„Köszönjük,
Publicisztika
Füttykoncert – Rózsa Péter jegyzete
Publicisztika

Füttykoncert – Rózsa Péter jegyzete

Érthető, hogy nem is akad már fent senki azon, hogy a stadionokban szétfütyülik egymás himnuszát a felek. Mert már szinte egy rövid hírt sem ér meg, ha a meccsek után elagyabugyálják egymást a drukkerek.

Vadgalamb – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Vadgalamb – Szénási Sándor jegyzete

Sorra születnek a beszámolók a civil világban kivirágzó új életekről, ahol is az exbaka a földet kezdi túrni, vagy főiskolára jár, profi sportoló lesz, vagy hivatalvezető. A határ a csillagos ég, üzeni derűs mosollyal a putyini agymosoda.

Fel-fel dobott kövek – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Fel-fel dobott kövek – Szénási Sándor jegyzete

Gyurcsány Ferencnél kevesebben érthetnék jobban Magyar Pétert, mert minden különbözőség ellenére két jöttmentet tisztelhetnek egymásban a politikai térbe történő betörés irracionálisnak tűnő, féktelen, szinte már érzéki sikere okán. Mindketten kaptak egy-egy ritka pillanatot a sorstól, és ettől tényleg sorstársak. Hogy ebből mi lehet, arra most még csak az egyikük története a válasz.

Holoda Attila: Megrendült napelem – avagy politikailag motivált félrevezetés II. rész

6/09/2023 08:45

| Szerző: Holoda Attila

Az első részben leginkább arról volt szó, hogy a háztartási napelemek építését vállaló emberek csalódtak a magyar kormányban, met az utólag rájuk terhel egy olyan elszámolási rendszert, aminek jóvoltából a korábbiaknál sokkalta többet kell fizetniük az áramért. A második részben azt mutatom be, hogy maguknak a szolgáltatóknak sem könnyű a helyzetük, hiszen egy, az időjárástól változó teljesítményű villamos energia termeléssel kell megküzdeniük.

Az első részben arról volt szó, hogy az emberek csalódtak a kormányban, de milyen nehézségei vannak a szolgáltatóknak?

Az elosztóhálózati oldalról meg a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a lakossági fogyasztók által megtermelt villamosenergia feszültség szintje a háztartási fogyasztásban megszokott 230-250 V körül van, így azt nem lehet magasabb feszültségtartományban működő hálózati rendszereken transzformálás nélkül továbbítani oda, ahol éppen nagyobb fogyasztási igény lép fel, mondjuk az ország egy másik régiójába. Ehhez bizony komoly hálózati fejlesztésekre van (lett volna) szükség, de hiába jelezte már évekkel korábban a rendszerirányító, hogy baj lesz, a politikai és NER-bizalmi alapú forráselosztási rendszerbe nem fért bele, hogy a hálózatok fejlesztése is prioritást kapjon. Most meg csak kapkodjuk a levegőt, holott lett volna forrás is, meg idő is a felkészülésre. De valahogy megint elröppen mindkettő...

Most meg lehet hivatkozni, a mindig bevethető csodafegyverre, miszerint nem tehetünk semmit „mer’ azúnijóeztakarja”.

Hát ez koránt sincs így. Ugye, most mindenki meglepődött ezen?

Lássuk csak, mit is ír pontosan, a hivatkozásul citált, az Európai parlament és a Tanács (EU) közös 2019/944 irányelvének, 15. fejezetének, (4) pontja:

„Azok a tagállamok, amelyek olyan meglévő rendszereket alkalmaznak, amelyek nem külön számolják el a hálózatba táplált és a hálózatból kivett villamos energiát, 2023. december 31-ét követően nem biztosíthatnak új jogokat e rendszerek keretében. A meglévő rendszerek hatálya alá tartozó felhasználók számára mindenféleképpen biztosítani kell annak lehetőségét, hogy bármikor olyan új rendszert válasszanak, amely a hálózati díjak kiszámításának alapjaként külön számolja el a hálózatba betáplált, illetve a hálózatból fogyasztott villamos energiát.”

S valóban, fejlesztésre, változásra, elszámolásváltoztatásra szükség van, éppen a fentebb részletezett műszaki és elszámolási bizonytalanságok miatt, és nem csak nálunk, máshol is.

 
Grafika/deepAI
 

Ám az idézett irányelv a meglévő rendszereket működtetők számára választási lehetőséget biztosít, nem írja elő kötelezően bevezetésre kerülő, visszamenőleges hatályú elszámolási rendszer alkalmazását. Választási lehetőség és nem kötelezés. Ugye, érezzük a szignifikáns különbséget?!

Arról nem is beszélve, hogy a sokat szidott EU, még egy másik dokumentumában, aSupport schemes for renewable energy, azaz a Megújuló energiák támogatási rendszereire vonatkozó útmutatójában, külön is hangsúlyozza, hogy „el kell kerülni a támogatási rendszerek be nem jelentett vagy visszamenőleges hatályú változtatásait, mivel azok aláássák a befektető bizalmát és megakadályozzák a jövőbeli beruházásokat”.

Ez azért elég egyértelmű, nem igaz? El kell kerülni a visszamenőleges hatályú változtatásokat, mert azok alááshatják a bizalmat. Aha, hát az a bizonyos aláásás ezennel megtörtént.

Hiszen éppen ez a szempont az, amire a magyar kormány nem tudott, vagy – szokásaiból és jellegéből adódóan – nem is akart figyelmet fordítani.

Kérdés, hogy vajon sikerülhet-e ezt az elvesztett lakossági befektetői bizalmat visszaszerezni egyhamar? Hogy egy iskola falain is megidézett klasszikustól idézzek „A bizalom olyan, hogy gyalogosan érkezik, és lóháton vágtat el.”

SZABADSÁG KLUB KOMMENT GOMB