Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Holoda Attila: Kinek lesz erre energiája?
26/05/2023 18:15
| Szerző: Holoda Attila
Ha diplomáciai toporzékolásból, felesleges hangulatkeltésből és vétófenyegetésből energiát lehetne termelni, akkor talán már régen a világ energiaexportőrei közé tartozhatnánk, ám a szomorú valóság az, hogy dumából, magánrepülős rongyrázásból és hepciáskodásból nem lesz több energiánk most sem.
Berendelésügyi, karót-nyelt miniszterünk ismét nagy dérrel-dúrral, népes és mindent rögzítő kommunikátor sereggel vonult el Brüsszelbe, hogy előtte még - némi brüsszelezéssel vegyítve - örömhírrel örvendeztesse meg a rezsicsökkentésbe beleszorult népét, miszerint már csak néhány évet kell aludnunk, hogy nukleáris csodaprojektünk megoldja minden energiaellátási problémánkat, mivel beinduljanak a Paks 2 – egyébként 2026-27-re ígért – reaktorblokkjai. A sajtó persze azonnal szakértőket kérdez, kommentál és bedől az szájbarágósan szótagolva fontoskodó futsal-diplomata ígéreteinek, ahogy azt is 2014 óta folyamatosan beveszi és kritikai nélkül közvetíti, hogy csakis és kizárólag egy orosz építésű atomerőmű fog minket kihúzni az energiaellátási csapdából, amibe szemmel láthatóan egyre jobban csúszunk bele. Ugyanis miközben egyre többet fogyasztunk, addig egyre kevesebbet termelünk meg saját magunk. Persze tudjuk jól, a miniszterek elnöke szerint az atomenergia olcsó. Lázár is megmondta korábbi minisztersége idején, hogy a világ legnagyobb üzlete a Paks 2. Aha, tényleg. Hát, mi már azzal is megelégednénk, ha egyáltalán bármilyen részhatáridőt tudnának tartani. Mert gödörépítésben már nagyon jók vagyunk, csak a végén tényleg magunk esünk bele.
Az új energiaminiszter -, aki egyébiránt mind képességeit, mind eddigi üzleti tapasztalatait tekintve sokkal többre lenne képes és hivatott, ha nem kellene ennyire alárendelnie magát a Karmelita mindenhez (is) értő urának és hűséges kakadujának, - maga nyilatkozta, hogy csak villamos energiából 52%-kal többet fogunk fogyasztani 2030-ban, mint most, ami a mostani 44 terawattóráról 68 terrawattórára növeli a fogyasztásunkat. "Bátor" vállalás, bár én inkább vakmerőnek mondanám, mint az egyszeri lókupec vak lova esetében. Különösen annak fényében merész ez a kijelentés, hogy magunkat sem tudjuk ellátni saját termelésű energiával. Ezek után teljesen "logikus", hogy egy energiahordozókban és energiatermelésben ennyire szegény ország, milyen más iparágakat hozhatna is – igencsak túldotált állami támogatással megspékelve - kicsiny hazánkba, mint az energiafaló gépjármű- és akkumulátorgyártást. Szóval, nekünk is kevés van, most is legalább 26-30 %-át importáljuk a hazai villamos energia fogyasztásnak, így tényleg adja magát, hogy akkor még fokozzuk a felhasználást tovább, ide nekünk az oroszlánt is! Mint a tik-tok videók idétlen "sztárjai", akik az óvatos manőverezés helyett, a tökig nyomott gázzal változatot alkalmazva döntik romba a kerítést, parkoló autókat és mindent, ami az útjukba keveredik... Nincs energiastratégiánk (másfajta stratégiánk sincs persze!), csak spontán üzleti és geopolitikai megfontolások és ellopható pénzek vezetik az energetikai kormányzat kezét, így nem csoda, hogy most alig 3 évnyi tündöklés után, ismét csak újra szabjuk az energiastratégiánkat. Aki nem tudja merre tart, annak bármilyen szél megfelelő. Pedig az energiarendszerek kialakítása, működtetése és fenntartása nem egy spontán iparág. Nem vezérelhetik éppen pillanatnyi politikai érdekek. Nem dönthet róla – ahogy másról sem – egyetlen ember, kénye-kedve szerint, mert egyszer így ébred, másszor meg amúgy. Még akkor sem, ha a Karmelitában csücsülve olyan mindenhez értő tudást vindikál magának, amivel bizony sosem rendelkezett, de már saját maga is elhiszi.
Egy jól kialakított startégiának, alaposan elemzett tanulmányokon és vizsgálatokon kell alapulnia, melynek épp úgy része saját lehetőségeink és képességeink pontos ismerete, mint az, hogy milyen kihívásokra és fenyegetettségekre kell az elkövetkezendő időszakban felkészülnie az országnak. Egy sok évtizeden át fenntartható energetikai termelő-, kiszolgáló-, és ellátó rendszernek nyitott vitában, nyílt szakmai és társadalmi párbeszédekben kell érték-, és időállóvá válnia. "Az emberi elme olyan, mind az ejtőernyő, csak nyitott állapotban működik." – mondta egykor Frank Zappa, s most érezzük (és szenvedjük) meg igazán a mondásának igazságát. De hát nálunk nincsenek viták, csukott fülek, zárt szemek és csöndes lapulás és titokban összekacsintó értetlenkedés van helyette. Meg csütörtöki Gulyás-hakni, a Mellébeszélő-Show.
Holott csak szép emlékű Alfonzót és a hangjával memóriánkba égett animációs figurát, Forgó Morgót kellene megidéznünk egy ártatlannak tűnő kérdéssel: "Na, de kinek lesz erre energiája?"
