„Klubrádió“
Reggeli gyors/Reggeli személy

Magyar Bálint: Nemzeti szabadságharc Orbán bűnszervezetével szemben

10/08/2020 21:06

| Szerző: Klubrádió/szg

Nincsenek közös értékek a hatalommal, ezért kormánykritika helyett rendszerkritikára van szükség Magyar Bálint szerint. A szociológus, volt miniszter egyértelműen az egy közös ellenzéki lista (párt, szervezet) mellett állt ki, amelynek, mint mondta, a programja nem lehet más, mint „nemzeti szabadságharc Orbán bűnszervezetével szemben”. Úgy véli, ez a rendszer a hatalom kizárólagos birtoklására tör (vagy már el is érte azt), és maffiaszerűen működik, élén a keresztapával. Orbán Viktor rendelkezik az ország vagyona, erőforrásai felett saját belátása szerint, gyakorlatilag korlátok nélkül – mondta a korábbi SZDSZ-es politikus.

2020. augusztus 10. Reggeli gyors/Reggeli személy (2020. augusztus 10., hétfő 09:00): Magyar Bálint
44:27
00:00
Műsorvezetők: Dési János, Panxnotded Miklós, Szénási Sándor, Para-Kovács Imre, Lampé Ágnes

Magyar Bálint szociológust, egykori oktatási minisztert arról kérdeztük, hogy az Élet és Irodalomban a múlt héten megjelent közös cikkük Kozák Mártonnal Ha nem tetszik a rendszer címmel. Az írás arról szól, hogy megszületett az ellenzéki választó Magyarországon, csak nincs az az ellenzéki kihívó, amely érvényesíteni tudná az igényeit. 

Magyar Bálint azzal kezdte: az írás alapvető mondanivalója, hogy a kormánykritikai alapállást rendszerkritikai alapállásnak kell felváltania. Előbbinek az a lényege, hogy a hatalom és az ellenzék értékei közösek, és az igazi vita a kormányzás mikéntjéről van, arról, hogy ezeket a közös értékeket milyen módon lehet a legjobban megvalósítani. De szerinte ezzel a hatalommal nincsenek közös értékek, fel kell mondani ezt a hiteltelen konszenzust, és kimondani, hogy a rendszert kell felszámolni a közös értékek érvényesüléséhez. Szerinte a rendszer a formális intézményeket háttérbe szorítva informális intézményeket hoz létre, személyes függőségek, egyéni döntések alapján kormányoz, tehát ebben az – álláspontja szerint – autokráciában a hatalom egyszemélyes birtokosa, Orbán Viktor rendelkezik az ország vagyona, erőforrásai felett saját belátása szerint, gyakorlatilag korlátok nélkül.

Szerinte a saját törvényei alapján is illegitim a rendszer, nem külső, morális alapállásból mondja ezt. Ugyanis a 2011-es alaptörvény is tiltja a hatalom kizárólagos birtoklására törekvést, pedig ez már nem törekvés, hanem befejezett tény. Másfelől pedig „bűnszervezetként működik”, ezt azért teheti meg, mert az ügyészség és az ÁSZ működése ellehetetleníti a fellépést a bűncselekményekkel szemben (a bíróságok megtörése már régóta tart).

 
Magyar Bálint (kép: Klubrádió)
 


Minek nevezzelek?

Értelmiségi körökben azt gondolják, hogy a rendszer megnevezése – illiberális demokrácia, hibrid rezsim – érdektelen, de ezek általános kategóriák, nem adják meg, mivel állunk szemben. A rendszer alapvető két tulajdonsága szerinte, hogy a hatalom kizárólagos birtoklására tör és bűnszervezetként működik, lerabolja a nemzetet, jövedelmeit magánvagyonná alakítja. Az elit nem új párt, osztály, hanem klánjellegű szerveződés, a patriarchális nagycsalád mintáit képezi le. Ezeket együtt tekintve lényegében maffiakormányzásról lehet beszélni szerinte, ahol a családapa, keresztapa egyszemélyi önkényúr, és minden más, partneri viszonyt vazallusi viszonyokká alakít. Hozzáfűzte: amikor a hatalom önkényes döntésekkel büntet és jutalmaz, az olyan, mint a fojtófogás, amelynek az a lényege, hogy valaki nem tud mozogni, de azért nem fullad meg. Lehet forrásokhoz jutni Magyarországon, ha valaki önkéntesen a rendszer kliensévé válik, behódol, megtörik a gerince. Legyenek ezek rockzenészek vagy építési vállalkozók, akkor kapnak forrásokat, ha az önkényúr fennhatósága alá helyezkednek és nyilvánosan  kiállnak az uralom mellett.

Feltette a kérdést: mit jelent az illiberális demokrácia? Ennek védelmezői kormányoldalról azt mondhatják: mégiscsak demokrácia, de nem liberális, tehát „nem zsidó”. Ha nem zsidó, akkor milyen? Magyar, ez a mi sajátos demokráciánk, akkor mi ezzel a baj? – vélheti a szélesebb közönség.

Mire ismernek rá az emberek?

Az értelmiség három megnevezést használt, ezek a diktatúra, az autoriter rendszer, és maffiaállam; a 2018-as választás előtt egy ezzel foglalkozó Medián-felmérésen a bizonytalanok (akiket az ellenzéknek meg kellene győznie) 30 százaléka a maffiaállamot jelölte meg. Vidéken inkább, mint Budapesten, mert kisebb településeken jobban átlátható, hogy vannak kiszolgáltatva a helyiek a polgármesternek. Ezt a kormányzat is értette, hogy mennyire problémás: 2014-ben az MSZP kijött egy „Simicska-Orbán: maffiakormány” feliratú plakáttal, de ez két hét után eltűnt. Magyar Bálint ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy egyes szocialista politikusok leállították a Rogán Antal ügyeivel foglalkozó ellenzéki sajtót. A Jobbiknak is volt hasonló kampánya, meg is kapták a 600 millió forintos büntetést – tette hozzá.

Kis településeken mégis a fideszre szavaznak többen – jegyezte meg műsorvezetőnk. Ennek Magyar Bálint szerint több oka van, például az, hogy kegyúri módon osztogatnak javakat. Példaként említette, hogy a nyugdíj egy részét „ellopták”, és itt nemcsak a magánnyugdíj-pénztárakra, hanem a torz inflációs adatokra és egyéb tényezőkre is gondol, de közben nyugdíjprémiumokat, miniszterelnöki levéllel ellátott ajándékokat osztogatnak év végén. Ennek olyan szociálpszichológiai hatása van, hogy az ember úgy érzi, törődnek vele, mert szeret közvetlenül kapni valamit. Ezen nincs mód változtatni, sok mindenen viszont van.

Először is: ha az emberek látják a rendszer működését, akkor akarhatnak ellene fellépni, ha annak van intézményi kerete, szervezete, van minimális esélye az eredményességének. Ha ez nincs, akkor előáll a majdnem egy évtizede tartó helyzet, hogy az ellenzéki pártok kockázatvállalást várnak a választóktól, miközben ők erre nem hajlandók. Egyes emberek viszont tényleg sokat veszíthetnek. Például az iskolarendszer államosítása – vélekedett Magyar Bálint – nem azért történt, mert azt hitték a vezetésben, hogy ettől csökkennek az egyenlőtlenségek, hanem azért, hogy ha kirúgnak egy nyilvános elégedetlenkedő tanárt, akkor máshol se kaphasson állást. Rossz belegondolni abba, hogy milyen szintjei vannak az egzisztenciális kiszolgáltatottságnak. Például egy közmunkás jogi státusza „ezerszer bizonytalanabb”, mint a Horthy-rendszerben egy cselédé volt, utóbbi jobban körül volt bástyázva törvényekkel. A közmunkás alkalmazása a polgármester egyéni döntésétől függ, teljesen érthető, hogy ha nincs, aki szervezeti formát tudna adni az elégedetlenségnek, ő kénytelen egyéni alkukba menekülni.

Ellenzék: építés helyett rombolás

Úgy véli: rendszerellenes szavazás volt a tavaly október önkormányzati választás, sok helyen csak az volt a fontos, hogy ne a fideszes jelölt nyerjen, nem feltétlenül a személyes kvalitások döntöttek. Bár  – tette hozzá –, ha nem Karácsony indul, nem nyeri meg az ellenzék Budapestet. Jelenleg azt látja, hogy az ellenzéki pártok egymással versenyeznek, nem építkeznek, hanem rombolnak (a gödi esetet is felhozta példaként). Az ellenzék építését az előválasztások szolgálnák a volt miniszter szerint, ki kellene nyitni ezt a lehetőséget civilek előtt is, és fontosnak tartaná, hogy az indulók fogadjanak el bizonyos alapvetéseket (például, hogy nem akarnak közbeszerzéseken indulni és állami támogatást szerezni). El kellene érni azt is, hogy ha jól szerepel az ellenzék, ne vásárolhassák, zsarolhassák meg a képviselőit – ez azért fontos, „a Fidesznek ebben történelmi gyakorlata van”.

A mostani együttműködés Magyar Bálint szerint azt üzeni a választóknak, hogy az osztozkodásról szól, nem a kormányképesség bemutatásáról. Ha pedig ez nincs, nem lehet megbuktatni a kormányzatot. Nincsenek elvesztegethető tartalékok, a kormányzat bármit megcsinál, bármilyen szabályt megváltoztat akár közvetlenül a választás előtt, erre is fel kell készülni. Pedig az ellenzék olyan, mint akit kilöktek egy felhőkarcoló tetejéről, és minden emeletnél elmondja, hogy „ennél már nincs lejjebb”.

A program nem lehet más, mint „nemzeti szabadságharc Orbán bűnszervezetével szemben”. Ehhez minden érdekelt erőt egyesíteni kell. A két lista szerinte világos út a vereséghez; bal- és jobboldaliaknak is kell, hogy legyen helyük az együttműködésben. Abban kell megegyezniük a résztvevőknek, hogy a demokratikus viszonyokat és a jogállamot állítsák helyre, a társadalmi igazságosságot próbálják megteremteni, a keleti autokratának kiszolgáltatottságot nyugati orientációval váltsák fel, a klímaváltozással szemben tegyenek komoly lépéseket. Ezek bal-, jobb-, liberális és zöld ideológiai alapról is vállalhatók. Viszont amíg a rendszert nem döntik meg, szakpolitikákról hiúság ábrándozni, mert nem valósulnak meg.

Részletezte: két listánál eleve a körzetek 27 százalékában nem egy kihívója lenne a Fidesznek. De ha erősnek mutatkozna az ellenzék, bármikor átírhatja a Fidesz, hogy nem 27, hanem 50 százalék legyen, vagy akár annál is több. És ha ez így lesz, vége a két listás tötyörgésnek, elúsznak a választások. Magyar Bálint hangsúlyozta: a kormányképességet úgy lehet megmutatni, ha van közös ellenzéki szervezet vagy párt, amelynek a megállapodásai is nyilvánosak, ha tagjai együttesen lépnek fel, nem külön akciózgatnak.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: Klubrádió

Reggeli gyors/Reggeli személy
2020. augusztus 10., hétfő 09:00
Műsorvezető: Szénási Sándor