„Vásároljon

Több ezermilliárdnyi közvagyon alapítványokba szervezését szavazta meg a Fidesz

27/04/2021 12:30

| Szerző: Klubrádió

A parlament fideszes többsége kedden kétharmaddal megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, amelyek értelmében alapítványi fenntartás alá kerül a magyar felsőoktatás 70 százaléka, az állam pedig több ezermilliárd forintnyi közvagyont ad oda fideszes delegáltak által vezetett szervezeteknek.

A javaslat szövegében a jogalkotó nem is rejtette véka alá, hogy a cél az alapítványok mindenkori kormánytól való függetlenségének biztosítása, amit egy évvel a 2022-es választások előtt nehéz máshogy értelmezni, mint hogy Orbán Viktor arra készül, hogy a Fidesz egy esetleges vereség esetén is megőrizhessen fontos pozíciókat.

Felsőoktatási intézmények mellett alapítványi tulajdonba kerülnek kastélyok, üdülők, kikötők, parkok, földbirtokok, színház, klinikák, részvények; pontos összesítést egyelőre nehéz adni, mert nem látható még minden alapítvány esetében, hogy milyen vagyonelemeket fognak megkapni az államtól. Annyi már biztos, hogy több száz értékes ingatlanról van szó, az egész pakett nagyságrendje pedig a Mol- és a Richter-részvények miatt több ezermilliárd forint lehet.

Ami a funkciókat illeti, az alapítványi konstrukcióval most a kormány kiszervez az állam alól oktatási, kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységeket is.

Orbán Viktor lehetséges motivációjáról többen írtak már az utóbbi hetekben. A kommentárok szerint a jelenlegi vagyon- és hatalomátmentés előzménye a rendszerváltás idejéből ered, amikor a késő kádári technokrata elit sikeresen átmentette befolyását, és még évtizedekig fontos pozíciókat tudott megtartani. Ebből szűrte le állítólag azt a következtetést Kövér László a Fidesz első kormányzati ciklusa (1998–2002) után, hogy „kormányon voltunk, nem hatalmon”.

Az Országgyűlés plenáris üléseMTI/Szigetváry Zsolt
 

Ha ebből a logikából indulunk ki, akkor Orbán célja éppen az lehet, hogy ha esetleg jövőre ellenzékbe kerül, megnehezítse a következő kormány dolgát (ahogyan azt a szocialistákhoz köthető elit tette vele első miniszterelnöki ciklusa idején), valamint hogy sikeresen fenntartsa a hozzá és pártjához lojális hálózatát egy olyan időszakban is, amikor nagyrészt elzárulnak a NER-t életben tartó állami pénzcsapok.

A közalapítványok kuratóriumaiban vezető fideszes politikusok – akik jelenleg is fontos pozíciókat töltenek be az államigazgatásban, miniszterek, államtitkárok – feladatokat és legfőképpen milliós fizetést kapnak, így érdekeltek maradhatnak abban, hogy még ellenzékből is építsék a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, vagy legalábbis megpróbálják a víz felett tartani.

A pénzügyi motiváció abban is tetten érhető, hogy például míg az állami egyetemekre vonatkozott a közbeszerzési kötelezettség, a modellváltó egyetemek már mentesülnek ez alól. Mivel kapásból több száz, sok esetben felújításra szoruló ingatlanról van szó, ezeket a munkákat a jövőben minimális transzparencia mellett is meg lehet majd oldani, ami egyrészt komoly korrupciós kockázatot jelent; másrészt, ha például egy NER-es építőipari cég egy esetleges kormányváltás után kiesik a központi pikszisből, akkor sem maradhatna teljesen megbízások nélkül.

Arról itt írt a Telex hosszabban, hogy a következő kormányoknak lehet-e a későbbiekben beleszólásuk a felsőoktatásba, vagy mostantól nagyon sokáig a Fidesz káderei rendelkezhetnek ezekkel a javakkal.

Az úgynevezett „közérdekű vagyonkezelő alapítványok” létrehozásáról, működéséről, közfeladatairól és megszüntetéséről az alaptörvény legújabb módosítása szerint csak kétharmados parlamenti többséggel lehet rendelkezni. A kormány ezt novemberben azzal indokolta, hogy az alapítványok „mindenkori kormányzattól való függetlenségét erősíti”, ha csak kétharmados többséggel lehet belenyúlni a működésükbe.

Mivel azonban a Fidesz–KDNP kétharmados többséggel kormányoz, egyelőre könnyedén rendelkezhet a kormány ilyen alapítványokról.

Az az állami vagyon pedig, amit odaadnak az alapítványoknak, többé nem klasszikus közpénz, azzal a továbbiakban a – mostani kormány által kinevezett – kurátorok gazdálkodnak, ráadásul a vagyonkezelő alapítványok működésére vonatkozó szabályok többsége csak kétharmaddal lesz módosítható, a kuratóriumok megkapják az alapítói jogokat, és e rendelkezés visszavonhatóságát a törvény megtiltja.

(Forrás: Telex.hu)