Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Holoda Attila: Megrendült napelem – avagy politikailag motivált félrevezetés I. rész
5/09/2023 17:45
| Szerző: Holoda Attila
Úgy vélem, nem nagyon tévedek, ha azt mondom, erősen megrendült a magyar háztartási fogyasztók bizalma abban, hogy saját napelemes beruházással igyekezzenek kordában és saját kézben tartani az energiafogyasztásukat és termelésüket, egyúttal hozzáadott érték gyanánt növeljék az ország megújuló energiából származó saját termelését is. Habár a kormány a felzúdulás miatt ma délelőtt visszavonta az új elszámolási rendszer vissazmenőleges érvényesítését, az eredeti szándék is okot adott a bizalomvesztéshez.
Úgy vélem, nem nagyon tévedek, ha azt mondom, erősen megrendült a magyar háztartási fogyasztók bizalma abban, hogy saját napelemes beruházással igyekezzenek kordában és saját kézben tartani az energiafogyasztásukat és termelésüket, egyúttal hozzáadott érték gyanánt növeljék az ország megújuló energiából származó saját termelését is. Azaz most mindenki újra gondolja, hogy vajh’ jó ötlet volt-e napelemet telepíteni a háztetőkre, hogy a beruházás révén legalább részben függetleníthessék saját energiafelhasználásukat a mostanában igencsak volatilis energiaárak kedvezőtlen hatásaitól.
Persze most hallok olyan – részben jogos – szakértői véleményeket is, hogy ebben nincs semmi új, hiszen már tavaly is jelezték, hogy lesz ebben változás, ám amellett, hogy ez valóban így van, a kormány hivatkozásai a változás szükségességére több mint fals, sokkal inkább tudatos és politikailag motivált félrevezetésen alapszik.
Korábban ugyanis nem erről volt szó. Idéznék a korábbi ITM minisztérium (Innovációs és Technológiai Minisztérium) ma is fellelhető oldaláról:
„Az uniós szabályozással összhangban 2024. január 1-től nem lehet szaldóelszámolásra jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni. A 2023 végéig megkötött hálózathasználati szerződéssel rendelkező, vissza nem térítendő támogatásban nem részesülő háztartási méretű napelemes rendszerek esetén a jelenleg hatályos elszámolási szabályok (szaldóelszámolás) változatlanok maradnak.”
Ízlelgessük csak „az elszámolási szabályok változatlanok maradnak”. És ebbe az elszámolás mikéntjén (szaldó) túl, bizony beletartozik az elszámolási időszak hossza is, azaz attól, hogy marad a szaldó, nagyon nem mindegy, hogy az havi, vagy éves lesz.
Most nem ragoznám, hogy nem igazán elegáns, egy közösségi médiás videóban, kedélyesen elheherészve bejelenteni egy olyan változást, ami alapjaiban rengeti meg több mint 200 ezer család korábbi elképzeléseit, mert valljuk be, ezt sokkal jobban elő is lehetett volna készíteni. Mint ahogyan az is viszonylag triviális már mindenki számára, hogy a napelemek sajátosságából adódóan, L.Simon László korábbi parlamenti bonmot-ja alapján mindenki számára teljesen világossá válhatott, aki addig netán nem vette volna észre, hogy bizony éjszaka nem süt a nap. Napközben – főleg nyáron – meg sokat süt, de azt sem mindig és ez nehezen programozhatóvá, rendszerszinten alig kiszámíthatóvá teszi a napelemes termelésből érkező villamos energia eloszthatóságát. Teljes joggal mondhatjuk, hogy ez a villamos elosztó rendszereknek – nem csak Magyarországon, hanem máshol is – a mai idők legnagyobb kihívása, hiszen a földgázzal ellentétben a villamos energia sokkal nehezebben tárolható, ráadásul a tárolás is leginkább egészen rövid távon lehetséges, nem úgy van, mint a földgáz esetén, hogy megtöltjük a tárolóinkat, aztán jöhet a tél, lesz miből gazdálkodni.
A lakossági fogyasztók persze ezzel nem számoltak, hiszen korábban erre senki nem hívta fel a figyelmüket, s miközben ugyan vannak, akik számára ez korábban is egyértelmű volt, hogy nem a napközben beadott villamos energiát vesszük vissza, amikor munka után hazatér a család, de azért azt is pontosan tudhatjuk, hogy az ennyire tudatos és felkészült fogyasztók nem a nagy többséget jelentik. Abba például már senki nem gondol bele, hogy a megnövekedett napelemes termelésnek az a hatása, hogy napközben korlátozni kell olyan termelőket, amelyek viszonylag könnyen korlátozhatók, például a földgázüzemű erőműveket. Ám emiatt ezeknek az erőműveknek a tulajdonosai számára, akik komoly beruházási forrásokat fektettek be az erőművek felépítésébe, nehezen kiszámíthatóvá válik a befektetéseik megtérülése, így jogosan berzenkednek ellene, mert nagyon nem mindegy, hogy 5, vagy 8, esetleg 10 év alatt térül meg a befektetett pénzük. Mi sem örülnénk neki, ha a bankban elhelyezett pénzünk egy kiszámíthatatlan és előre nem jelzett alapon kezdene holnaptól kamatozni.
(Folyt.köv.)
