„Vásároljon
Hetes Stúdió

„Mire reagál az Európai Bíróság, Orbán elkölti az uniós pénzt és megnyeri a választást” – Lengyel és amerikai elemzők a vétókompromisszumról

13/12/2020 16:34

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Három szakértőt kérdeztünk meg az uniós alkuról, amelynek eredményeként a lengyel és a magyar kormányfő letett a vétóról, de kialkudott egy olyan kompromisszumot a német kancellárral, amely az ő érdekeiket mégiscsak figyelembe veszi. Alapvetően a hasonló cipőben járó lengyel szakértők értékelésére voltunk kíváncsiak, vajon milyen helyzet elé állították a kormányt és az ellenzéket a kompromisszummal. Csernyánszky Judit készítette az interjúkat.

2020. december 13. Hetes Stúdió / részlet, Buras, Baranowski és Scheppele (20.12.12.)
11:53
00:00

Orbán az alku tető alá hozása után azon nyomban világgá kürtölte, győztünk! Győzött? Győzött Mateusz Morawieczki és Jaroslaw Kaczynski is?

Nem gondolom, hogy győzött volna Orbán és Kaczynski – véli Piotr Buras, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának varsói igazgatója. Eleve túl magasra tették a lécet, hisz elejétől kezdve azt hangoztatták, hogy törvénytelen a jogállami követelmények összekötése az uniós pénzek elosztásával, és egyfolytában szuverenitásról beszéltek. És végül a jogállami feltételrendszert változatlan formában elfogadták és a hármak által kierőszakolt melléklet, amelyet hozzácsaptak az eredeti jogállami követelményrendszerhez, nem kötelező érvényű a tagállamokra nézve. Ellenben a holland kormányfő, Mark Rutte ragaszkodik ahhoz, hogy a jogállam ellen vétőkre kivetendő szankciókat az Európai Bíróság döntését megelőzően már 2021-től alkalmazzák. Tehát ez a jogállami mechanizmus olyan, mint Damoklész kardja. Ott lebeg egyelőre mindenki feje felett. 

De a záradék tartalma arra is enged következtetni, hogy engedtek a jogállami normákból.

Ezzel nem értek egyet. Pont Orbán és Kaczynski fizethet nagy árat azért, mert soha nem kapott ekkora figyelmet a jogállamiság követelménye a pénzosztásnál, mint most. Soha senki nem figyelt fel ennyire a tagállamok közül sem - a több százmillió állampolgárt is ideértve  - azokra a belső problémákra, amelyek Magyarországot és Lengyelországot jellemzik. Most tudták csak meg igazán, mi zajlik nálunk és önöknél. Szóval Orbán és Kaczynski elvesztette ezt a csatát. Nem beszélve arról, hogy egyetlen partnert sem találtak maguknak a 25 tagállamból. Ezt nevezem igazi politikai vereségnek.

A presztízsüket is elvesztették, ha volt egyáltalán nekik, és még jobban elszigetelődnek?

Pontosan. Óriási presztízsveszteség, persze, nem mintha lett volna miből veszíteniük. Nem voltak benne a grémiumban. Ezután még kevésbé lesznek.

Ellenben Orbán újraválasztását segítheti, amennyiben az őt ért szankciók esetén az Európai Bírósághoz fordul. Másfél-két évet szoktunk várni egy-egy döntésre. Simán fenntartja autoriter rendszerét a választásokig, sőt uniós pénzzel a zsebében még újra is választhatják, mire döntés születik.

Ebben igaza van, rossz döntés volt a késleltetés. Ugyanakkor szerintem Rutte tenni fog azért, hogy ne húzódjanak el a döntések a végtelenségig. Orbán és Kaczynski rosszul gondolja, hogy azok az ügyek, amiket felháborodásukban az Európai Bíróság elé visznek, megnyerhetők. Mindenki tudja, jogállam elleni vétek, ahogy a rendszerüket működtetik.

Ön akkor nem pesszimista ebben a tekintetben?

Maguknál valóban rosszabb a helyzet, mint Lengyelországban, és a választások is egy évvel korábban lesznek, mint nálunk. Az illiberalizmusban és a jogállami ügyekben Orbán kormánya sokkal messzebbre ment, mint a miénk. Én sem vagyok optimista, de azt hiszem, a luxembourgi bíróság még a választások előtt ítélkezni fog, sőt lehet, hogy épp a választásokra éleződik ki a helyzet. Mateusz Morawieczki pozíciója nagyon meggyengült a vétó miatt. A kisebbik radikális jobboldali párt vezetője szakítani fog, valószínűleg kiválik a kormányból. Előrehozott választások lehetnek. Nálunk tehát hatalmas kormányzati válság elé nézünk. Jótékony hatása van a mi politikánkra ennek a vétónak. Attól tartok, önöknél nem lesz ilyen egyszerű a változás. Mindenestre egészen biztos, hogy nem Orbán narratíváján múlik, ki győzött ebben a csatában. Várjuk ki a végét! – jellemezte a helyzetet Piotr Buras, a Külkapcsolatok Európai Központjának varsói igazgatója.

Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki találkozója Budapesten
 
 Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sajtótájékoztatót tart a Karmelita kolostorban 2020. november 26-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 
 

Másképp látja ezt Michal Baranowski, a German Marshall Fund varsói igazgatója.

Erre a pillanatra érvényes Orbán állítása, hogy nyert, mert megakasztották a jogállami feltételeket. Attól tartok, nem is rövid távon. Amíg a jogállamiság értelmezést nem kap az Európai Bíróságtól, addig áll még sokat kell várni. Orbán időt nyert. Márpedig aki pedig azt nyer, az életet is.

A kialkudott melléklet két részt kiemel: eszerint a migrációs politika és az LMBTQ jogok kérdése nem tartozhat a jogállamiság megítélésének körébe.

Igen, de ezek eleve nem is tartoztak a számon kérhető teljesítések körébe, ebből a szempontból jelenthetjük ki azt, hogy sikerült az eredeti jogállami feltételrendszert a maga egységében megőrizni.

Orbán még azzal is büszkélkedett, hogy az Unió egységéért és annak józan megítéléséért is harcolt és ezt a csatát is megnyerte. Az eredménnyel még megosztottabb lett az EU?

Ez nagyon trükkös megfogalmazás. Az rendben van, hogy minden tagországnak van vétójoga, de azt is látnunk kell, hogy általában belpolitikai céljaik elérésére használják. Abban egyáltalán nincs igaza Orbánnak, hogy a jogállami kérdésben az Unió egységét állította volna vissza. Dehogy is, abban a két kormányfőn kívül mindenki egységes volt. Sőt, a lisszaboni szerződés aláírásával ők is elismerték azok létjogosultságát. Pont az ellenkezője történt annak, amit Orbán mond, a két kormányfő iszonyatosan marginalizálódott ezzel a húzással. Elidegenedtek a közösségtől.

Angela Merkel szerepét és felelősségét a dolgok alakításában hogy látja? Politikai örökségét építette ezzel?

Abból a perspektívából, hogy a soros elnökségnek, jelen esetben Németországnak elméletileg a tisztességes közvetítő szerepét kell betöltenie, hogy előrejussanak a dolgok, nehéz megítélni, hogy jó kompromisszumot kötött-e vagy valami bűzlik körülötte. Azt gondolom, a vétónál mindenképpen jobb. Se dicsérni, se elítélni nem tudom, habár valóban botot tett a küllők közé. Európa jövője szempontjából még mindig ez a jobb megoldás. Morawieczkit viszont saját kormánya teljesen sarokba szorította, nem is volt más választása, ami persze Orbán álláspontját is megváltoztatta. Morawieczki nem mondta azt, hogy győzött volna, mert ő most került csak igazán bajba. Neki nem Brüsszellel lett konfliktusa, hanem a saját kormányával. 

Timothy Garton Ash ismert brit történész, politikai elemző erről a Guardianben azt írta, hogy a két populista, xenofób és nacionalista kormány innentől kezdve azt csinál, amit akar, miközben abba a kézbe harap, amelyik enni ad neki.

Tisztelem és szeretem Timothy írásait, de ebben nem értek egyet vele. Nem harap feltétlenül abba a kézbe, amelyik enni ad neki. Mert a közös, egységes piac előnyeit nemcsak a magyarok és a lengyelek élvezik, de a németek és a hollandok is. Abban igaza van, hogy ebből a viselkedésből már mindenkinek elege van. És bizony az is sejthető, hogy autokráciájuk rövidtávon fenn fog maradni. Ugyanakkor nem lehet egy egész népet büntetni kormánya hibájáért.

Másrészről nem tart attól, hogy ezek az uniós pénzek ugyanúgy korrupt csatornákon jutnak el, de nem azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.

Nem ismerem közelről a magyar helyzetet, de megítélésem szerint a pénzelosztás mechanizmusa nem olyan rossz Lengyelországban, mint önöknél. Itt az önkormányzatokhoz is eljutnak a források. Ellenkező esetben ez tényleg súlyos probléma – árnyalta a képet Michal Baranowski, a German Marshall Fund varsói igazgatója.

 
Kim Lane Scheppele
 
 

Az Emberi Jogok Világnapján Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem alkotmányjogásza a Magyar Helsinki Bizottság digitális rendezvényén nem hagyta szó nélkül a trió kompromisszumát. Már csak azért sem, mert az amerikai szakértő igen jól ismeri a magyar alkotmányt. Amit nem mellesleg nem tart legitimnek.

Egyenesen alkotmányellenes az alaptörvény, mert egy párt, nevezetesen a Fidesz írta a Fidesz számára, és nem konszenzuson alapult, amikor 2011-ben elfogadták. Ami igencsak egy nagy érvágás a nemzetnek, ha visszatekintünk az elmúlt 10 évre.  Ráadásul az alkotmánybírák kinevezése is hagy maga után kivetnivalót, különösen akkor, amikor a legelemibb kritériumoknak nem felelt meg a bíró személye, nem beszélve arról, hogy csak a Fidesz jelöltjei jöhettek szóba – mondta a jogállamiság magyar helyzetéről bevezetésként.

Az Európai Unió nagy bajban van, hogy mit kezdjen Magyarországgal. Orbán még az első kormányzása óta ott ül a kormányfők asztalánál, nagyon jól tudja, hogy működik a rendszer. A Fidesz törvénykezésébe nehezebben tud az unió belekötni, mint a lengyelébe, mert Orbánéknál az is törvényes, hogy éjfél előtt nyújtanak be jogszabályt, ami reggelre már mindent megváltoztat.

Igen, akárhogy csűrjük-csavarjuk, Orbán megnyerte ezt a csatát. Tisztelem Angela Merkelt, hisz erős személyiség, de a gyengeségeit is megismertük. Különösen akkor, amikor Magyarországról van szó. Hogy miért nyert Orbán? Mert a jogállamiság egyelőre csak a következő hétéves költségvetésre vonatkozik. Ráadásul a Covid-féle helyreállítási alapot azonnal el tudják költeni. Tehát a korrupt rendszert ezzel máris fenntartja az Unió. Orbán nem fog sietni az Európai Bírósághoz jogállami döntésért, ami évekbe telhet amúgy is. Orbán pedig – korábbi gyakorlatához hasonlóan – minél hamarabb, a választásokig szét fogja osztani ezt az uniós pénzt, ami természetesen segíti és környezetét, barátait őt abban, hogy ismét újraválasszák.

Kim Lane Scheppele figyelmeztetett arra is, hogy mire bíróság elé kerülne az, hogy esetleg visszaélt a jogállammal, akkor már rég szétosztották a pénzt, és ha az ügy esetleg már vissza is jönne z Európai Bíróságtól, amely törvényellenességet tár fel, ami szankciót von maga után, akkor megint visszakerül az ügy az Európai Tanácshoz, ahol Orbán ott ül a tárgyalóasztalnál.

És Orbán eközben gazdasági nyomás alá helyezi azokat, akik kritikusak vele szemben. Legyen szó újságíróról vagy bármilyen vállalkozásról. Az emberi jogok új értelmezést kaptak a 21. században, mert Magyarországon nem megölik, börtönbe ültetik a rendszer ellenségeit, hanem ellehetetlenítik őket. És ez emberi jogok megsértése. De aki a nemzetközi bírósághoz akar menni, annak először minden lehetséges hazai törvényes fórumot végig kell járnia, és csak az ítélettel a kezében tud bekopogtatni Strasbourgban. De a magyar hatóságok nem engedik ki a kezükből az ügyeket, hogy azok eljussanak oda, ahol esetleg igazságos ítélet születne.  Angela Merkelnek és von de Leyennek sikerült megoldania azt, hogy gyakorlatilag az elkövetkező két évben zöldutat adott Orbán Viktornak a választásokig – interpretálta a vétókompromisszumot Kim Lane Scheppele amerikai alkotmányjogász.

A Csernyánszky Judit által készített interjúkat a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Hetes Stúdió
2020. december 12., szombat 15:00