Önbecsapás manipulált fotókkal - Selmeci János jegyzete
Vacsora után még megnézi az emailjeit, kapott egy összefoglalót a héten megjelenő közvélemény-kutatásokról. A Nézőpontnak hisz a legjobban, mert szerinte az emberek érzik, hogy ez a kormány értük dolgozik, és megoldja a problémáikat.
Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Somfai Péter: Hab a tortán
1/11/2023 14:12
| Szerző: Somfai Péter
A kormány rendre elgáncsolja a budapesti városvezetés próbálkozásait, hogy a maguk kezébe vehessék a pénzügyi döntéseiket.
Cukrászversenyt tartottak Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára. A győztes egy olyan ünnepi torta lett, amely a kiírás szerint összetevőiben, alapanyagaiban a múltat, megjelenésében viszont a mai kort és a jelen trendeket képviseli. A pálmát egy olyan sütemény vitte el, amelyben a hangsúlyt a kávé és a mogyoró kesernyés íze adja, mert a zsűri úgy gondolta, a „jelen trendekhez” nem illene a habostorta.
Manapság a főváros helyzete sem habostorta. Amióta 2019-ben a Fidesz elbukta a budapesti kerületek többségét, a várossal kapcsolatos minden kormányintézkedés csak keserű szájízt hagyott maga után. Sokkal keserűbbet, mint az elmúlt 30 év bármelyik kormányának bármelyik döntése.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egyikkel sem volt felhőtlen Budapest kapcsolata. Már az alulfinanszírozottság miatt panaszkodott Demszky és Tarlós is, mert a rendszerváltás óta nem volt olyan pénzügyminisztere az országnak, aki ne próbált volna a város büdzséjének kárára spórolni. Egyszer a közösségi közlekedés dotációjából csíptek le, máskor az utak, a hidak, a felüljárók karbantartásától vontak el pénzt. A fejlesztési elképzelésekről ne is beszéljünk!
A jelenlegi kormány viszont nemcsak csipeget Karácsonyék állami támogatásából, hanem hihetetlen fantáziával el is zárja minden anyagi forrás csapját. Rendre elgáncsolja a városvezetés próbálkozásait, hogy a maga szája íze szerint dönthesse el, mire, mennyit költ. Három éve a járványra hivatkozva apasztották le Budapest bevételeit, alig folyt be pénz a parkolásból, elvonták a gépkocsi adót, közben sokszorosára emelték az államnak „járó” úgynevezett szolidaritási adót. Belenyúltak az iparűzési adó szabályaiba, kiszálltak többek között a Biodóm befejezéséből, hogy Karácsonyék saraként mutogathassanak a félkész torzóra. Mindenféle kifogásra hivatkozva (az amúgy a nemzeti összefogás szimbólumának tekintett) Lánchíd felújításából vállalt jelképes összeget sem fizetik ki, de hosszasan lehetne sorolni akár a tömegközlekedési fejlesztésektől elvont milliárdokat is.
A következő önkormányzati választás közeledtével a várbeli „titkos tanácsosok” friss érveket gyűjtenek arra, hogyan tolják az orrunk alá az ellenzéki vezetés alkalmatlanságát, bizonyíthassák, ők taszítják szakadékba Budapestet! Ötletekben nincs hiány. Lázár János miniszter fejéből kipattant egy új építésügyi törvény terve, amivel az egész országban államosítani lehetne minden olyan beruházást, amit legalább 50 százalékban a magyar költségvetés, vagy uniós források finanszíroznak. Abban reménykedett Budapest, hogy a brüsszeli képviselete kilobbizhat a városnak olyan közvetlen pénzeket, amelyekre nem teheti rá a kezét a NER. A törvény ezt a kiskapu is bezárná.
A következő „jobb horog” a belügyminisztertől származik: egy általa szorgalmazott új szabályozás értelmében a hitelezők adósságrendezési eljárást indíthatnának a hiteleik törlesztésével elmaradó önkormányzatokkal szemben. Az adósságot nemcsak pénzzel, hanem önkormányzati vagyontárgyak átadásával is ki lehetne váltani. Az így értékesíthető települési vagyon eladása a kormány által kinevezett pénzügyi gondnok joga lenne. Ha befejeződött az eljárás és az adósságot törlesztették, az érintett önkormányzatok még két évig pénzügyi felügyelet alatt maradnak. Eközben nem vehetnek részt fejlesztési pályázatokon, a vezetőik nem lesznek jogosultak tiszteletdíjra és más személyi juttatásokra sem.
Azt gondolhatnánk, ártatlan az ötlet. Miért ne lehetne óvatosságra, felelős gazdálkodásra szorítani az esetleg könnyelműsködő települési önkormányzatokat? Az új szabály hátterében azonban van egy ki nem mondott hátsó szándék: idén áprilisban a főváros felvett egy meglehetősen drága, 16,3 százalékos kamatozású folyószámlahitelt, hogy elkerülje a fizetésképtelenség, a csőd közelgő állapotát. Azóta a Karmelitában talán éppen azon törik a fejüket, milyen újabb elvonást találjanak ki a választások előtt, hogy Budapestnek ne legyen majd pénze törleszteni ezt a drága hitelt. Ha netán 2024 nyarán megint az ellenzéké lenne a város, jöhetne a gondnok, aki szabadon szemezgethetne a még meglévő értékek között, aztán kezdődhetne a kétéves anyagi gyámkodás, a vezetők büntetése, megszégyenítése. A totális kikészítés…
A Fidesz „cukrászai” a kávé és a mogyoró kesernyés íze mellé így kevernek még némi keserű habot is Budapest születésnapi tortájába.
