„1%
Megbeszéljük...

Bauer: Orbán komolyan mérlegeli a kilépést az EU-ból

24/06/2022 23:24

| Szerző: Klubrádió/szg

Bauer Tamás közgazdász, egyetemi tanár szerint a legújabb Orbán-kormány négyéves ciklusának két fontos témája közül az egyik már gyakorlatilag eldőlt, az „önkormányzati rendszer végleges felszámolása”, ehhez kell a főispán meg a vármegye. A másik pedig – ez még vagylagos, pragmatikusan mérlegelik – az Európai Unió elhagyása. Úgy véli, előállhat olyan helyzet, hogy Orbánnak már nem éri meg az unióban maradni, ebben az esetben a közvéleményt is át tudja fordítani propagandával.

2022. június 24. Megbeszéljük - részlet 22.06.24. Bauer Tamás
22:51
00:00

„Célja-e Orbánnak a korlátlan hatalom? Nem célja, megtörtént” – fogalmazott Bauer Tamás közgazdász, egyetemi tanár a Megbeszéljük adásában. Itt van ez a két legutóbbi alaptörvény-módosítás – folytatta –, az első a szomszéd országban lévő háborúról; szerinte ennek csupán az a célja, hogy legyen különleges jogrend, mert Orbán Viktornak az kell, hogy adókat vethessen ki rendelettel, ami „totális abszurdum”. A másik, amiről nemsokára szavaznak, a választások időpontjának összevonása, és ebben van a vármegye is.

Szerinte ezek azt jelentik, hogy Magyarországon nincs alkotmány, ugyanis annak az a definíciója, hogy megköti a kormány kezét, erősebb, mint a parlamenti többség. 2010 után alkotmány helyett alaptörvényt hoztak létre, amit a kétharmad bármikor, napok alatt módosíthat, de az már nem alkotmány – vélekedett. Ezért szerinte Magyarország már nem alkotmányos állam, hanem abszolút állam, csak nem monarchia. Nem is köztársaság, kivették a nevéből azt a szót – jegyezte meg.

Bauer Tamás azt mondta, nagyon mulatságos volt, amikor az Országgyűlés megszavazták a 10. Alaptörvény-módosítást, majd Orbán beült a stúdióba, ahol elmondta, hogy „alkotmányos felhatalmazása alapján”  a kormány kihirdeti a különleges jogrendet, és közben nem nevette el magát, ami „kétségkívül tiszteletreméltó cinizmusról tesz tanúbizonyságot”. Orbán Viktornak és köreinek tehát abszolút hatalmuk van – jelentette ki a korábbi SZDSZ-es politikus.ű

Mi a célja az abszolút hatalommal?

Úgy folytatta: Orbán tudja és tapasztalta az elmúlt 12 évben, hogy az európai uniós tagság mindenféle korlátokat állít az ő hatalomgyakorlásával szemben, bizonyos dolgokat az Európai Bizottság kifogásol, az Európai Bíróságon megtámad. Például a 2010-es évek elején a bírók korai nyugdíjazása az európai jogi normák súlyos megsértése volt, de azt is megúszta. Mindent megúszott, mindig sikerült „a Navracsics-féle embereinek” elintézni, hogy valamilyen úgynevezett kompromisszumra jussanak. A bírók esetében például visszaemelték a korhatárt, de addigra már betöltötték a tisztségüket.

Szerinte Orbán most ütközött először kemény korlátba, ezt mutatja a helyreállítási pénzek ügye. A Bizottságnak, de különösen Európai Parlamentnek és a Néppárt vezetőinek annyira elegük volt ebből a játékból, amit Orbán 12 éve űz, hogy fellázadtak. 

Az EU átalakítása nem jött be, megéri-e Orbánnak maradni?

A szélsőjobboldali (általuk szuverenistának nevezett) pártokkal nem sikerült átalakítani az EU-t, alulmaradtak a legutóbbi választáson. Feltételezett szövetségesei közül a Fidesz mellett csak a lengyel Jog és Igazságosság van kormányon, Franciaországban erősödött a Nemzeti Tömörülés, Olaszországban se lehet leírni a Ligát, de Németországban, Ausztriában, az északi és nyugati államokban visszaszorultak a nacionalista pártok. Sőt, az orosz agresszió után még inkább elszigetelődött a magyar kormány, még a lengyelekkel is megromlott valamelyest a viszony.

Így előállhat olyan helyzet, hogy Orbánnak már nem érdemes az unióban maradni – vélekedett Bauer. Kövér László és Lázár János is ezzel kapcsolatos kijelentéseket – jegyezte meg. És már kérdéses, hogy bejön-e az évi jelentős mennyiségű uniós pénz.

Szerinte Orbán Viktor nagyon hosszú ideje nem képviseli az EU értékközösségét, „lélekben” nagyon régen nem tagja az uniónak. Semmilyen uniós normát nem tekint követendőnek. Kazahsztánban inkább otthon érzi magát, mint Brüsszelben, Azerbajdzsánról nem is beszélve. Bauer Tamás szerint ezért ez Orbán és köre számára pragmatikus döntés kérdése: kapnak-e annyi pénzt, hogy érdemes legyen ezt a folyamatos huzakodást fenntartani.

A fideszes tábor „törzse” is elhagyta már lélekben szerinte az Európai Uniót, ezt lehet látni a közösségi médiában, a kommentekben, a békemeneten a „Nem leszünk gyarmat” molinóval kifejezve. Számukra elintézett dolog, hogy „nekünk Brüsszel az ellenség”. A közvélemény-kutatások alapján ugyan Magyarországon többségi támogatottsága van az EU-tagságnak, de többször tapasztalható volt az elmúlt 20 évben, hogy a Fidesz intenzív és ellenállás nélküli propagandakampányai meg tudják változtatni a közvéleménybeli arányokat. Sőt, szerinte az ellenzéki pártok és a Fidesztől független értelmiség jelentős része is elfogadja a Fidesz álláspontját fontos kérdésekben. Ez az Európai Unióval kapcsolatban is bekövetkezhet.

Bauer Tamás nem állítja, hogy a kilépés meg fog történni – a maguk szempontjából pragmatikusan mérlegelik, ismételte meg –, de „a dolog előkészítése folyik”. Szerinte a mostani négyéves ciklus két fontos témája közül az egyik gyakorlatilag eldőlt már, az „önkormányzati rendszer végleges felszámolása”, ehhez kell a főispán meg a vármegye, ezek ennek a szimbólumai, a másik pedig – ez még vagylagos – az Európai Unió elhagyása.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Marjai János

Megbeszéljük...
2022. június 24., péntek 17:20
Műsorvezető: Bolgár György