„Vásároljon
Reggeli gyors

Aggódik az EU, a magyar kormány egyetemi alapítványokba tolhat 1200 milliárdnyi uniós pénzt

29/04/2021 07:22

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

A Bloomberg cikkének címében azt írja, hogy kongatják a vészharangot az EU-ban, mert magyar kormány az új egyetemi alapítványokba csatornázhat be 1200 milliárd forintnyi uniós támogatást a koronavírus-helyreállítási alapból. Akárcsak a New York Times összeállításában, itt is megjegyzik, hogy az egyetemi alapítványok vezetőségében Orbán Viktor miniszterelnök szövetségesei foglalnak helyet. Több EP-képviselő is amiatt aggódik, hogy eltűnnének ezek a pénzek. Csernyánszky Judit lapszemléjében egy szép gesztusról is olvashatunk: amerikai szenátorok emlékeznek meg Carl Lutz svájci diplomatáról, aki a holokauszt idején több tízezer zsidó embert mentette meg a deportálástól.

2021. május 12.
00:00
00:00

 
 A Táncsics Mihály (Verbőczy) utca 1.-ben, a korábbi brit követség légópincéjének lejáratában Carl Lutz svájci diplomata (1945). Forrás: Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi / Fortepan
 

Marsha Heller elsőként számolt be a Missouri állambeli tévében, a KFVS12-ben arról, hogy Missouri szenátora, Roy Blunt és Bob Casey pennsylvaniai szenátor határozati javaslatot nyújtott be Carl Lutz budapesti életmentő missziójának emléke előtt tisztelegve. A svájci diplomata Magyarországon a holokauszt idején több mint 50 ezer ember életét mentette meg, akiket neki köszönhetően nem deportáltak és nem gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban - olvasható a tévé honlapján. Lutz 8000 menlevelet bocsátott ki, egyének helyett azokat egész családokra kiterjesztve, úgy, hogy közben 76 épületet svájci diplomáciai védelem alá helyezett. A két szenátor a határozatban úgy fogalmaz, hogy a II. világháború legnagyobb polgári embermentő misszióját hajtotta végre Carl Lutz, akiről megtudhatjuk azt is, hogy a Missouri állambeli Warrentonban található Central Wesleyan College-be járt, Philadelphiában pedig dolgozott. Carl Lutz a szó legigazabb értelmében tekinthető hősnek, aki saját életét is kockáztatva mentett meg több tízezer zsidót a haláltól – méltatta Blunt szenátor, hozzátéve: határozati javaslatukkal azt szeretnénk elérni, hogy a svájci diplomata önzetlen és hihetetlenül bátor tette ne merüljön feledésbe. A törvényhozás alsóházában a javaslatot szintén Missouri képviselője terjesztette be. Carl Lutzot 1964-ben a jeruzsálemi Jad Vasem kitüntette a Világ Igaza díjjal.

A nemzetközi sajtóban futótűzként terjedt az Orbán-kormány újabb önkényesnek nevezett húzása, a nemzeti vagyon közalapítványokba mentése. A New York Times saját tudósításban dolgozza fel, miként szervez ki a kormány eurómilliárdokban mérhető vagyont úgy alapítványokba, hogy hosszú távon a kormányfő és támogatói befolyást gyakoroljanak és ellenőrzést szerezzenek a többi között 11 érintett egyetem fölött. Benjamin Novak, a cikk szerzője szerint igencsak nagy kihívás előtt áll Orbán Viktor a jövő évi választásokon, de ő és emberei befolyásukat fenntartják a későbbiekben is. Noha a törvény úgy fogalmaz, hogy ezzel a vagyonátruházással közérdeket szolgálnak, az egyetemek kuratóriumának összetételét nem befolyásolja a jövőben az, hogy ki lesz hatalmon. Sőt, csak az alkotmánymódosításhoz is szükséges kétharmaddal, azaz masszív politikai többséggel lehet módosítani ezt a törvényt és az alapítványi rendszert. Egyes elemzők úgy vélik, ez Orbán kezébe ad szinte hatalmat arra az időre, ha netán elveszítené a 2022-es választást. Aminek nőtt az esélye azok után, hogy az eddig igencsak megosztott ellenzék egy évtized elteltével összefog és egységes kampányt folytat. Kim Lane Scheppele, a Princeton University professzora arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy mivel kuratóriumok tagjait Orbán kormánya nevezi ki, és az esetleges üresedés esetén az eredeti tagok nevezik ki az újakat, folyamatosan megoldott lesz a fideszes befolyás megtartása. Magyar Bálint volt oktatási miniszter szerint az oktatás és a kutatás autonómiája nem biztosított a törvény alapján. Nem alaptalan a félelem, véli a cikk szerzője, mivel Orbánék kultúrharcot hirdettek minden liberális érték ellen a gazdasági, az oktatási és a kultúra területén. Összetűzésbe került a magyar és a lengyel kormány az EU-val a jogállamiság és a demokratikus értékek csorbítása miatt. Most vita tárgya lett az oktatásra fordítandó uniós támogatás ügye, mivel a kormány a segély ötödét az egyetemek modernizációjára kérte. Márpedig Kim Lane Scheppele úgy látja, ha ezek a pénzek eljutnak az említett alapítványokhoz, akkor még a számvevőszék látóköréből is eltűnnek, az információkérés szabadságára hivatkozva sem lehet majd elszámoltatni őket publikusan.

Az Országgyűlés plenáris ülése
 
Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 26-án. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
 
 

Ezzel összefüggésben ír a Bloomberg amerikai hírügynökég arról, hogy az EU megkongatta a vészharangot Orbánék 4 milliárd dollárnyi (1200 milliárd forint) uniós Covid-segélyalappal kapcsolatos tervei miatt. Az Európai Bizottság kérheti az összeg visszatartását. Azonban számos országgal egyetemben még a magyar kormány sem nyújtotta be a segélyalap elköltésére vonatkozó részletes tervet, és három, az ügyet jól ismerő forrás is azt mondta, alaposan meg fogják vizsgálni, ha egyszer benyújtják a részletes programtervet. A bizottság jelenleg nagy nyomás alatt van, hogy ezek a pénzek nehogy korrupciós csatornákon vagy csalás útján elfolyjanak, mert az unió gazdasági fellendülését kell szolgálniuk a digitális- és zöldfejlesztésekkel. A magyar kormány a lehívható összeg 21 százalékát az egyetemek megújítására kérte. Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője úgy fogalmazott, nagyon éberek lesznek a pénz elosztásánál, noha konkrétan Magyarországra vonatkozóan nem volt hajlandó nyilatkozni. Tucatnyi európai parlamenti képviselő írt levelet ez alkalomból Ursula von der Leyennek, a Bizottság elnökének, köztük a francia zöldpárti alelnök, Gwendoline Delbos-Corfield, arra figyelmeztetve, hogy a pénz útja homályos alapítványi struktúrában nemcsak követhetetlen lesz, de a pénzek el is fognak tűnni, és ezzel együtt a tanszabadság és az egyetemi intézményi autonómia is. Mindez egybeesik a jogállami normák számonkérésével, amelynek során a bizottság vizsgálja a közbeszerzéseket, a korrupciót, a közérdekű információhoz jutást és a sajtószabadság érvényesülését is.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Szigetváry Zsolt

Reggeli gyors
2021. április 29., csütörtök 07:00