Mit látott Csárdi Antal? - Kárpáti Iván jegyzete
Egy valami biztos: Rogán, Ungár és Vitézy tuti nem csücsült egy csőszkunyhóban terveket szövögetve.
Csak az igazat írjuk - Dési János jegyzete
Dési János jegyzetében 1956. október 21-i újságokból ad lapszemlét.
Five ezer – Józsa Márta jegyzete
Kár, hogy a magyar nyelvet rajtunk kívül nem érti senki. Plusz: miért hiszik el sokan készséggel a nemzeti konzultációkat böngészve, hogy világunk a létező világok legjobbika? Gondolatkörök Józsa Márta jegyzetéből,
Csomag, program, akcióterv – Selmeci János jegyzete
A nyolcadik csomag, program vagy akcióterv lehetett volna pénz az oktatásra, meg az egészségügyre, hogy aztán a tanult és egészséges emberek versenyképes munkahelyeket teremtsenek magunknak, de a piaci ár tízszereséért kutató kutatóink meggyőzték a Marcit, meg hát ő is tudta, okos fiú, hogy a választási győzelmünket egy csomag, program, vagy akcióterv segíti inkább, függetlenül attól, hogy hatékony is, vagy csak van.
Előre a putyini úton! - Hardy Mihály jegyzete
Önleleplező egyébként, hogy a magyar miniszterelnök sem a SPAR vezérigazgatója, sem az osztrák Lebesmittel Zeitung ellen nem indított pert és nem kért helyreigazítást.
Így jártunk – Szénási Sándor jegyzete
Ha rossz blokkban vagyunk, melyik az a jó, ahol a magyar, nagyon nemzeti szuverenitás a blokktulajdonos birodalom szemefényét képezi?
Jó lenne egyszerű kérdésekre, egyenes válaszokat kapni
A háborúnak így vagy úgy de vége lesz, vagy legalábbis befagy. Lengyelország, a balti államok, Románia és persze Ukrajna jelentős erőt fog képviselni, hatalmas feladat hárul rájuk, hogy az orosz birodalom a mostani keretein belül maradjon. Hogyan fognak ránk nézni?
Nem érdemes csodálkozni - Dési János jegyzete
Elég nehéz megmondani, hogy valójában mire gondolt a magyar külügyminiszter, ő fogalmazott félreérthetően, vagy a hírügynökség értelmezte a saját érdekei szempontjából a nem egyértelmű szöveget.
Uszítók – Szénási Sándor jegyzete
4/06/2024 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Egy morálisan teljesen elzüllött, romlott alak, már túl a felnőtt populáció jó részének agyfosztásán, a kiskorúak totális megrontására és megmérgezésére tör. Nem volt kérdés, hogy eljut idáig...
„Ultrasúlyos, nyomasztó, őrjöngő kavalkádot álmodtak meg...gyerekek visítottak, hogy békét akarnak, nem háborút, a felnőttek közben idegesen ordítoztak, egy katona meg rosszul érezte magát. Ez az orbánista esztétika 2024-ben...”
Konkrétabban fogalmazva: ez a helyzet akkor, amikor egy morálisan teljesen elzüllött, romlott alak, már túl a felnőtt populáció jó részének agyfosztásán, a kiskorúak totális megrontására és megmérgezésére tör. Nem volt kérdés, hogy eljut idáig, mármint a gyerekek háborús pszichózisra való felhasználásáig, hiszen erre már tett erre kísérletet 2015, tehát a nagy menekülthullám után, amikor nemcsak az iskolai lőterek kiépítését nyomta, de olyan címoldalak is megjelentek, amelyeken kiskamaszok pózoltak puskával, természetesen a muszlimok ellen, a haza védelmében.
Előtte és utána a politikai pedofília szelídebb példáival tündökölt, 2018-ban például, amikor a kormányfőt a Nemzeti Választási Bizottság 345 ezer forint bírságra kötelezte, mert óvodásokkal kampányolt. Később ezt Patyi Andrásnak, a bizottság elnökének szóvá is tette, aki megrettenve elnézést rebegett. Patyi 2021 után amúgy a Kúria elnökhelyettese lett, 2023-tól az Alkotmánybíróság tagja. Ha kéred, van bocsánat.
Azóta ritkán esett meg a felsőbbség tetemre hívása kiskorú lelki megrontása ügyében, demokratikus dáridó, Budán kutyavásár.
Így hát Orbán 2022-ben ismét gyerekek kampányügyi használatát „tehette alkalmazásba” egy óvodában. Büntetés most nem volt, a sikert az egyik óvónő szolgáltatta, aki Orbán megpillantása után aképpen nyilatkozott, hogy már nem élt hiába. Az ovisok nem nyilatkoztak, ha látták is a nagy embert, tán egy rózsaszín elefántos babazuhanynak nézték, vagy Berenguer játékbabának nyuszis szettben. Itt már a játékipar abúzusa is játszik, de erről majd máskor.
A lényeg, hogy jóvátehetetlen kár ekkor még nem esett. A margitszigeti bűntény más szint, az a politikai pedofília minősített esete.
Amúgy ha valaki a „politika” szóban némi felmentést érezne, tegyük hozzá: ez ugyanúgy megrontás, tönkretétel, trauma, mint bármi más, és még azt sem állíthatom teljes bizonyossággal, hogy legalább fizikai sérülések nélküli. A színpadon, és a közösségi médiában, a plakátokon és a televíziókban a rendszer fizette rettegő rémület, az erőszakos halál víziója, a szülők esetleges elvesztése, a pánikoló felnőttek látványa nagyon is hagyhat lelki nyomot, és tudjuk, a lelki sebektől a test is beteg lesz.
Nehéz a gyereknek elmagyarázni, hogy itt valaki egy aljas játékot játszik vele, amit a helyén kéne kezelnie: a szónok azért delirál világháborút, hogy eljátszhassa a pánikoló nemzet megmentőjét, amely viszont elhiszi, hogy egy pörsenésnyi ország Orbán hatalma alatt nemcsak egy világégést úszna meg, de egy becsapódó aszteroida is pont ezt a 93 ezer négyzetkilométert hagyná békén, míg körben elég a Föld, és kihalnak a román földikutyák, de a pulik sosem.
A gyerekeinket meg terelik a háborús pszichózis örvénye felé, és a tiltakozás gyenge.
Valaki a neten írja: Szegeden, egy százhatvanezer fős városban két hete nincs gyereksebészeti, illetve traumatológiai ellátás, a pácienseket a pécsi vagy debreceni egyetemi központokba viszik. Hát, mindenre nem juthat pénz és figyelem.
Szénási Sándor jegyzete a június 4-i Esti gyorsban hangzott el, a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.