Lendvai: Minden hatalmi eszköz a Fidesz kezében van, ezt már nem lehet helyrehozni
30/08/2021 07:33
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A magyar gazdaság fejlődik, de a helyreállítási alaphoz még nem fért hozzá: az éves bruttó hazai termék 0,8 százaléka a tét. A 91 éves Paul Lendvai szerint Merkel legnagyobb bűne, hogy engedte Orbánékat kibontakozni.
A hétvégén a Corvinus Egyetem tanévnyitó ünnepségén, a Várkert Bazárban Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt a gólyáknak - jó eséllyel az ország jövőbeli üzleti elitjének -, hogy a magyar gazdaság kiegyensúlyozottan fejlődött a járvány kitörésekor, amikor pedig a járvány miatt nagy szükség volt rá, megfelelő forrásokkal rendelkeztek az egészségügyi kiadásokhoz és a gazdaságvédelemhez is.
"Nem az történt, mint 2008-ban, amikor hirtelen elfogytak az energiák, és a Nemzetközi Valutalaphoz kellett fordulni. Saját erőnkre támaszkodva védtük meg a munkahelyeket, nyújtottunk segítséget a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak, és tettünk meg mindent az újraindítás érdekében" - mondta a miniszter.
Varga Mihály a friss közgázosok előtt elhallgatott egy apróságot. Azt, hogy Budapest, Varsóval együtt még mindig azt várja, amit a többi EU-tagország már régen megkapott: a zöld fényt az Európai Unió helyreállítási alapjából rá eső összeg folyósításához.
A Handelsblatt, a német üzleti körök napilapja a hétvégén terjedelmes cikkben foglalkozott azzal, mekkora jelentőséggel bírna ez a pénz, ha a jogállamisági akadályok elhárulta nyomán hozzájuthatna a magyar, illetve a lengyel gazdaság. Nálunk 7,2 milliárd euróról van szó, ami az éves magyar GDP 5 százaléka, tehát ha elosztjuk a tervezett finanszírozási időszak hat esztendejével, akkor az éves bruttó hazai termék 0,8 százaléka a tét.
A lengyelek 36 milliárd eurója pedig másfélszer ekkora aránynak, az éves GDP 1,2 százalékának felel meg. E két ország - írta a Handelsblatt - rá van utalva erre az összegre. Nem azért, mintha a magyar és a lengyel gazdaság ne gyógyulna szépen a válság után, és az első félévi adatok ne jeleznének növekedést - ebben tehát igazat kell adnunk Varga Mihálynak, ám a német gazdasági lap rámutatott arra, hogy a kitűzött uniós cél elérése, a környezetbarát gazdaságra való átállás ennél költségesebb lesz.
A helyreállítási alap ráadásul a klímabarát gazdaság megteremtése mellett a digitalizálást is szolgálja. Ehhez képest a Handelsblatt szerint az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság nincs könnyű helyzetben, amikor a Lengyelország úgy alakítja át igazságszolgáltatását, hogy közben az Európai Bíróság joghatóságát is megkérdőjelezi, a magyar kormány pedig évek óta ügyködik azon, hogy a kutatást és a médiát saját irányvonalához igazítsa.
Az, hogy von der Leyen szégyenletesnek nevezte az új magyar LMBTIQ-törvényt, csupán a legutóbbi epizódja Brüsszel és Budapest régóta tartó elidegenedésének - fogalmazott a lap. Megszólaltatta a Handelsblatt Darvas Zsoltot, a Bruegel elnevezésű, kiemelkedően jóhírű brüsszeli gazdasági elemző műhely szakértőjét, aki szerint a magyaroknak és a lengyeleknek szánt pénz visszatartása óriási piaci hatással járna, e két állam esetében a felvett hitelek kamata megnőne, és ha a vita eszkalálódna Magyarországgal, akkor az Lengyelországban is az EU-ból való távozás szándékát erősíthetné. Ezt a kijelentést, ha nagyon akarjuk, és merünk kicsik lenni, úgy is lehet értelmezni, hogy a lengyelek esetleges kilépése már valóban nagyon fájna az uniónak.
A jobboldali Die Welt napilap interjút közöl a felvezetőben újságírólegendaként aposztrofált, 91 éves Lendvai Pállal, aki az osztrák média elismert Kelet- és Közép-Európa-szakértője. Lendvai cinikus hatalompolitikusnak nevezi Orbán Viktort, aki a Kínához és Oroszországhoz való közeledése miatt kiszámíthatatlan az EU számára.
Egyebek közt kifejti, hogy Kelet-Közép-Európában a politikai személyiségek döntő szerepet játszanak, gyakran állandóbb tényezőt jelentenek, mint a pártok, és ez egyébként nem csak Orbánra, hanem Kádár Jánosra is igaz volt. Lendvai visszatekintése szerint Orbán számára akkor keletkezett esély Magyarországon, amikor koalícióra léptek a posztkommunisták és az egykori antikommunista liberális ellenzékiek. Ez - fogalmaz - olyan volt, mint ha a börtönigazgató közös céget alapítana a foglyokkal: halálos csapást mért a liberálisokra.
Az akkor még viszonylag fiatal Orbánt nem terhelte a múlt, volt elég kitartása és elég nagy tehetsége, ellenfelei pedig hiteltelenné tették magukat, így 2010-től - hazugsággal és csalárd módon is - megszilárdította a hatalmát. „Nagy csodálója vagyok Angela Merkelnek. De azt hiszem, egyik legnagyobb hibája az volt, hogy Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban nagy visszafogottságot tanúsított. Néhány negatív fejleményt el lehetett volna kerülni, ha Németország jobban beveti magát".
"Ezt már nem lehet helyrehozni” - mondja az interjúban Lendvai Pál, aki úgy véli, hogy ha Armin Laschet, a kereszténydemokraták jelöltje lesz a német kancellár, ő sem mutatkozik majd következetesnek Orbánnal szemben.
Lendvai szerint az „illiberális demokrácia” fogalmának a használata „hülyeség”, Orbánnak csak intellektuális alátámasztásul szolgál. Az ő célja a magyar állam átépítése. Magyarország nem illiberális demokrácia, hanem hibrid demokrácia, amely rendelkezik a demokrácia bizonyos díszítő elemeivel, így létezik egy kis ellenzéki média, adottak a személyes szabadságjogok, de minden hatalmi eszköz a Fidesz kezében van. Orbán „ebben a rendszerben a párt- és kormányfő. A Fidesz vele együtt áll és bukik” - mondja Lendvai Pál, a Die Weltnek adott interjújában.
