Előmásznak a roncsból a fideszes sofőrök - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a jelenség, amikor egy súlyos autóbaleset után, valaki szerencsésen kimászik saját lábán a roncsból, feláll és látszólag irracionális dolgokat kezd művelni. Össze-vissza mászkál, keresi az öngyújtóját, nyomkodja a telefonját, irreleváns kérdéseket tesz fel a segítségére sietőknek. Még csak a fejét sem ütötte be, egyszerűen még tart a sokk hatása, azt sem tudja hol van és valójában mi történt vele.
Mészáros a börtönben is keres - Dési János jegyzete
Az "épít magának" esetünkben annyit tett, hogy a „Mészáros“ nevű fényvisszaverő felület egy igen jelentős közpénzes melóba tenyerelt bele megint.
Ne sprashivay! - a külügyminisztérium darálójának nyílt levele Selmeci János jegyzetében
Négy különböző munkakör képviselője volt az asztalnál: egy miniszter, egy államtitkár, egy irodavezető és egy orosz gyártmányú iratmegsemmisítő. A miniszter, az államtitkár és az irodavezető székeken foglaltak helyet, az iratmegsemmisítő az asztalon darált. Elfogtam a nyílt levelét.
Leomló bástyák - Rózsa Péter jegyzete
Elképesztő milyen gyorsan omlanak le ennek a 16 évnek a bástyái. Az is elképesztő – bár ez igen erős magyar értelmiségi hagyomány –, hogy ezzel együtt hogyan jelentkeznek a huhogók, a még el sem kezdett reformok azonnali bírálói.
A görénykurzus vége - Szénási Sándor jegyzete
Az első reakció persze a kussolás, amint azt a TV2 Tények című műsora oly szépen előadta: öt nyögvenyelős perc a választásról, aztán baleset, sorozatgyilkosság, ha több idejük lett volna, még a pitypangok is kinyílnak náluk.
A másik serpenyő - Kárpáti Iván jegyzete
Nézzük, mi van a másik serpenyőben! A magyarok Szlovákiában egy földrajzilag hosszan elterülő, de vékony sávban élnek délen. Ahogy keletre haladunk egyre szegényebb, lemaradó térségekben, ahová a szlovák állam nem sok forrást juttat.
Ábrándos szemekkel a rendszerváltás felé - Dési János jegyzete
Ilyet még nem láttam: sok tízezer fiatal és mérsékelten fiatal ünnepelt. Idegenek öleltek meg más idegeneket, boldogan, akik mégiscsak mi vagyunk, pacsit adtunk egymásnak, miközben a tömegben lassan araszoló autók a "mocskos Fidesz" esetleg a "ruszkik haza" ütemére nyomták a dudát.
Kritikus tömeg – Józsa Márta jegyzete
Ezt az eredetileg a nukleáris láncreakció kialakulásra használt fizikusi szakkifejezést társadalmi kontextusban arra a küszöbértékre használjuk, ahol egy kisebbségi vélemény vagy viselkedés hirtelen széles körben elterjedtté válik. Választási összefüggésben a végre valóban megképződött ellenzékre. Itt állunk most, ebben a pillanatban még nem tudjuk, hol is. Mindenesetre órákra egy eddig meg nem tapasztalt jelenség előtt.
Írás a falon - Szénási Sándor jegyzete
1/04/2026 18:06
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Akárhogy is fordul a választás, már semmi sem lesz ugyanolyan, mint volt tegnap, mondta Szentpéteri Nagy Richard a Klubrádió választási műsorában, és valószínűleg igaza is van.
De ne vádoljuk őket pusztán náci szimpátiával, a konnektivitásnak hódolva használnak sztálini fogásokat is a koncepciós perek idejéből: idegen kémnek, hazaárulónak neveznek ki embereket, csak mert merészelnek nem Orbánék magántulajdonként viselkedni. Az már a két gyilkos diktatúra közös kincse, amibe a mai magyar rezsim belemarkol, hogy tudniillik titkosszolgálatok rontanak rá egy ellenzéki pártra, hogy tönkre tegyék. Vagy az, hogy a szolgálatok pénzéből kevésbé látható szabadcsapatokat építenek, ahogy ezt Szabó Bence százados elmondta.
Tegyük hozzá - és ez nem felmentés semmi alól, sőt-, hogy ezek az eltanult módszerek egyelőre fenyegetések, konkrét erőszak és perek nélkül, valahogy úgy, ahogy a bibliai Belsazar király lakomáján jelenik meg egy emberi kéz a falon, és felírja a 'mene', 'tekel' szavakat, vagyis hogy megszámláltattál, megmérettél, és utána az 'ufarszin' szót, ami azt jelenti, országod felosztatik. Átvitt értelemben a történet egy fenyegető veszélyre utal, konkrétan persze arra is, hogy a király uralmának vége.
A fenyegető veszély az, hogy Orbán nem áll meg a puszta törvénytiprásnál, és a nyílt fenyegetéseknél, mert az erőszak fenevadjának, amit elszabadított, egy idő után, ha akar, sem tud ura lenni. A konkrét ok pedig hogy Belsazar-Orbán rendszerének, az alakoskodó, hazudozva fojtogató Patyomkin-rezsimnek vége. Vagy eltűnik, feloszlattatik, vagy nyílt diktatúrába próbál fordulni. Az ország hangulatát és azt tekintve, hogy pár hónap alatt sokkal többet tudtunk meg a valódi természetéről, és arról a nyilvánvaló romlottságról, ami a rezsim névadójának természetét írja le, ez utóbbinak kevés az esélye. De a diktatórikus kísérletből előálló polgárháborús állapotnak sok.
Nem kell szeretni Magyar Pétert. Nem kell tiszásnak lenni. Nem kell kötelezően egyetérteni azzal, akivel nem tudsz. Nagyon egyszerűen csak hazafinak kell lenned. Jó mérnöknek, informatikusnak, agrártermelőnek, aki végre a szakmájával akar békében foglalkozni, és nem óvóhelyen dekkolni, mert a pincében legalább nem őrjöng a hivatalos gyűlölet. Elég apának, anyának lenned, aki gondol a gyerekei jövőjére.
Ha csak ennyit gondolsz át, tudod, mit kell tenned.
Szénási Sándor jegyzete a szerző felolvasásában hangzott el 2026.04.01-jén az Esti gyorsban.

