Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Sétányok kora – Szénási Sándor jegyzete
6/03/2024 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Látod, az állam dolgozik, te csak aludjál kicsi lakosság, mire felébredsz, addigra az erdő is kinő, a sétány is elrothad, az OLAF még el se indult, és te úgyse fogsz emlékezni semmire. Tán csak az a szó kísért majd kényszeresen, de azt sem érted, hogy "Integritás".
Az történt, hogy Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Donáth Anna és Hadházy Ákos beadványára közölte, hogy vizsgálatot indít a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében. Tudják, ott, ahol sétány van, lomb nincs, mindez azonban hatvan millióba került. A bejelentés időpontja 2023. szeptember 17.
Donáth ekkor megjegyezte, hogy bezzeg az Integritás Hatóság a füle botját se mozgatja. Az Integritás Hatóságot a korrupciós ügyek vizsgálatára alapította a kormány, ám, hogy a lopásnak mi köze a teljességet jelentő integritáshoz, nem tudható. De hát nálunk mindennek hosszú, zavaros, és elterelő nevet adnak, talán azért, hogy a szemérmes, kisebb konfliktusok miatt is erős szívdobogással küzdő lakosságot ne zavarják meg olyan fogalmakkal, amelyek túlnőnek egy lányregény tűrésszintjén.
Még hogy korrupció.
Donáth Annának egyébként nem volt igaza, a Hatóság ma a Portfolio konferenciáján bejelentette, hogy tíz hónapja vizsgálják a sétányokat, és mindenféle megállapításaik vannak. A józan paraszti ész persze azt diktálja, hogy mondjuk a nyírmártonfalvai építményre, amely egy tarra vágott, immár erdőtlen terepen meredezik, a tényálláshoz elég öt másodpercnyi koncentrált figyelem, és minden világossá válik, de a többi sétánynál sincs szükség elmerült kutatómunkára. Ám a szerv az ilyen naivitásokon csak komoran kacag.
És az adatok begyűjtése? És az ügyek priorizálása? És annak felmérése, hogy az eset milyen operatív programban foglal helyet? És az anonim bejelentő felület betelésének kivárása? És az a tény, hogy a munka még nincs jobban automatizálva? És annak figyelembevétele, hogy az OLAF még lassabban dolgozik, igaz, neki az egész EU-val van dolga? Nem lenne udvarias nagy sebbel-lobbal lekörözni őket. Kinek esik jól az ilyen pökhendizés?
No de lássuk a megállapításokat, ha már. A Hatóság tíz hónap után úgy látja, hogy a lombkoronasétány-projektek minden fő pontján megsértették az uniós előírásokat. Ezért a feljelentés ismeretlen tettes ellen szól, költségvetési csalás bűntette, versenykorlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntette, és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.
Csupa-csupa meglepetés, döbbenet. Hát mégis lopnak? És most ez az egész így bele az arcunkba? Tíz hónap után, ilyen hirtelen?
Most még az jön, mondja megnyugtató, csillapító kellemes baritonján a Hatóság, hogy versenyfelügyeleti eljárás megindítását kezdeményezzük a Gazdasági Versenyhivatalnál, és egy szép, hosszú levélben felszólítjuk az irányító hatóságot a szabálytalansági eljárások lefolytatására. Az se lesz kis idő.
Látod, az állam dolgozik, te csak aludjál kicsi lakosság, mire felébredsz, addigra az erdő is kinő, a sétány is elrothad, az OLAF még el se indult, és te úgyse fogsz emlékezni semmire. Tán csak az a szó kísért majd kényszeresen, de azt sem érted, hogy "Integritás".
Az, az, mondják majd, és mosolyognak.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. március 6-i adásában hangzott el.
