Nevezhetjük mai kifejezéssel “adatszivárgásnak” is, de talán a lopás pontosabban írja le a történteket.

Na most tegyük fel, hogy van egy háromgyerekes roma család, a szülők nyolc általánost végeztek, mindketten dolgoznak, összegyűjtöttek, netán örököltek annyit, hogy ha összehúzzák a nadrágszíjat, akkor vehetnek 3 százalékos kamatozású hitellel egy házat egy faluban. Csakhogy…

Ha jól értjük a kormánymédiát, és jól értjük, akkor az ukrán már csak olyan, hogy szeret valamit felépíteni, majd lerombolni, ebben leli kedvét, hiába, az a fajta. Hogy a káosz nagyobb legyen, ami nyilván cél is, a nyilvánossá tett listán szereplők némelyike közli, hogy ő egyáltalán nem is regisztrált. Egyes vélemények szerint lista sincs, vagyis szivárgás sem történt, az egész egy kamu. Ebben a megtervezett tohuvabohuban a kormánytábornak egymást lefejelő igazságokat kell elhinnie, amiben persze gyakorlata van már.

Szóval ne töltögessen le a nép egyszerű gyermeke pártos appokat, mert fel fogja hívni a Vadhajtásos faszi, és elküldi az anyjába, szépen kussolva el lehet menni szavazni, kivéve ha állami, vagy Mészáros Lőrinc dolgozó, vagy közmunkás az ember, mert akkor abban is segítünk, de a választás napjáig csak ne aktivistáskodjon, meg nemzet hangjázzon, meg előválasztgasson senki, mert megírjuk, hogy hova jár a mocskos ukrán gyereke óvodába.

Az átlagnyugdíj szégyenszemre 226 ezer, ha marad a korábbi számítási mód, akkor 373 ezer forint lenne. Meg inkább szembeötlő a különbség az öregségi nyugdíjasoknál, ahol az átlagos nyugdíj 246 ezer helyett ma 405 ezer forintnál tartana.

Itt állunk tehát egy magáról minden demokratikus göncöt ledobó, a nyugati konszenzualitást megtaposó, intézményi jogokat simán lenyúló, gátlástalan és obszcén vezérelvű mintával, aminek a kistestvére itt trónol rajtunk.

A sokat emlegetett piacoknak igazából mindegy, mi lesz a kimenetele a választásoknak, ők azon is tudnak keresni, ha szarul mennek nálunk a dolgok. Ők felmérik a lehetséges forgatókönyveket és eszerint alakítják a stratégiájukat. Beárazzák ezt is, beárazzák azt is. A törzsi harcaink senkit nem érdekelnek rajtunk kívül.

Szijjártó Péter, finoman szólva is pojácát csinált magából és a magyar diplomáciából. A külügyminiszter amúgy is teljes szereptévesztésben van.

„A Halloween és a »haláltökök« idegenek Zebegény szellemiségétől.” – így érvelt a polgármester, bizonyos Ferenczy Ernő, amikor megtagadta a területfoglalási engedélyt a zebegényi családok családi rendezvényére.

Olyan helyzetben vagyunk, mintha Orbán visszazárta volna Magyarországot az Európai Unió előszobájába, várótermébe, ahonnan egyelőre nem látszik a visszaút.

Európa finanszírozza a háborút, és nem mond igazat, amikor azt mondja, hogy békét akar, mert aki békét akar, az békét csinál – érvelt tűpontosan Orbán Viktor, aki szerint aki Ukrajnát támogatja, az a háborút támogatja, és csak az Egyesült Államok akar békét, amit nyilván az is bizonyít, bár ezt Orbán nem említette, hogy az USA újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot, és fegyvereket szállít Ukrajnának.

Arra kíváncsi lennék, mi van, mondjuk a közjóság szellemiségével. Hogy ez az egyébként nyilván jóravaló polgármester azt a sok rossz szellemű dolgot el tudná-e űzni, ami a közjó ellen hat, úgyis mint korrupció télen-nyáron, a Tiborcz-Mészáros tandemként száguldozó vagyontermelő szellempáros, vagy maga a Szőlő utcai gyermekotthon rossz szelleme, Juhász Péter Pál és társai, vagy éppen Zsolti bácsi szelleme.