Somfai Péter: Mi, mennyi?

„Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok" – idézhetném itt az elhíresült mondást, amit sokáig Churchillnek tulajdonítottak, bár mára kiderült, hogy ennek a fele sem igaz. Pontosabban legfeljebb csak a fele. Mert nem az angol miniszterelnök, hanem a második világháború idején Hitler propagandaminisztere a hiteles forrás. Göbbels azzal próbált jó pontokat szerezni főnökénél, hogy utasította a német lapokat, hogy az angol sajtót és Churchillt állítsák be hazugnak, amiért hamis számokat közölnek a német bombázásokról. A mondás másik fele a valóság: Churchill tényleg mondott valami hasonlót. Azt, hogy szerinte kétféle hazugság van: a szemtelen hazugság és a statisztika.

A hét végén hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb számokat, miszerint az árak a tizedik hónapban már csak 9,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A „független” elemzők e szám hallatán kicsit vakargatták a fejük búbját, mert októberre jó esetben is legfeljebb 10,2-10,3 százalékos inflációt tartottak reálisnak, de az ilyen jó hírnek illett örülni.

Magyarországon aki elmúlt már negyvenéves, az aligha lepődik meg a fura statisztikai bejelentéseken. A rendszerváltozás előtt is időről időre kiálltak a sajtó elé a párt és a kormány illetékesei, akik büszkén sorolták, mi, mennyivel lett olcsóbb a boltokban. De az utca embere csak hallgatott és számolt. Pontosan tudta, hogy ha a húspultnál nem kapott olcsóbb karajt, vagy pörköltnek valót, akkor biztosan azért estek hivatalosan az árak, mert olcsóbbak lettek a traktorok.

A KSH most azt állítja, hogy 12 hónap alatt az élelmiszerek ára mindössze 10,4 százalékkal emelkedett. Ha ők mondják, biztosan így van, bár ezt a saját a számaik is cáfolni látszanak. Szerintük például a cukor 54,4 százalékkal, a csokoládé, a kakaó és az alkoholmentes üdítők majd' 24 százalékkal, a büféáruk (ki tudja, mi tartozik ide?) 22 százalékkal drágultak. Jóval többet fizettünk a tűzifáért, a palackos gázért, az üzemanyagok ára 30,2 százalékkal nőtt, literje idén már közel járt a 700 forinthoz. A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, az autópálya-használat, a parkolás díja több mint 20 százalékkal emelkedett, és akkor még nem említettem sem a múzeumi belépőket, sem a szeszes italokat, hogy a zöldségek és gyümölcsök horror áráról ne is szóljak.

Kellett alacsonyabb árakat is bemutatni. A KSH szerint ilyen a margarin, meg a sajt, ami nagyjából 4 (!) százalékkal kerül kevesebbe. Elmentem a boltba, megnéztem. Egy doboz Flóra margarin 994 forint, a Trappista sajt kilója 2999 forint, ez a legolcsóbb. Mindkettő fél éve is ennyibe került. A kimutatás szerint a háztartási energia árának 16,1 százalékos „drasztikus csökkenése” javította az infláció mérlegét. E szerint a vezetékes gázért 33,5 (!), az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kell kevesebbet fizetni. Lehet, hogy lemaradtam róla, de nem olvastam, nem hallottam, hogy Gulyás miniszter zengő fanfárok kíséretében bejelentette volna a lassan másfél éve bevezetett brutálisan megemelt, büntető tarifákkal megspékelt gáz- és elektromosáram-díj mérséklését. Legfeljebb arról lehet szó, hogy az emberek kevesebbet, vagy egyáltalán nem fűtöttek, inkább dideregtek otthon, nehogy a számlájuk átcsússzon a büntető árak kategóriájába.

Lehet, hogy most is valami más van a KSH „érdekes” számai mögött. A híradásokból azt olvastam ki, hogy a Karmelitában szeme sem rebbent senkinek a váratlanul kedvező számok hallatán. Miért lepődött volna meg bárki a kormány asztalánál, hiszen akik ott ülnek, azoknak illik pontosan emlékezni arra, hogy a „főnök” már két éve nyomatékosan „megkérte” Matolcsy György jegybankelnököt, és utasította Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy 2023 végére szorítsák egy számjegyűre az éves pénzromlás mértékét.

Nemcsak a Karmelitában, hanem a NER ilyen-olyan hivatalaiban is mindenki pontosan tudja, hogy ezeknek a „kéréseknek” nagyon nehéz ellenállni. Korábban elég figyelmeztetés volt, hogy amikor a meteorológusok augusztus 20-ára kiadtak egy téves időjárás-jelentést, és e miatt el kellett halasztani a „példátlanul látványosra” ígért tűzijátékot, másnap már csomagolhatott is az igazgatóság.

Szóval, ha Orbán Viktor azt „kérte”, hogy az év végére legyen az infláció egyszámjegyű, akkor a KSH-ban is érdemes elgondolkodni ezen a kérésen. A 9,9 százalék végül is egyszámjegyűnek számít.

Még ha két számjeggyel kell is leírni.