Mészáros a börtönben is keres - Dési János jegyzete
Az "épít magának" esetünkben annyit tett, hogy a „Mészáros“ nevű fényvisszaverő felület egy igen jelentős közpénzes melóba tenyerelt bele megint.
Ne sprashivay! - a külügyminisztérium darálójának nyílt levele Selmeci János jegyzetében
Négy különböző munkakör képviselője volt az asztalnál: egy miniszter, egy államtitkár, egy irodavezető és egy orosz gyártmányú iratmegsemmisítő. A miniszter, az államtitkár és az irodavezető székeken foglaltak helyet, az iratmegsemmisítő az asztalon darált. Elfogtam a nyílt levelét.
Leomló bástyák - Rózsa Péter jegyzete
Elképesztő milyen gyorsan omlanak le ennek a 16 évnek a bástyái. Az is elképesztő – bár ez igen erős magyar értelmiségi hagyomány –, hogy ezzel együtt hogyan jelentkeznek a huhogók, a még el sem kezdett reformok azonnali bírálói.
A görénykurzus vége - Szénási Sándor jegyzete
Az első reakció persze a kussolás, amint azt a TV2 Tények című műsora oly szépen előadta: öt nyögvenyelős perc a választásról, aztán baleset, sorozatgyilkosság, ha több idejük lett volna, még a pitypangok is kinyílnak náluk.
A másik serpenyő - Kárpáti Iván jegyzete
Nézzük, mi van a másik serpenyőben! A magyarok Szlovákiában egy földrajzilag hosszan elterülő, de vékony sávban élnek délen. Ahogy keletre haladunk egyre szegényebb, lemaradó térségekben, ahová a szlovák állam nem sok forrást juttat.
Ábrándos szemekkel a rendszerváltás felé - Dési János jegyzete
Ilyet még nem láttam: sok tízezer fiatal és mérsékelten fiatal ünnepelt. Idegenek öleltek meg más idegeneket, boldogan, akik mégiscsak mi vagyunk, pacsit adtunk egymásnak, miközben a tömegben lassan araszoló autók a "mocskos Fidesz" esetleg a "ruszkik haza" ütemére nyomták a dudát.
Kritikus tömeg – Józsa Márta jegyzete
Ezt az eredetileg a nukleáris láncreakció kialakulásra használt fizikusi szakkifejezést társadalmi kontextusban arra a küszöbértékre használjuk, ahol egy kisebbségi vélemény vagy viselkedés hirtelen széles körben elterjedtté válik. Választási összefüggésben a végre valóban megképződött ellenzékre. Itt állunk most, ebben a pillanatban még nem tudjuk, hol is. Mindenesetre órákra egy eddig meg nem tapasztalt jelenség előtt.
Vizsga előtt – Kárpáti Iván jegyzete
Holnap van az a pillanat, amikor a politika végre visszakerül oda, ahová való: az emberek kezébe. Legalább egy napra. Nincs magyarázat, nincs kifogás, csak Te vagy, meg az a papír. A történelemben még soha nem azok döntöttek, akik otthon maradtak.
Fogd a pénzt és fuss! – Rózsa Péter jegyzete
16/12/2023 15:04
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
Dacára annak, hogy Orbán hónapok óta ismét vétóval fenyegetőzött Ukrajna EU-s tagfelvétele ellen, most, hogy pénzt kap az igazságügyi reformos trükkjéért, kiszaladt a teremből a szavazás elől. Alakoskodás, meghunyászkodás, árulás, önmegtagadás, törleszkedés, csak folyjék a lé.
Minél jobban szorítja a hurkot a Fidesz a nem őt támogató társadalmi csoportok, szervezetek, politikai és civil formációk és a média nyakán, annál jobban meztelenné válik a király. Orbán ugyanis miközben a rendíthetetlen és magabiztos vezér szerepében tündökölteti magát, amiben az udvartartása nyáladzva asszisztál, lényegében azt üzeni, hogy fél.
A szuverenitásvédelmi törvény elfogadása után az eddig sokat elemzett, értelmezett, így-úgy magyarázott, definiált NER kitette a pisztolyt az asztalra – hogy e találó megjegyzést kölcsön vegyem Fleck Zoltán jogszociológustól –, és ezzel el is árulta, nyíltan kimondta: megöllek, ha nem engem szolgálsz. A megölés egyelőre, a jogszabály homályos fogalmi készlete szerint sokféle technikát rejthet: szabálytalannak talált pénzügyi tranzakciók, adócsalás gyanúja, eltitkolt támogatás, nemzetbiztonsági veszély, hazaárulás, alkotmányos rend megdöntésére irányul tevékenység… és hoppá, már meg érkeztünk abba a rendszerbe, amiből mintha kiléptünk volna 1989-90-ben. Nem léptünk ki, illetve visszaléptünk.
Nagyon helyes, hiszen az EU ezt a Barba-trükköt értékelte, egy papíron bemutatott, a gyakorlatban egyelőre semmit sem bizonyított igazságügyi reformlépést elegendőnek talált ahhoz, hogy tovább finanszírozza a korrupt, az EU-s pénzeket részben a nép elbutítására létrehozott médiabirodalom fenntartására, részben udvari pénzeszsákjainak, vagyis az adóforintjainkból milliárdossá tett gazembereknek a további gazdagodására használja. Nagyszerű. Orbán örömében két nappal e döntés után ismét magabiztosan mutogatott fityiszt a 26 EU-s ország képviselőinek, hogyaszongya: „a magyar gazdaság az uniós források nélkül is működik. De ha az ember pénzt kap, akkor nem kell elszaladni.” Pedig szaladt, mégpedig éppen azért, hogy ezt a pénzt valóban megkaphassa. Ugyanis dacára annak, hogy hónapok óta ismét vétóval fenyegetőzött Ukrajna EU-s tagfelvétele ellen, most, hogy pénzt kap egy másik trükkjéért, kiszaladt a teremből a szavazás elől. Elszalad e másik döntés elől, amit szintén a 26-okra hagy, mert ha pénz van, minden van. Alakoskodás, meghunyászkodás, árulás, önmegtagadás, törleszkedés, csak folyjék a lé. Utána lehet ismét nagy szájjal azt hirdetni, hogy jó-jó, de meglennénk nélküle is.
Legyünk optimisták, például várjuk meg, valóban emelik-e januártól a pedagógusok bérét, amit mindeddig éppen arra hivatkozva (hazudva) nem tettek meg, hogy az EU elzárta a pénzforrásokat. Mindenki számára világos, a tanárok és bármely más szakma bérét sehol senki nem a közösségi, hanem az illető ország saját költségvetési keretéből fizeti, az EU-s pénzek konkrét, közösségi feladatok megoldására lettek kitalálva. A most várható 10 milliárd euró például az energetikai átállásra, korszerűsítésre és minden másra, csak nem bérekre, kastélyok és repterek vásárlására való. Lenne. Majd meglátjuk.
