A néző, aki ott sem volt - Szénási Sándor jegyzete
Engem például a Melania nevű jelenségből semmi sem érdekel, és ezzel nem vagyok egyedül.
Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
Kinek az országa? – Szénási Sándor jegyzete
1/03/2024 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Végignézve a lista nyilvánosságra került részét, a ráció, vagy nem vendégmunkásnyelven fogalmazva a józan ész szikrája nem feltétlenül villan fel, de lássuk be, a komikum mögött a magyar kormány féltő szeretete lapul, a hazai, kvalifikált munkahelyek védelme, leszámítva a honatyasági segédmunka érthetetlen tilalmát. És ezért hálásnak kell lennünk.
Az Ipsos tavalyi felmérésében, amely egyébként a populizmus gyors terjedését detektálta a világban, szerepel az az 52 százalékos magyar vélekedés is, hogy az ország helyzetét viharosan javítaná, ha betiltanák a bevándorlást. Ami egyébként nem létezik, tehát a kormány a nincs mit tiltaná be, leszámítva a saját mutyiját a letelepedési engedélyekkel, hiszen a szintén a kormány helyeslése mellett érkező vendégmunkások nem bevándorlók, és valószínűleg nem is lesznek azok, bár ki tudja.
Az ötvenes évek német hatóságai is gondoltak hasonlót a török munkavállalókról, azután persze másként alakultak a dolgok.
Hogy a hatalom mai esze szerint mi lehet egy vendégmunkásból Magyarországon, és mi nem, arról most jelentek meg kormányrendeletek. A dolog, mondhatni, mókás.
A vendégmunkás nem lehet törvényhozó, egy konzervgyárban működő kazah, mongol, vagy belorusz munkás tehát (ebből a három országból jöttek a legtöbben) nem kerülhet a parlamentbe, még akkor sem, ha a megfelelő gomb megnyomásához sem magyarul tudni, sem ébren lenni nem fontos. Sima betanított munka. Miniszter, vagy államtitkár sem lehet az idegen, viszont, az "ami nem tilos, az szabad" alapon osztályvezető, titkosügynök, vagy nemzetbiztonsági főtanácsadó nagyon is, utóbbira most keresnek embert. Hajrá macedónok.
Nem lehet pap sem, ami azért érdekes, mert az állam eddig sem egyházi címek, sem státusok ügyében nem döntött nyilvánosan, de például Balog püspök kormánytámogatta egyházi karrierje azt mutatja, ez is változhat. A vendégmunkás továbbá nem vezethet villamost, metrót, mozdonyt és trolibuszt, ám buszt igen. Úgy tűnik ez utóbbitól a magyarok szinte már vallásosan tartózkodnak, de hogy miért, az Turán sötét titka.
Végignézve a lista nyilvánosságra került részét, a ráció, vagy nem vendégmunkásnyelven fogalmazva a józan ész szikrája nem feltétlenül villan fel, de lássuk be, a komikum mögött a magyar kormány féltő szeretete lapul, a hazai, kvalifikált munkahelyek védelme, leszámítva a honatyasági segédmunka érthetetlen tilalmát. És ezért hálásnak kell lennünk.
Persze, mint már megjegyeztük, a világ változik, és előállhat az a helyzet, hogy egy ravasz, mondhatni furfangos vendégmunkás az ebédidő alatt orvul megtanul magyarul, Hamid, vagy Szaid nevét Taksonyra, illetve Örsre cseréli, betelepszik egy minisztériumba, és a munkaidő végén már nem vendégmunkásként, hanem helyettes államtitkárként távozik. Példáját ezrével követhetik a fülöp-szigeteki, bosnyák, indonéz és kirgiz szaktársak, és hamarosan kiszoríthatják az államigazgatásból az ernyedt, megfáradt, rémült magyarokat, és a friss ázsiai életerő és ambíció megtölti majd a dohos termeket, ahol a newborn Örsök, Zalánok, és Koppányok egymásnak osztogatják az állampolgárságot.
Mindez persze csak azért lesz így, hogy az Ipsos-nak nyilatkozó 52 százaléknyi magyarnak igaza legyen, és tényleg rettegnünk kelljen a bevándorló hordáktól. Különben azt kéne mondanunk, hogy a hülyék országa vagyunk.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. március 1-i adásában hangzott el.
