
Arató András: Ki a diplomata?
Hazánkban az életszínvonal tovább emelkedik. Elkészült a tihanyi mintagazdaság, ahol jól látható, hova jutott a munkásosztállyal szövetséges parasztság. További fejlesztésre persze lenne mód, ugyanis egyelőre a Nemzet Jachtja nem tud közvetlenül a téesz-épület mellett kikötni. És az imperialisták sem alszanak, megtagadták a vízumot jeles hazánkfiától, aki fontos küldetésben vállalhatna részt, ha eljutna a tetthelyre. Elmondaná az Appalache- és a Sziklás-hegység között lakóknak, amit a műveltebbje magától a miniszterelnöktől már jó ideje tud: a világot Donald Trump hivatott megmenteni.

Csillag István: A korbácsfonó
A tengerkorbácsolás meg folytatódhat tovább, hiszen a jó nép – ha már nem fussa kenyérre – kajolja a demagógiát, a koncra váró oligarchák meg előre örülnek, ha néhány multi ennyi szakszerűtlenség után bedobná a törölközőt és ők – a főnök jóváhagyásával – megvásárolhatnák (szarért-húgyért) üzleteiket.

Arató A.: Novák Katalin felnőtt a feladathoz
Gondolatainak szárnyalása megközelíti, talán meghaladja a Nemzet Fürkészéét is, máshoz meg nem hasonlítjuk, mert el akarjuk kerülni a szentség- és felségsértés gyarló bűnét. Államfőnőnk nem elégedett meg azzal, hogy egy pontot kanyarítson a 12 már meglévő elé (amelyikben sajtószabadságról, Unióról és egyéb zavaros és liberális eltévelyedések delirálnak), hanem megalkotott egy komplett, vadonatúj tucatos művet, a magyar családok 12 pontját.

Gábor György: Újév előtt, elmúlt éveink után
E sorok írója nem mondana igazat, ha reménytelinek próbálná láttatná a helyzetet, de tisztességtelen volna, ha a fentiek ellenére nem kívánna mindenkinek, akit csak megillet, mézédes újévet! Sáná tová umetuká!

Arató A.: Életeteket, véreteket, adótokat
Reptér nélkül nincs teljes élet! A mostani kiszolgáltatott helyzetet meg kell változtatni, hiszen ha a nyugati tulajdonos egyszercsak úgy dönt, összecsomagolja és hazaviszi a Liszt Ferencet, itt maradunk rapszódia nélkül, a repülők meg éppúgy nem tudnak leszállni, mint kócsag a magyar tenger lebetonozott partján. És még olcsó is, pusztán két atomblokk negyven százalékába kerül. Ráadásul megvehetjük a saját pénzünkből, annak ellenére, hogy az állampolgár adójának mértéke folyamatosan csökken: míg pár éve egy átlagkereső havonta 25 kiló paradicsommal járult a nemzet kasszájához, ez most már alig 10 kiló.

Arató András: Sci-fi, kabaré, tragikomédia? – hírek özöne
"Nehéz átlátni, miként tud valami egyre gyakrabban, továbbá újra és újra kiderülni, annak ellenére, hogy egy-két "újra és újra" tapasztalata már a hátunk mögött van." – Arató András a hét híreit sózza-borsozza és tálalja.

Gábor: Lázár János, avagy a mindent elborító sötétség
L. Simon László is szólásra emelkedett, miután Lázár János „kivételes államfőnek”, „igaz magyar hazafinak” nevezte Horthy Miklóst. Szerinte figyelembe kell venni zsidó származású honfitársaink érzékenységét. Nos, zsidó származású honfitársaink érzékenysége mellett más érzékenységeket is említhetett volna, mondjuk, hogy világossá tegye, érdemes volna nem zsidó aspektusból is szemügyre venni a kormányzó tevékenységét.

Arató András: Neveitek napjára
A történelem szekere nem olyan, mint a vonat, akkor sem áll le, ha nincs hozzá masiniszta. Korunk is megszülte a maga Lőrincét, a lepkék barátját, akinek a kedvéért a legfontosabb csillagok, konkrétan az Isten, a tehetség, a szorgalom és Orbán Viktor ismét összejöttek együttállni, megteremtendő korunk hősét, a legújabb Lőrincet, aki kitűnő példázata annak, hogy az ország kincseit nemcsak szétosztani, hanem összegyűjteni is lehet, ha a feladatra alkalmas bátorak ugyanannak a kornak a szülöttjei.
Kardos András: Valóság nagybácsi elvesztése
9/06/2023 13:53
| Szerző: Kardos András
Nos, a Valóság nagybácsi addig kedves rokona marad az önkénynek, amíg az uralni tudjon a valóságot, amíg az alternatív világ materiális és spirituális irányítása a kezében van. Ha ez a konstrukció megbomlik, repedezni kezd a diktatúra bástyája, és a réseken beszüremkedik immár nem az alternatív, látszat valóság, hanem annak földi mása: Valóság nagybácsi mintha ekkor felszállna a vonatra, amely nemsokára indul, de egyelőre csak áll a pályaudvaron és pöfög.
Minden diktatúra saját előfeltétele, sőt conditio sine qua nonja, hogy egy számára adekvát nyelvet és eszmét teremtsen. Másképpen szólva, minden autokrata rendszer saját valóságot teremt, melyhez elengedhetetlen eszköz a saját nyelv és eszme. Mármint a saját valóságteremtés eszközeiről beszélek, hiszen az önkényuralom a létező valóság fölé egy virtuális világot teremt, ha tetszik egy látszat világot, egy szimulakrumot. Enélkül ugyanis a hatalom akarása sikertelen marad, hiszen nem elég a népet leigázni, de a többségnek élhető alternatívát kell nyújtani, a híveket folyamatosan el kell látni ennek a látszatvilágnak a megélhetőségével.
Főképpen így van ez, ha a környező világ nem diktatúrák elegye, hanem épp ellentétesen: demokrácia. Márpedig pont ez a helyzet az EU és az USA esetében. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy egy önkényuralom saját világot teremtsen, mert csakis ezen újvilág révén tudja a valóságot uralni, átformálni, és elhitetni a hívekkel, hogy a fehér az fekete, és fordítva. Persze az alternatív valóság megteremtéséhez más is kell, mint új nyelv és alkalmazott eszme. Nem árt a jólét, a dübörgő gazdaság, a növekedés: ha ez keretezi a diktatúra kiépülését, úgy könnyebb a hívek és rajongók millióinak beadni, hogy a diktatúra új valósága a létező világok legjobbika. Persze, ehhez köllenek ellenségek, akik ellen harcolunk, akiktől megvédjük a lányainkat, asszonyainkat, gyermekeinket, mert hát a jóságos, ámde erős önkényuralom már csak ilyen: az alternatív valóság otthont kínál a híveknek, az egyetlen kérés, sőt elvárás, hogy ne a szemednek higgyél, hanem Vezérednek.
Amíg a diktatúra uralja a valóságot, amíg az ő nyelvén az ő „igazsága” működik, amíg félelmek és a magyarázatok, hitek és remények hozzá vannak bekötve, addig az önkény jól érzi magát. Mindent megkap, amit akar, rezsit csökkent, 13. havi nyugdíjat ad, kényelmesen megmondja, hogy mi a család, miben higgyél, vagyis: uralja a valóságot. Sőt: valóság nincs, az átírtuk, csakis a diktatúra álvalósága a valóság, az önkény „normalitása” a normalitás.
Nos, a Valóság nagybácsi addig kedves rokona marad az önkénynek, amíg az uralni tudjon a valóságot, amíg az alternatív világ materiális és spirituális irányítása a kezében van. Ha ez a konstrukció megbomlik, repedezni kezd a diktatúra bástyája, és a réseken beszüremkedik immár nem az alternatív, látszat valóság, hanem annak földi mása: Valóság nagybácsi mintha ekkor felszállna a vonatra, amely nemsokára indul, de egyelőre csak áll a pályaudvaron és pöfög.
De mi történik akkor, ha recesszió van, infláció van, árak a magasban, összeomlott a gazdasági Kánaán? Nos, akkor a diktatúra felpörgeti a nyelv általi hatalom mechanizmusát. Vagyis: a nyelvi varázslat lép a gazdasági „csoda” helyébe is, hiszen materialiter a Fidesz hívők is járnak boltba. Ideig óráig persze működik a varázs: továbbra is megvéd a Vezér, ő az egyetlen, aki békét akar, egyáltalán: az ő „valósága”, ha csak a hitben is, de még mindig az egyetlen valóság, hiszen az infláció oka is a szankció, meg Soros, meg az USA, meg a brüsszeli kommunisták. Ettől a perctől kezdve, amikor már pöfög Valóság nagybácsi vonata, még ugyan helyén marad az autokrácia, még fokozódik is a nyelvi bájital adagolása, de Valóság nagybácsi kezd elszakadni a diktatúrarokonságtól, már repedezik lelkében a diktátor unokaöccse iránt érzett nagy ragaszkodás.
És mit csinálnak eközben a szolgálattevő Gigafonosok, akik eddig is szórták az igét, sőt, ők adták meg az Értelmező Szótár jelentéseit is, persze a FŐ Szerkesztő útmutatásai szerint.
„Pócs János azt mondta a minap, hogy Brüsszel most rosszabb, mint a kommunizmus, nagyobb a diktatúra. Pócs János tévedett. Illetve csak félig. Mert ma az Amerikai Egyesült Államok rosszabb, mint volt a nyolcvanas évek Szovjetuniója, Brüsszel pedig „csak” ennek az Egyesült Államoknak a kilóra megvett slapaja.
S mindez természetesen a „birodalmi” Amerika. A „nemzetállam” Amerika nem ilyen, ezért lenne mindennél fontosabb, hogy fordulat jöjjön odaát, s ezt a „demokrata” deep state-t, ezt a szemétdombot eltakarítsák a nemzetállami Amerika normális milliói. (…)
Mielőtt végleg felszámolják a nemzetállami létet ott és Európában is. Mert vegyük észre végre: a vallási identitást már felszámolták, volt rá idejük, a nagy francia forradalommal és a felvilágosodással kezdték. A nemzeti identitás felszámolása a második világháború után kezdődött a globális tőkés világgazdaság győzelmével, és Nyugaton igen előrehaladott állapotban van. S immáron belekezdtek a nemi identitás felszámolásába is, erről szól az egész LMBTQ-elmebaj, -hisztéria és -pöcegödör.” (Magyar Nemzet)
Nos, Bayer gigafonos ma odáig ment, hogy az Amerikai Egyesült Államok rosszabb, mint a nyolcvanas évek Szovjetuniója, Brüsszel pedig kilóra meg van véve. Ebben voltaképpen sok új nincsen, csak annyi, hogy a fröcsögés, gyűlölet, a „szövetséges” USA és Brüsszel, a globális világ nemzetállamokat felszámoló hadcsapatait, immár a kétségbe zuhant, bár verbaliter még mindig gőgös és magabízó diktatúra Giga- és Megafonjai, Bayerek, Rákayk, Bencsikek, a „végső harcra” és háborúra hívják, persze, persze verbálisan, hiszen pontosan érzékelik (még a szerény Karmelita kolostorban is), hogy a valóság uralása kezd kicsúszni a kezük közül.
Persze, persze ez egy folyamat, ellenzék nincs, a szomszédban háború van, még ki tudnak vetni adót egy éjszaka alatt, csak már ott munkál a diktátorok lelkének legnagyobb rákfenéje: a valóságot már nem tudja uralni, hiszen nem ő diktál, és innentől kezdve ki van téve hívők és hitetlenek valóságérzékelésének. És a gazdaság, és a jólét, és a biztonság helyett nem lehet örökké nyelvi mágiában tartani egy népet.