„Köszönjük,
Reggeli gyors

„Az EU-nak igaza van, ha nem alkuszik a magyar és a lengyel kormánnyal”

8/12/2020 07:12

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

 | Szerkesztő: Szikora Gábor

A Financial Times elemzője szerint „Európának igaza van, ha megkockáztatja „az alku kettős elmaradását”, mármint azt, hogy a Brexit-ügylet hiánya mellett Magyarországgal és Lengyelországgal se szülessen megállapodás. Egy rossz egyezség következményei ugyanis több évtizedre kihatnának – állapítja meg. Gideon Rachman úgy véli, a magyar-lengyel ügy még a Brexitnél is fontosabb. Ha nem sikerül összekapcsolni a támogatásokat a jogállami normák betartásával, az EU-nak alighanem be kell látnia, hogy már nem a jog által vezérelt demokráciák klubja. Kárpáti János lapszemléjében a vétó mellett olvashatnak német és magyar holokauszt-kártérítési ügyekről is.

2020. december 08. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (20.12.08.)
05:52
00:00

Német és magyar holokauszt-kártérítési ügyek Amerikában

A Washington Post, a New York Times és a Reuters egyaránt beszámol arról, hogy meghallgatás volt tegnap az amerikai Legfelső Bíróságon magyar, illetve német holokauszt-kártérítési ügyben. Az eldöntendő kérdés az, hogy egyáltalán jogosult-e amerikai bíróság dönteni azokról a keresetekről, amelyeket második világháborús zsidó túlélők, illetve áldozatok leszármazottai – részben amerikai álampolgárok - indítottak az említett két ország ellen. Magyar vonatkozásban az 1944-ben haláltáborokba elhurcoltak javainak elrablása, német relációban pedig egy olyan, jelenleg 250 millió dollár értékűre becsült, középkori egyházi műkincsgyűjtemény sorsa a per tárgya, amely annak idején egy frankfurti zsidó műkereskedői konzorcium tulajdonában volt, és amelyet 1935-ben kénytelenek voltak mélyen áron alul eladni a német államnak. A jogvita lényege, hogy az amerikai főszabályt alkalmazzák-e, miszerint külföldi állam olyan cselekményekért, amelyeket külföldön, külföldiek sérelmére követtek el, nem perelhető amerikai bíróság előtt, vagy pedig a jog által megengedett kivételek közé sorolják ezeket az ügyeket, amikor amerikai jogi fórum is elbírálhatja a kérdést. A washingtoni szövetségi kormány képviselője a magyar ügy tekintetében azt indítványozta: adjon esélyt a Legfelső Bíróság az alsóbb fokú amerikai bíróságnak, hogy az döntse el, lehetővé teszi-e a kártérítési ügy elsőként Magyarországon történő elbírálását. A legfőbb amerikai igazságszolgáltatási fórum döntése június végén várható.

Még mindig a vétó

Most pedig nézzük a vétóügyet, amelyben viszont napokon belül döntő fejlemények lesznek. Gideon Rachman, a londoni Financial Times kommentátora szerint „Európának igaza van, ha megkockáztatja „az alku kettős elmaradását”, mármint azt, hogy a Brexit-ügylet hiánya mellett Magyarországgal és Lengyelországgal se szülessen megállapodás. Egy rossz egyezség következményei ugyanis több évtizedre kihatnának – állapítja meg. Az e héten esedékes EU-csúcs napirendje – írja – egy rendben lévő világ képét mutatja: szerepel a listán a COVID-19 és a klímaváltozás elleni küzdelem, illetve az amerikai elnökválasztás kimenetelének a megvitatása. Két elefánt nincs a napirenden, de mindkettő ott csörtet majd a konferenciatermen kívül: egyfelől az EU és az idén kilépett Egyesült Királyság jövőbeli viszonyának a rendezése, másfelől a Varsóval és Budapesttel keletkezett jogállamisági vita. A helyzet az – folytatódik a Financial Times cikke -, hogy ha rövidesen nem születik kompromisszum, akkor az EU dupla „no deal” helyzettel, a megállapodás hiányával kerül szembe.

 
Forrás: Flickr.com
 

Ez egyrészt azzal járna, hogy január elsejétől brit relációban vámhatárokat kellene létesíteni, kamionok hosszú sora várakozna a határokon, és esetleg konfrontációra is sor kerülne a halászflották között. Másrészt a Varsóval, illetve Budapesttel való megegyezés elmaradása esetén nem sikerülne uniós költségvetést elfogadni – erre évtizedek óta nem volt példa -, megszakadnának pénzügyi átutalások, és a szembenállás akár két további tagországnak az EU-ból történő távozásához is vezethetne.

Nincs épelméjű EU-vezető, aki örömmel fogadná a dolgok ilyetén kimenetelét – írja a Gideon Rachman, de felteszi a kérdést: akkor miért kockáztatják ezt? Londonban, Varsóban és Budapesten a kedvenc szöveg az, hogy az arrogáns európai bürokraták, akiket a franciák tüzelnek, megpróbálják lenyomni ezt a három szuverén nemzetet. Az európai tárgyalók azonban tudják, hogy két rossz alku még ennél is rosszabb lenne a tömb hosszú távú jövőjét illetően – állapítja meg a Financial Times kolumnistája.

Rossz Brexit-alku esetén a britek korlátlanul hozzáférnének az EU piacához, miközben fennállna annak a kockázata, hogy az Egyesült Királyságban működő vállalkozások, a rájuk vonatkozó lazább szabályok miatt versenyelőnyre tehetnének szert az európaiakkal szemben. Ezen túlmenően Emmanuel Macron francia államfőnek más se hiányzik a 2022-es elnökválasztás előtt, mint hogy tönkre menjenek a halászok abban a térségben, amely már most is a szélsőjobb felé hajlik.

EU-csúcs Brüsszelben - A magyar és a lengyel miniszterelnök
 
 Orbán Viktor magyar (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón 2020. július 21-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
 

Magyarországgal és Lengyelországgal egy rossz alku potenciálisan még drasztikusabb következményekkel fenyegetne. Ez a két fontos EU-tagország évek óta az autoriter berendezkedés felé sodródik. Az a javaslat, hogy a jövőben az uniós támogatást a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolják össze, talán az utolsó lehetőséget jelenti Brüsszel számára, hogy irányváltásra kényszerítse a lengyel és a magyar kormányt. Ha ez az erőfeszítés kudarcot vall, akkor az EU-nak alighanem be kell látnia, hogy elvesztette hitelességét az az állítás, miszerint az unió a jog által vezérelt demokráciák klubja – fogalmaz az európai politikai és üzleti körökben egyaránt nagy tekintélynek örvendő londoni lap. A kommentátor szerint ez a kudarc annál is inkább bántó lenne, mivel a lengyeleknek és a magyaroknak továbbra is ömlene a pénz az EU költségvetéséből.

Rachman szerint a magyar-lengyel ügy még a Brexitnél is fontosabb. Nem véletlen, hogy amikor az Arte tévéállomás a múlt héten meginterjúvolta Clement Beaune francia Európa-ügyi minisztert, a beszélgetés első fele Magyarországról és Lengyelországról szólt, a Brexit csak a második téma volt. És a miniszter világossá tette: szüksége van ugyan az EU-nak a megállapodásra, de nem azon az áron, hogy feláldozza alapvető érdekeit.

Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Flickr

Reggeli gyors
2020. december 8., kedd 7.00