„Vásároljon
Esti gyors

Transparency: A közvagyon lenyúlása a végérvényesség szándékával

27/04/2021 23:15

| Szerző: Klubrádió/szg

Több ezermilliárdnyi közvagyon alapítványokba szervezését szavazta meg a fideszes többség kedden; Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint ami történik, az a közvagyonnak „a végérvényesség, a visszafordíthatatlanság szándékával történő lenyúlása, ha úgy tetszik ellopása”, elvonása a köztől, a polgároktól.

2021. április 27. Esti gyors / részlet, Ligeti Miklós (21.04.27.)
06:56
00:00

A parlament fideszes többsége kedden kétharmaddal megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, amelyek értelmében alapítványi fenntartás alá kerül a magyar felsőoktatás csaknem 70 százaléka, az állam pedig több ezermilliárd forintnyi közvagyont ad oda fideszes delegáltak által vezetett szervezeteknek.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója elmondta, szervezetük kevésbé foglalkozott azzal, hogy az alapítványosdinak az ország kormányozhatóságára nézve majd milyen politikai következményei lesznek, jogi szempontból vizsgálták elsősorban, mert a korrupció elleni küzdelemben ez tűnt logikus kiindulópontnak.

Közölte: meggyőződésük, hogy ezek a szervezetek, amelyeket alapítvány elnevezéssel hoz most létre a parlament, illetve a kormány, mert utóbbi előterjesztésére döntöttek erről, valójában nem alapítványok. Annak persze megvan a jelentősége, hogy a hatalom birtokosai miért ragaszkodnak annyira az alapítvány elnevezéshez és formához, hiszen így lehet biztosítani, hogy ami egyszer ezekhez a szervezetekhez odakerül, vagyon, felelősség, döntési jogkör, közfeladat ellátására vonatkozó felhatalmazás, azt ne lehessen visszavonni. De alapítványt vállalkozói tevékenységre, gazdasági cél megvalósítására nem lehet létrehozni. Ezeknél a szervezeteknél ez az elsődleges tilalom nem érvényesül, így a szakértő szerint nem is beszélhetünk alapítványokról. Ami itt történik, az a közvagyonnak „a végérvényesség szándékával, a visszafordíthatatlanság szándékával történő lenyúlása, ha úgy tetszik ellopása”, elvonása a köztől, a polgároktól – jelentette ki.

A polgári törvénykönyv és a civil szervezetekről szóló törvény értelmében az alapítványok a közjót, illetve a jótékonyság céljait megvalósító, azokat követő jótékonysági szervezetek, tilos nekik üzleti, gazdasági tevékenységet folytatni. Természetesen papíron meg lehet azt tenni, hogy az alapítványra vonatkozó elnevezés megváltoztatásával valamit, ami nem alapítvány, mert nem jótékonysági, nem magánjogi, nem magánjellegű szerveződés, alapítványnak neveznek el. A kormányhatalom Ligeti Miklós szerint „önkényesen ugrál oda-vissza a közjogi és a magánjogi oldal között”: amikor arról van szó, hogy az alapítvány önálló jogi személyisége, autonómiája előnyös, mert így biztosítani lehet, hogy a jövőben hozzá se lehessen nyúlni, mindenről maga döntsön, akkor ezek alapítványok, amikor viszont fel kell őket tőkésíteni rengeteg közvagyonnal és oda kell rendelni egy csomó közfeladatot, akkor hirtelen előkerül a közfeladat-ellátó jelleg és a közérdekű cél. Ez a kettő szerinte összeférhetetlen, a kettőnek nem lehetne semmi köze egymáshoz. Amikor ezek az alapítványok elkezdenek működni, akkor nemcsak egy jövőbeni, esetleg nem Fidesz-többségű parlament nem gyakorolhat a döntéseikre, működésükre befolyást, de még a jelenlegi is elveszíti minden intézményes, formális kapcsolatát ezekkel a szervezetekkel – tette hozzá.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Pixabay

Esti gyors
2021. április 27., kedd 18:35
Műsorvezető: Kárpáti Iván