„Klubrádió“
Reggeli gyors

Dobrev: Vajon miről beszél Orbán? A nőképével van a baj!

12/05/2020 14:59

| Szerző: Klubrádió

Pontosan látni, hogy Orbán Viktor és kormánya identitásának erős része az a nézet, hogy férfiak és nők nem egyszerűen különbözőek, hanem örök életre maghatározott szerepre vannak kényszerítve. Ez a mélyebb oka annak, hogy a Fidesz-KDNP-s hatalom nem hajlandó elfogadni a családon belüli erőszak minden formájának felszámolását célzó Isztambuli Egyezményt – véli Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője. A politikus nem igazán érti, miről beszélnek Orbánék, amikor valamiféle női princípiumra célozgatnak, de hogy nem egy jobb, hanem rosszabb ország felé viszik a magyarokat, az szerinte nyilvánvaló. A kormányoldal szerint azonban a hazai jogszabályok egyértelműen és kellően védik a nőket és a gyereket is.

2020. május 12. Reggeli gyors-részlet/ Interjú Dobrev Klára 2020.05.12.
05:49
00:00

Hiába mondja azt a kormány, hogy Magyarországon minden rendben van azzal, ahogy fellépnek a nőkkel szembeni erőszak ellen, valamint a gyermekek védelmében, egyáltalán nincs minden rendben, folyamatosan drámai történeteket hallani, emberek halnak meg családon belüli erőszakban, aminek csökkentésében fontos szerepe lenne az Isztambuli Egyezmény hazai ratifikálásának – erről beszélt a Klubrádióban Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselője.

Az ellenzéki párt politikusa arra reagált ismét, hogy a magyar országgyűlés még május 4-én, hétfőn elutasította a családon belüli és elsősorban a nők elleni erőszak minden formájának felszámolását célzó Isztambuli Egyezmény ratifikálását.

Dobrev Klára felhívást is megfogalmazott az ügyben, amelyben az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent felszólítja, hogy tegye karanténba a családon belüli erőszakot, és vegye rá a tagállamokat az Isztambuli Egyezmény ratifikációjára. Az akcióhoz szociáldemokrata, néppárti, zöld és liberális-centrista, illetve a frakcióhoz nem tartozó politikusok is csatlakoztak, a levelet 123 európai parlamenti képviselő írta alá.

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése
 
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd
 
 

Az Isztambuli Egyezmény 2011. május 11-én született meg, Magyarország 2014. március 1-jén aláírta, és sokáig úgy nézett ki, hogy a ratifikálás is csak idő kérdése, de aztán a kormány változtatott a hozzáállásán, és szembefordult a megállapodással.

A KDNP-s Nacsa Lőrinc a május 4-ei szavazás előtt arról beszélt, az Isztambuli Egyezmény egyes pontjai ellentétesek a kormány migrációs politikájával, valamint a dokumentum elő akarja írni a társadalmi nemek definícióját és ezzel együtt a romboló genderszemlélet bevezetését, valamint rá akarja erőltetni az országokra menedékjog nemi alapon történő biztosítását. A párt szerint az egyezmény felgyorsítja vagy könnyebbé teszi a bevándorlást Európába, ezért sem tudják ezt támogatni. Nacsa egyúttal hangsúlyozta, hogy az egyezmény ideológiai követelések nélküli részei, vagyis a gyermekek védelme és a nők elleni erőszakkal szembeni fellépésről szóló pontjai jelenleg is részei a magyar jogrendszernek.

Dobrev Klára szerint azonban az Isztambuli Egyezmény sokat segíthetne a magyarországi helyzeten is, mert nagyon pontosan leírja, mit kell tennie egy kormánynak, és hogyan kell segíteni a civileket, hogy meg tudják menteni a családon belüli erőszak miatt veszélybe került életeket. És nem csak a halálos kimenetelű erőszak megelőzéséről van szó, hanem arról is, hogy sok ezer gyereknek milyen legyen az életminősége, bántalmazó vagy normális környezetben kelljen felnőnie. E közben úgy tűnik, hogy az Isztambuli Egyezményben leírt számtalan elképzelést, javaslatot, kötelezettséget, amely a fenti célokat szolgálja, a magyar kormány nem akarja betartani. Ráadásul éppen most, a koronavírus-járvány idején még nagyobb védelemre lenne szükség, mert azokban az országokban, ahol odafigyelnek a családon belüli erőszakra, kimutatták, hogy karantén miatti összezártságban az agresszív hozzátatozók még nagyobb veszélyt jelentenek a környezetükre – tette hozzá az ellenzéki politikus.

 
Forrás: Pixabay
 

Dobrev Klára szerint pontosan látni, hogy Orbán Viktor és kormánya identitásának erős része az a nézet, hogy férfiak és nők nem egyszerűen különbözőek, hanem örök életre maghatározott szerepre vannak kényszerítve. Hány olyan mondatot hallottunk, hogy nőknek nem való a politika, mert túl kemény nekik, vagy hogy először szüljenek három gyereket, és utána beszéljenek családon belüli erőszakról. Nőből nem lehet kamionsofőr, férfi nem pelenkázhat, kizárólag tanítónénik lehetnek, nem tanítóbácsik, és hosszan lehetne még sorolni a példákat a beskatulyázásra. Női princípiumról beszélnek a kormányoldalon – jelentsen bármit is ez – miközben a XXI. században már természetesnek kellene lennie, hogy bár nők és férfiak különbözőek, előbbieket nem kell bezárni egy dobozba. Hogy ezt a kormány másként gondolja, annak az is a következménye, hogy egész Európában Magyarországon van a legkevesebb nő a politikában és a nagyvállalatok vezetőségében – Bulgáriához és Romániához képest is. Mindez pedig nyilvánvaló, hogy nem egy jobb, hanem rosszabb ország felé visz minket – hangsúlyozta a DK EP-képviselője.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Reggeli gyors/Interjú Dobrev Klárával
2020. május 12., kedd 08.35
riporter: Dési János