„Klubrádió“
A lényeg

Kamaszok a felelőtlenség ellen, házasodó melegek, fellázadó nők

27/12/2019 16:03

| Szerző: Klubrádió

Klímaharc, arab tavasz, metoo, a fekete életek is számítanak – néhány esemény, mozgalom kiragadva a tízes évekből, amelyek alapvetően etikai kérdésekként indultak, és az emberek életminőségét meghatározó erővé nőtték ki magukat. A 2010-es évek legvégére érve vissza-visszatekintgetünk, vajon melyek voltak az elmúlt tíz esztendő meghatározó döntései, eseményei, amelyek a világot új irányba vitték?

2019. december 27. A lényeg-részlet/ Visszatekintés a 2010-es évekre/Csernyánszky Judit (19.12.27.)
02:29
00:00

Most, 2019 végéről nézve úgy tűnik, a tízes évek egyik, ha nem legfontosabb fejleménye a klímaváltozás elleni mozgalom megerősödése volt, ami várhatóan évtizedekre meghatározza a világ közbeszédét – és jövőjét. A Föld légkörének és vizeinek felmelegedése ellen, vagyis természeti és az abból fakadó társadalmi katasztrófák megelőzéséért folytatott harc néhány éve vett igazán lendületet, és nem tűnik túlzásnak azt mondani, a bolygó sorsa függhet a kimenetelétől.

Ők is élhető bolygót akarnak

A klímaváltozás elleni harc kiemelkedő eseménye volt, amikor az ENSZ szeptemberi klímacsúcsának estéjén fiatalok milliói vonultak fel világszerte, és üzenték a világ vezetőinek, meg tulajdonképpen az előttük járó, és a bolygót elszennyező generációknak is, hogy „cserben hagytok bennünket”. Ezzel etikai kérdéssé is tették a klímaváltozás problémáját, amelynek oka szerintük a döntési helyzetben lévő politikusok, vállalatvezetők, valamint az egyszeri fogyasztók felelőtlensége. Azóta újabb és újabb nagy tüntetések zajlottak a maguknak is élhető bolygót akaró tizen- és huszonévesek főszereplésével, többek közt Magyarországon is.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem legismertebb arca egy még jövőre is csak a 17. évét töltő diáklány, Greta Thunberg, akit a Time az év emberének választott. A svéd kamasz feltehetően a neki tulajdonított pozitív szerep miatt érdemelte ki a címet az amerikai magazinnál, de sokan, köztük meghatározó magyar kormánypárti politikusok ellenségként, egy nemzetközi összeesküvés bábjaként beszéltek róla.

 

Tavasz, új háborúk

2010 december 17-ét jelölik meg sokan az Arab tavasz kezdetének, amikor Mohamed Bouazizi, egy tuniszi utcai árus felgyújtotta magát, mert elege lett hazája politikai rendszeréből. Egy hónap sem telt el, Zine El Abidine Tunézia elnöke lemondott. Ez a szikra fellobbantotta az arab tavasz lángját, ami a közösségi hálón futótűzként terjedt. Nem akartak az emberek tovább élni az önkényuralmi rendszerekben.

A kisebb-nagyobb mértékben szinte minden arab országot érintő tiltakozások eredménye ma legalábbis felemásnak látszik. Több államban ugyan nyílt felkelések indultak az diktatúrák megdöntésére, de valódi átalakulást, pozitív változásokat keveset és kevés helyen hoztak. Líbiában, Jemenben és Szíriában polgárháború dúl, és Egyiptomban sem született meg a demokrácia.

A fekete életek is számítanak

A 18 éves afro-amerikai fiú, Michael Brown halála, (25 éves fehér bőrű rendőr lőtte le) a Black Life Matters (A fekete életek is számítanak) mozgalmat indította útjára Amerikában, amiben évszázados sérelmek és sebek szakadtak fel. A rassziszmus és a társadalmi egyenlőség, az emberi jogok kérdése ismét a hétköznapok meghatározó részévé vált. A rendőrség köreiben ugyan nagy változás nem következett be, de a kulturális életben igen.

2015 januárjában April Reign megmerte kockáztatni, és kimondta, az Oscar-díj nagyon, de nagyon a fehérek ünneplése (Oscars So White).

Házasodó melegek és metoo

A homoszexuálisok társas/együttélési kapcsolatait ismerte el teljes joggal 2015-ben az amerikai alkotmánybíróság, ami szintén nagy horderejű döntésnek tekinthető az Egyesült Államok egész területén, és a tízes években sorra, a világ több más országában is kiterjesztették a melegek jogait. Magyarországon azonban nem változott a helyzet, a melegek házasságának engedélyezését a kormány továbbra is  mereven ellenzi.  

2017 őszén robbant ki a szexuális zaklatások elleni MeToo# mozgalom, ami világeseménnyé nőtte ki magát, a nők és az emberjogi harcosok ismét riadót fújtak. Apró, már-már jelentéktelen eseménynek tűnt, amikor Saragh Huckabee Sanderset, Trump és a Fehér Ház szóvivőjét egy virginiai étteremből kitessékelte a tulajdonos, ám mégiscsak azt jelezte, hogy az amerikaiak életét végletesen megosztotta a politika. És mindent átpolitizálnak azóta is.

Ezek mind olyan etikai kérdések voltak, amelyek az emberek életminőségét hosszútávon szabták meg az elmúlt évtizedben, és nem lehet kihagynunk összefoglalónk végéről azt sem, hogy a Donald Trump amerikai elnök ellen kezdeményezett alkotmányos vádemelés szintén etikai kérdés. Az impeachment csak látszólag kizárólag amerikai ügy, valójában a világpolitikai lenyomata sem csekély annak ellenére, hogy a folyamat eredményeképpen az elnököt várhatóan nem tudják majd eltávolítani a Fehér Házból demokrata párti ellenfelei.