Totális kontroll, nulla bizalom – Kárpáti Iván jegyzete
A Revolut kriptoeszközöket használó magyar ügyfelei számára a kereskedés megállt. A vásárlás, az eladás, a ki- és befizetés, minden befagyott. Aki időben akart volna kiszállni, most nézheti, ahogy az árfolyam esetleg éppen esik, tehetetlenül. Egy valós piacon ez elképzelhetetlen lenne, de itt nem a piac döntött, hanem a politika.
Nem büntetik a Pride vonulóit. Végre marad idő komoly ügyekben is nyomozni – Dési János jegyzete
Eddig, ahogy néztem, a Nemzeti Nyomozó Irodára testálták volna a Büszkeség napi szabadságpártiak vegzálását. Oké, kicsit sokan voltak, de jobb, ha tanulnak abból, mit szabad, mit nem – gondoltam eddig.
Délibábok – Józsa Márta jegyzete
A kormány friss döntése szerint az iskolás csoportok díjmentesen juthatnak el a debreceni Közlekedési Múzeumba. Amely egyelőre látványterveken létezik, egy autópálya melletti szántóföldön lesz belőle valami, ha valaha. Nem mellesleg nem is jár oda tömegközlekedés.
Ami kiváltja a magyar FBI eljárását – Dési János jegyzete
Mint az közismert, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a magyar FBI nyomozást indított a Pride ügyében. Mert mi is történt múlt szombaton? Sok százezer ember egy napsütötte délután átsétált a pesti oldalról a budaira. Közben (...) egy kicsit egy szabad országban érezte magát. Ahol a diktátor nem pofázik bele abba, ki kit és hogyan szeret. Nyilván ezt nem lehet annyiban hagyni, bűnösöket kell találni, indul a szigorú vizsgálat.
Kirúgva - Selmeci János jegyzete
Kirúgták őket, de a statisztikában még alig látszanak: a foglalkoztatás csökkent, de tömeges elbocsátásokról nem beszélhetünk. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a munkaerőpiac feszes és stabil. Talán jövőre kirúgják a minisztert.
Nekünk ide Bős-Nagymaros kell! – Józsa Márta jegyzete
Miután Széchenyi István gatyába rázta a Dunát, a különböző rezsimeknek rendre eszébe jutott, hogy itt hömpölyög ez a nagy kék valami, aztán nincs semmi hasznunk belőle. Nagyokat álmodtak, de nem vált be.
A gyanú – Szénási Sándor jegyzete
Bármi lehet egy olyan rezsimben, ahol az autonómiáknak nemcsak az anyagi alapjait verték szét, de a lehetőségét is törvényekkel büntethetik, vagyis ahol minden erővel azt akarják elérni, hogy közösségek, egymással összefogó magánvilágok egyáltalán ne létezhessenek, csak atomizált egyének, akik nem társadalmat, csupán lakosságot alkotnak. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között mindenki gyanakvó.
Érkezik-e a büntetési csekk Orbántól? - Kárpáti Iván jegyzete
A kormány most épp ott tart, hogy minden boldog és hangos ember gyanús. Aki táncol, az valamit biztos leplezni akar. Aki szeret, az már propaganda. És aki még mosolyog is hozzá, na az biztos Soros-ügynök.
Somfai Péter: A verseny az verseny!
8/11/2023 09:59
| Szerző: Somfai Péter
Amikor a kis- és középvállalkozásokról volt szó, az állam jelképesen minden alkalommal kalapot is emelt azok bátorsága előtt, akik mernek Magyarországon erre a pályára lépni. Azt azonban soha nem tette hozzá, hogy a bátorságuk olyan, mint a vak lóé. Időnként az útjukba kerülnek bizonyos falak, amelyeket nem tudnak kikerülni. Nekimennek, lesántulnak, nyakukat törik.
Szeretnék minden kételkedőt megnyugtatni, a mi kormányunk betartja az ígéreteit! Megannyi alkalommal tanúbizonyságát adta már a kis-és középvállalkozások melletti elkötelezettségének. A miniszterelnök számos alkalommal maga jelentette ki, hogy a kkv-k a magyar gazdaság motorjai. Ők foglalkoztatják a munkavállalók kétharmadát. Ők állítják elő a hozzáadott érték több mint felét. Rugalmasságuk és gyors reagálási képességük miatt a gazdasági növekedés fontos potenciálját jelentik. Hajrá Magyarország, hajrá kisvállalkozások!
Amikor erről volt szó, jelképesen minden alkalommal kalapot is emelt azok bátorsága előtt, akik mernek Magyarországon erre a pályára lépni. Azt azonban soha nem tette hozzá, hogy a bátorságuk olyan, mint a vak lóé. Időnként az útjukba kerülnek bizonyos falak, amelyeket nem tudnak kikerülni. Nekimennek, lesántulnak, nyakukat törik. De hát ilyen az élet.
Néhány éve be kellett látniuk az egykori trafikosoknak, hogy lejárt a dohánybódéik ideje. A magyar kormánynak a legfontosabb a magyar emberek és az ifjúság egészségének védelme, ami vitán felül előbbre való néhány idős ember személyes sorsánál. Persze szó sem volt kisemmizésről! Mindenki indulhatott a koncessziókért, hiszen ebben az országban szabad a verseny. Kétség sem férhetett hozzá, hogy kizárólag azok nyerték el a dohányárusítás jogát, akik a legjobb ajánlatot tették.
Ugyanez a felismerés vezette a kormányt, amikor úgy döntött, hogy idén koncessziós pályázatot ír ki az országban keletkező mindenféle hulladék kezelésére. Ebben a versenyben is az nyert, aki a legjobb ajánlatot adta. Az olajtársaság MOHU nevű mamut üzletága lett az új gazda. Csupán járulékos veszteség, hogy az egykori MÉH vállalat romjain a rendszerváltás után vállalkozásba kezdett több ezer kisember cége július elsejétől lehúzhatta a rolót.
Egy, a közelmúltban megjelent kormányrendelet megváltoztatta a benzinkutakra kirótt extraprofitadót. Az igazságos adózás szellemében mindenkire egységesen 3 százalékos különadót vetnek ki jövőre. Ez azt jelenti, hogy a kis, többnyire családi vállalkozásként működő kutak, amelyek nettó árbevétele évente 30 milliárd forint alatt van, az eddigi 0.15 százalék helyett ennek húszszorosát kell, hogy fizessék. A közepes méretűeknek csak 1-ről 3-ra emelkedik az extraprofit adójuk, viszont – és most tessenek figyelni, az igazán nagy, multinacionális társaságok mint a MOL, a Shell, az Agip vagy például az Orlen januártól kisebb mértékű adót fognak fizetni. Eddig ugyanis 4.5 százalék volt, januártól ez 3 százalékra csökken. Az igazi haszonélvezői ennek a változtatásnak tehát a nagyvállalatok. A témában megszólaló Magyar Ásványolaj Szövetség egyik hivatalossága nem is értette, mi ezzel a döntéssel a probléma? Piacgazdaságban élünk, a szabályok egyaránt vonatkozzanak a kicsikre éppen úgy, mint a nagyobbakra! Mégsem fair, hogy a többnyire vidéki magánkutasok néha húsz-ötven forinttal is olcsóbb áraikkal elhappolhatják a forgalom egy részét a MOL és a többi nagy elől.
A kisebb benzinkutak "a sűrű fillérek üzlete", avatott be egyszer a gazdálkodásuk titkába az a vállalkozó, akinek kútjánál a mindig tíz forinttal olcsóbb árak miatt rendszeresen tankolok. Ez azt jelenti, hogy az évente mintegy 2 millió litert értékesítő állomásának árbevétele elérheti ugyan akár az egymilliárd forintot is, de ebből – az összes állami kötelezettség levonása után – a cégnek évente jó, ha 10-15 millió nyeresége keletkezik. Ebből kell fedeznie a helyi adókat, az alkalmazottakat, az energia költségeket, és így tovább. A család megélhetése csak ezután következik. "Az autósok egy része nem szereti a benzinkutasokat, mert ott sok pénzt kell kiadni, és meg vannak győződve az emberek arról, hogy ezen a benzinkutas hülyére keresi magát. Pedig ha valakire ez tényleg igaz, az egyedül a magyar állam!" – állította ismerősöm.
Két éve már megkongatták a vészharangokat a kisvállalkozásban üzemelő töltőállomások felett, de azokra, akik akkor nem adták fel, és valahogyan túlélték, most újabb megpróbáltatás vár. Nincs ebben semmi kivetni való, gondolhatta a pénzügyminiszter, amikor osztott-szorzott a javaslatként elé tett adótáblán.
A verseny az verseny, a szabályok kicsire-nagyra egyformán vonatkozzanak! Győzzön a jobbik!
