról szól, hogy az önkormányzat elindít egy eljárást, amiben eldönti, hogy átminősíti-e a kinézett területet, megváltoztatja-e úgy a szabályzatot, hogy ott legyen lehetőség bányát nyitni. Ha ez elindulna, akkor újra lenne tere az aktivizmusnak, a civilek véleményét kötelező meghallgatni ebben az eljárásban.

Mivel tájképvédelmi övezetbe tartozik a terület, külön környezeti engedélyekhez kötött a bányanyitás, valószínű, hogy ezen a vonalon is elbukna a projekt – véli Aujevszky. Ugyanakkor egyelőre ott tartunk, hogy az "akarati feltétel" - vagyis, hogy mit kezdene az önkormányzat a saját területével – a vitás kérdés.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.