Önbecsapás manipulált fotókkal - Selmeci János jegyzete
Vacsora után még megnézi az emailjeit, kapott egy összefoglalót a héten megjelenő közvélemény-kutatásokról. A Nézőpontnak hisz a legjobban, mert szerinte az emberek érzik, hogy ez a kormány értük dolgozik, és megoldja a problémáikat.
Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Holoda Attila: Megrendült napelem – avagy politikailag motivált félrevezetés I. rész
5/09/2023 17:45
| Szerző: Holoda Attila
Úgy vélem, nem nagyon tévedek, ha azt mondom, erősen megrendült a magyar háztartási fogyasztók bizalma abban, hogy saját napelemes beruházással igyekezzenek kordában és saját kézben tartani az energiafogyasztásukat és termelésüket, egyúttal hozzáadott érték gyanánt növeljék az ország megújuló energiából származó saját termelését is. Habár a kormány a felzúdulás miatt ma délelőtt visszavonta az új elszámolási rendszer vissazmenőleges érvényesítését, az eredeti szándék is okot adott a bizalomvesztéshez.
Úgy vélem, nem nagyon tévedek, ha azt mondom, erősen megrendült a magyar háztartási fogyasztók bizalma abban, hogy saját napelemes beruházással igyekezzenek kordában és saját kézben tartani az energiafogyasztásukat és termelésüket, egyúttal hozzáadott érték gyanánt növeljék az ország megújuló energiából származó saját termelését is. Azaz most mindenki újra gondolja, hogy vajh’ jó ötlet volt-e napelemet telepíteni a háztetőkre, hogy a beruházás révén legalább részben függetleníthessék saját energiafelhasználásukat a mostanában igencsak volatilis energiaárak kedvezőtlen hatásaitól.
Persze most hallok olyan – részben jogos – szakértői véleményeket is, hogy ebben nincs semmi új, hiszen már tavaly is jelezték, hogy lesz ebben változás, ám amellett, hogy ez valóban így van, a kormány hivatkozásai a változás szükségességére több mint fals, sokkal inkább tudatos és politikailag motivált félrevezetésen alapszik.
Korábban ugyanis nem erről volt szó. Idéznék a korábbi ITM minisztérium (Innovációs és Technológiai Minisztérium) ma is fellelhető oldaláról:
„Az uniós szabályozással összhangban 2024. január 1-től nem lehet szaldóelszámolásra jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni. A 2023 végéig megkötött hálózathasználati szerződéssel rendelkező, vissza nem térítendő támogatásban nem részesülő háztartási méretű napelemes rendszerek esetén a jelenleg hatályos elszámolási szabályok (szaldóelszámolás) változatlanok maradnak.”
Ízlelgessük csak „az elszámolási szabályok változatlanok maradnak”. És ebbe az elszámolás mikéntjén (szaldó) túl, bizony beletartozik az elszámolási időszak hossza is, azaz attól, hogy marad a szaldó, nagyon nem mindegy, hogy az havi, vagy éves lesz.
Most nem ragoznám, hogy nem igazán elegáns, egy közösségi médiás videóban, kedélyesen elheherészve bejelenteni egy olyan változást, ami alapjaiban rengeti meg több mint 200 ezer család korábbi elképzeléseit, mert valljuk be, ezt sokkal jobban elő is lehetett volna készíteni. Mint ahogyan az is viszonylag triviális már mindenki számára, hogy a napelemek sajátosságából adódóan, L.Simon László korábbi parlamenti bonmot-ja alapján mindenki számára teljesen világossá válhatott, aki addig netán nem vette volna észre, hogy bizony éjszaka nem süt a nap. Napközben – főleg nyáron – meg sokat süt, de azt sem mindig és ez nehezen programozhatóvá, rendszerszinten alig kiszámíthatóvá teszi a napelemes termelésből érkező villamos energia eloszthatóságát. Teljes joggal mondhatjuk, hogy ez a villamos elosztó rendszereknek – nem csak Magyarországon, hanem máshol is – a mai idők legnagyobb kihívása, hiszen a földgázzal ellentétben a villamos energia sokkal nehezebben tárolható, ráadásul a tárolás is leginkább egészen rövid távon lehetséges, nem úgy van, mint a földgáz esetén, hogy megtöltjük a tárolóinkat, aztán jöhet a tél, lesz miből gazdálkodni.
A lakossági fogyasztók persze ezzel nem számoltak, hiszen korábban erre senki nem hívta fel a figyelmüket, s miközben ugyan vannak, akik számára ez korábban is egyértelmű volt, hogy nem a napközben beadott villamos energiát vesszük vissza, amikor munka után hazatér a család, de azért azt is pontosan tudhatjuk, hogy az ennyire tudatos és felkészült fogyasztók nem a nagy többséget jelentik. Abba például már senki nem gondol bele, hogy a megnövekedett napelemes termelésnek az a hatása, hogy napközben korlátozni kell olyan termelőket, amelyek viszonylag könnyen korlátozhatók, például a földgázüzemű erőműveket. Ám emiatt ezeknek az erőműveknek a tulajdonosai számára, akik komoly beruházási forrásokat fektettek be az erőművek felépítésébe, nehezen kiszámíthatóvá válik a befektetéseik megtérülése, így jogosan berzenkednek ellene, mert nagyon nem mindegy, hogy 5, vagy 8, esetleg 10 év alatt térül meg a befektetett pénzük. Mi sem örülnénk neki, ha a bankban elhelyezett pénzünk egy kiszámíthatatlan és előre nem jelzett alapon kezdene holnaptól kamatozni.
(Folyt.köv.)
