Holoda Attila: Megrendült napelem – avagy politikailag motivált félrevezetés I. rész

Úgy vélem, nem nagyon tévedek, ha azt mondom, erősen megrendült a magyar háztartási fogyasztók bizalma abban, hogy saját napelemes beruházással igyekezzenek kordában és saját kézben tartani az energiafogyasztásukat és termelésüket, egyúttal hozzáadott érték gyanánt növeljék az ország megújuló energiából származó saját termelését is. Azaz most mindenki újra gondolja, hogy vajh’ jó ötlet volt-e napelemet telepíteni a háztetőkre, hogy a beruházás révén legalább részben függetleníthessék saját energiafelhasználásukat a mostanában igencsak volatilis energiaárak kedvezőtlen hatásaitól.

Persze most hallok olyan – részben jogos – szakértői véleményeket is, hogy ebben nincs semmi új, hiszen már tavaly is jelezték, hogy lesz ebben változás, ám amellett, hogy ez valóban így van, a kormány hivatkozásai a változás szükségességére több mint fals, sokkal inkább tudatos és politikailag motivált félrevezetésen alapszik.

Korábban ugyanis nem erről volt szó. Idéznék a korábbi ITM minisztérium (Innovációs és Technológiai Minisztérium) ma is fellelhető oldaláról:

„Az uniós szabályozással összhangban 2024. január 1-től nem lehet szaldóelszámolásra jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni. A 2023 végéig megkötött hálózathasználati szerződéssel rendelkező, vissza nem térítendő támogatásban nem részesülő háztartási méretű napelemes rendszerek esetén a jelenleg hatályos elszámolási szabályok (szaldóelszámolás) változatlanok maradnak.”

Ízlelgessük csak „az elszámolási szabályok változatlanok maradnak”. És ebbe az elszámolás mikéntjén (szaldó) túl, bizony beletartozik az elszámolási időszak hossza is, azaz attól, hogy marad a szaldó, nagyon nem mindegy, hogy az havi, vagy éves lesz.

 

Grafika/deepAI

grafika

 

Most nem ragoznám, hogy nem igazán elegáns, egy közösségi médiás videóban, kedélyesen elheherészve bejelenteni egy olyan változást, ami alapjaiban rengeti meg több mint 200 ezer család korábbi elképzeléseit, mert valljuk be, ezt sokkal jobban elő is lehetett volna készíteni. Mint ahogyan az is viszonylag triviális már mindenki számára, hogy a napelemek sajátosságából adódóan, L.Simon László korábbi parlamenti bonmot-ja alapján mindenki számára teljesen világossá válhatott, aki addig netán nem vette volna észre, hogy bizony éjszaka nem süt a nap. Napközben – főleg nyáron – meg sokat süt, de azt sem mindig és ez nehezen programozhatóvá, rendszerszinten alig kiszámíthatóvá teszi a napelemes termelésből érkező villamos energia eloszthatóságát. Teljes joggal mondhatjuk, hogy ez a villamos elosztó rendszereknek – nem csak Magyarországon, hanem máshol is – a mai idők legnagyobb kihívása, hiszen a földgázzal ellentétben a villamos energia sokkal nehezebben tárolható, ráadásul a tárolás is leginkább egészen rövid távon lehetséges, nem úgy van, mint a földgáz esetén, hogy megtöltjük a tárolóinkat, aztán jöhet a tél, lesz miből gazdálkodni.

A lakossági fogyasztók persze ezzel nem számoltak, hiszen korábban erre senki nem hívta fel a figyelmüket, s miközben ugyan vannak, akik számára ez korábban is egyértelmű volt, hogy nem a napközben beadott villamos energiát vesszük vissza, amikor munka után hazatér a család, de azért azt is pontosan tudhatjuk, hogy az ennyire tudatos és felkészült fogyasztók nem a nagy többséget jelentik. Abba például már senki nem gondol bele, hogy a megnövekedett napelemes termelésnek az a hatása, hogy napközben korlátozni kell olyan termelőket, amelyek viszonylag könnyen korlátozhatók, például a földgázüzemű erőműveket. Ám emiatt ezeknek az erőműveknek a tulajdonosai számára, akik komoly beruházási forrásokat fektettek be az erőművek felépítésébe, nehezen kiszámíthatóvá válik a befektetéseik megtérülése, így jogosan berzenkednek ellene, mert nagyon nem mindegy, hogy 5, vagy 8, esetleg 10 év alatt térül meg a befektetett pénzük. Mi sem örülnénk neki, ha a bankban elhelyezett pénzünk egy kiszámíthatatlan és előre nem jelzett alapon kezdene holnaptól kamatozni.

(Folyt.köv.)