„Klubrádió“
Esti gyors

Az egyenlőségre és a férfiuralomra vágyó nők

11/01/2019 12:25

Valóban veszélyben lenne otthon az élete annak a szaúdi lánynak, aki bezárkózott egy thaiföldi hotelszobába, és menedéket kért Ausztráliától. Abban azonban, hogy megtagadta az iszlámot, nem feltétlenül a személyes meggyőződése vezette – véli Sayfo Omar Közel-Kelet-kutató, aki a szaúdi emancipáció kétarcúságáról is beszélt. Múlik a középkor, de lassan – ma még a szaúdi nők többsége is helyesli, hogy a férfiaknak több joguk van.

Napok óta cikkeznek a nyugati sajtóban a szaúdi lányról, aki megszökött otthonról, repülőre szállt, és január 5-én Thaiföldre utazott, ahol elbarikádozta magát egy szállodai szobában, és menedékjogot kért Ausztráliától, mert állítása szerint, ha hazatér, akár meg is ölhetik. Rafah al-Kunun azt mondja, családja házasságra kényszerítette, és mivel megtagadta az iszlámot, Szaúd-Arábiában veszélyben lenne az élete. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) igaznak fogadja el a lány aggodalmait, így menekültstátuszt adott neki, és az ausztrál kormányzat eddigi közlései pedig arra utalnak, hamarosan humanitárius vízumot kaphat a déli féltekén fekvő országba.

Jogok és beidegződések

A 18 éves Rafah al-Kununról hétfőn érkeztek az első hírek, amik arról szóltak, hogy bezárta magát thaiföldi hotelszobájába, mert attól tartott, hogy a thai bevándorlási hivatal munkatársai – akik az ajtó előtt várakoztak – visszaküldenék Szaúd-Arábiába.

Sayfo Omar Közel-Kelet-kutató a Klubrádiónak azt mondta, habár a szaúdi állam egyre több jogot ad a nőknek a férfi hozzátartozóikkal szemben – például évek óta hivatalosan tilos a kényszerházasság és a családon belüli erőszak – a helyzetüket még mindig nagyban meghatározzák a konzervatív hagyományok. A társadalmi beidegződéseket pedig nem könnyű megváltoztatni, tehát elképzelhető, hogy a lányt tényleg kényszerházasságra akarta kényszeríteni a családja, és annak is reális az esélye, hogy megbüntették volna, ha visszatér.

 
Rafah al-Kunun Fotó: Twitter
 

A házasság nem egyéni döntés

A szakértő hangsúlyozta, a házasság a kollektív társadalmakban nem egyéni döntés, de a család becsületéért, közösségi pozíciójáért az egyén is felelős. Tehát, ha valaki szégyent hoz a rokonságára, akkor a családnak valahogy meg kell válnia tőle, ami lehet kitagadás, de becsületgyilkosság is. 

Ráadásul a nők hivatalos jogainak fokozatos bővítése sem azt jelenti, hogy helyzetük összemérhető lenne a demokratikus államok polgáraiéval. A szaúdi nőknek például korlátozott a mozgásköre, bizonyos hétköznapi tevékenységekhez csak férfi hozzátartozója jelenlétében van joga, így csak „gondviselőjével” utazhat külföldre. Rafah al-Kunun tehát már azzal törvényt szegett, hogy egyedül repülőre tudott szállni – ez önmagában szökésnek számíthat.

A Die Wlet tudósítása a segítséget kérő Rafah al-Kunun akciójáról:

Múlik a középkor, de …

Sayfo Omar szerint azonban ezzel együtt is elmondható, hogy látni az emancipáció jeleit a közel-keleti országban. 2011-ben szavazati jogot kaptak, és ugyanebben az évben már több nő tanult az egyetemeken, mint férfi. Korántsem annyira középkorias államról van tehát szó, amilyennek Szaúd-Arábia kívülről látszik. 

A képet azonban ebben az esetben is erősen árnyalják a mindennapokat befolyásoló hagyományok. Ezt mi sem illusztrálja jobban, minthogy felmérések szerint Szaúd-Arábiában a nők többsége is helyesli a férfiuralmat, és Rafah al-Kunun ritka kivételnek számít bátorságával. Ritka, de nem az egyetlen, rajta kívül több fiatal, az elnyomást elutasító szaúdi nő választotta a szökést, róluk szól a CNN alábbi, két éve készített riportja:

Iszlámtagadás taktikából

Az ügy jogi hátteréről Léderer András, a Helsinki Bizottság munkatársa azt mondta, mivel Thaiföld nem csatlakozott a genfi menekültügyi egyezményhez, az ENSZ-nek kellett lépnie, amely megvizsgálta, valóban veszélyben lenne-e a menedékkérő, ha hazautazna. Léderer András elmondta, az ENSZ-nek a világ számos pontján működő országinformációs adatbázisok alapján annak ellenére is minden lehetősége megvolt a lány állításainak ellenőrzésére, hogy ő éppen egy thai szállodában bujkált. A vizsgálat alapján az ENSZ megalapozottnak találta a kérelmet, ezért a labda most az ausztrál hatóságok térfelén pattog.

Sayfo Omar azt mondta, szerinte Rafah al-Kunun az iszlám megtagadását kevésbé elvi, mint taktikai szempontból választotta. Kezdetben nem tagadta meg Szaúd-Arábia államvallását, ami arra enged következtetni, hogy mások tanácsára vagy az internetről nyert információk hatására tette meg ezt a lépést. Volt már ugyanis arra példa, hogy az iszlámot megtagadó személy arra hivatkozva kapott menedékjogot, hogy emiatt otthon halálra ítélnék.

A Rafah al-Kunun ügyének hátteréről megkérdezett szakértők az Esti gyors január 9-ei, szerdai adásában nyilatkoztak. A riporter Galavits Patrik volt. Az összeállítás hangfelvételét a cikk elején kattinthatja!

(Klubrádió)