Aki nem tud tenni magáért, az nem méltó a segítségre. Nagyjából ezen az állásponton volt az Orbán-kormány mindig. A válságban másra is szükség lenne – véli Felcsuti Péter közgazdász, a bankszövetség volt elnöke.
Ki lehet dobni a helyi költségvetéseket. A kormány egyre több feladatot hagy az önkormányzatokra a vírus elleni védekezésben, közben fontos forrásokat von el.
Orbán "nagyszabású" akciótervében nem esik szó a mélyszegénységben élőkről. Pedig ők válságok idején gyakran válnak hátrányos megkülönböztetés céltáblájává, bűnbakká.
A koronavírus-járvány miatti gazdasági válság alapvetően befolyásolja a szakképzés helyzetét is – hívja fel a figyelmet a Pedagógusok Szakszervezete.
A nagy járványok a világ fejlettebbik részén eltűntek, de legalább is megszelídültek a szigorú oltási rendnek köszönhetően. Nem csak az én korosztályom, de már talán a szüleink generációja is úgy élte az életét, hogy nem érzett közvetlen fenyegetést. Ennek most bizonyos szempontból vége. Nem azért mert ez az új koronavírus olyan halálos, hanem mert a váratlanságával és az ismeretlenségével minden mást megbénított, amit eddig stabilnak hittünk.
Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere szerint egy nemzeti elitnek, különösen ilyen válságos helyzetben, mint amit a koronavírus-járvány okoz, segítenie kellene az ország védekezését. Azonban a momentumos politikus úgy véli, a Fidesz által kitermelt legvagyonosabb csoport nem nemzeti elit, hanem „a nemzetet kirabló tőkés osztály”.
Szabó Tímea szerint Orbán Viktor legutóbb egy hete verte át a magyar embereket, amikor azt mondta, nem fog visszaélni a felhatalmazási törvénnyel.
Igaz, hogy az év végéig nem kell törleszteni a hiteleket, de addig is kommunikálni kell a bankkal, a szabályokat be kell tartani. Ne a moratórium végén lepődjünk meg.
Pénteken véget ér a gyűjtési időszak. A pénz még nem elég a következő fél évre, de a rádiónak morális kötelessége működni – mondja az igazgatóság elnöke.
Közvetlenül talán még nem szól bele a hatalom a bírói döntésekbe, de a szervezeti átalakításokkal, a hatáskörök kijelölésével és a médián keresztül igen.
A kormány tájékoztatásában körülbelül 40 százalékos a bizalom. Az első helyen a tudósok állnak, és a WHO. Az utolsón a közösségi oldalak.
A kommunizmus óta nem látott mértékű állami ellenőrzést valósított meg, a közvélemény-kutatások mégis azt mutatták, hogy a magyarok többsége elégedett a demokrácia fokával.