Minden törvényt át lehet írni, hogy a törvénytelenség is védhető legyen -Rózsa Péter jegyzete
Megismétlődik most ez is, amiből levonhatjuk azt a következtetést, hogy bármi áron, bármilyen jogi csavarral, jogsértést kiküszöbölve tisztességtelen törvény módosításokkal a hatalom bebetonozására készül a Fidesz.
Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.
Közpénzről és lojalitásról - Kárpáti Iván jegyzete
Ez a logika a NER igazi arca. A közpénzt a Fidesz nem közösségi erőforrásnak tekinti, hanem politikai tulajdonnak. Aki részesül belőle, az tartozik valamivel.
Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete
Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.
Nem ők szülték – Józsa Márta jegyzete
Pintér Sándor, a Nemzeti Együttcinizmus Rendszerének belügyminisztere minapi parlamenti szereplésével minden bizonnyal beírta magát a legnagyobbak közé. Bizonyos értelemben …
Korunk jogara – Dési János jegyzete
Ez csak a néphülyítés része, s a népnek mindig akad egy uszulni való szelete, amelynek tagjai imádják az ilyesmiket, mert akkor sokkal jobban lehet gyűlölködni. Gyűlölök, tehát vagyok. Lengessük hát az arany WC kefét lelkesen, forgassuk a fejünk fölött, miközben cöfcöfcöf csatakiáltásokat hallatunk a művelt világ elleni támadáskor. Az arany WC kefe korunk jogarja.
Szegény Manci; cica-adó tönkretette a családomat – Selmeci János jegyzete
Mancika életét Magyar Péter tette tönkre.
Hálaadás Moszkvában - Hardy Mihály jegyzete
Vajon miféle politikai hálaadás hajtja Orbán Viktort holnap Moszkvába, hogy azzal a Vlagyimir Putyinnal találkozzon, akit háborús bűnösként egyelőre messze elkerül minden, magára valamit is adó európai vezető?
Holoda Attila: Megrendült napelem – avagy politikailag motivált félrevezetés II. rész
6/09/2023 08:45
| Szerző: Holoda Attila
Az első részben leginkább arról volt szó, hogy a háztartási napelemek építését vállaló emberek csalódtak a magyar kormányban, met az utólag rájuk terhel egy olyan elszámolási rendszert, aminek jóvoltából a korábbiaknál sokkalta többet kell fizetniük az áramért. A második részben azt mutatom be, hogy maguknak a szolgáltatóknak sem könnyű a helyzetük, hiszen egy, az időjárástól változó teljesítményű villamos energia termeléssel kell megküzdeniük.
Az első részben arról volt szó, hogy az emberek csalódtak a kormányban, de milyen nehézségei vannak a szolgáltatóknak?
Az elosztóhálózati oldalról meg a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a lakossági fogyasztók által megtermelt villamosenergia feszültség szintje a háztartási fogyasztásban megszokott 230-250 V körül van, így azt nem lehet magasabb feszültségtartományban működő hálózati rendszereken transzformálás nélkül továbbítani oda, ahol éppen nagyobb fogyasztási igény lép fel, mondjuk az ország egy másik régiójába. Ehhez bizony komoly hálózati fejlesztésekre van (lett volna) szükség, de hiába jelezte már évekkel korábban a rendszerirányító, hogy baj lesz, a politikai és NER-bizalmi alapú forráselosztási rendszerbe nem fért bele, hogy a hálózatok fejlesztése is prioritást kapjon. Most meg csak kapkodjuk a levegőt, holott lett volna forrás is, meg idő is a felkészülésre. De valahogy megint elröppen mindkettő...
Most meg lehet hivatkozni, a mindig bevethető csodafegyverre, miszerint nem tehetünk semmit „mer’ azúnijóeztakarja”.
Hát ez koránt sincs így. Ugye, most mindenki meglepődött ezen?
Lássuk csak, mit is ír pontosan, a hivatkozásul citált, az Európai parlament és a Tanács (EU) közös 2019/944 irányelvének, 15. fejezetének, (4) pontja:
„Azok a tagállamok, amelyek olyan meglévő rendszereket alkalmaznak, amelyek nem külön számolják el a hálózatba táplált és a hálózatból kivett villamos energiát, 2023. december 31-ét követően nem biztosíthatnak új jogokat e rendszerek keretében. A meglévő rendszerek hatálya alá tartozó felhasználók számára mindenféleképpen biztosítani kell annak lehetőségét, hogy bármikor olyan új rendszert válasszanak, amely a hálózati díjak kiszámításának alapjaként külön számolja el a hálózatba betáplált, illetve a hálózatból fogyasztott villamos energiát.”
S valóban, fejlesztésre, változásra, elszámolásváltoztatásra szükség van, éppen a fentebb részletezett műszaki és elszámolási bizonytalanságok miatt, és nem csak nálunk, máshol is.
Ám az idézett irányelv a meglévő rendszereket működtetők számára választási lehetőséget biztosít, nem írja elő kötelezően bevezetésre kerülő, visszamenőleges hatályú elszámolási rendszer alkalmazását. Választási lehetőség és nem kötelezés. Ugye, érezzük a szignifikáns különbséget?!
Arról nem is beszélve, hogy a sokat szidott EU, még egy másik dokumentumában, a „Support schemes for renewable energy”, azaz a Megújuló energiák támogatási rendszereire vonatkozó útmutatójában, külön is hangsúlyozza, hogy „el kell kerülni a támogatási rendszerek be nem jelentett vagy visszamenőleges hatályú változtatásait, mivel azok aláássák a befektető bizalmát és megakadályozzák a jövőbeli beruházásokat”.
Ez azért elég egyértelmű, nem igaz? El kell kerülni a visszamenőleges hatályú változtatásokat, mert azok alááshatják a bizalmat. Aha, hát az a bizonyos aláásás ezennel megtörtént.
Hiszen éppen ez a szempont az, amire a magyar kormány nem tudott, vagy – szokásaiból és jellegéből adódóan – nem is akart figyelmet fordítani.
Kérdés, hogy vajon sikerülhet-e ezt az elvesztett lakossági befektetői bizalmat visszaszerezni egyhamar? Hogy egy iskola falain is megidézett klasszikustól idézzek „A bizalom olyan, hogy gyalogosan érkezik, és lóháton vágtat el.”
