Önbecsapás manipulált fotókkal - Selmeci János jegyzete
Vacsora után még megnézi az emailjeit, kapott egy összefoglalót a héten megjelenő közvélemény-kutatásokról. A Nézőpontnak hisz a legjobban, mert szerinte az emberek érzik, hogy ez a kormány értük dolgozik, és megoldja a problémáikat.
Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Ennyi csak, mit Ukrajnának adhatunk – Selmeci János jegyzete
15/12/2023 18:02
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
Az azonban biztosnak látszik, hogy a Nyugat nem tud, nem is akar annyit adni, ami elegendő Ukrajna győzelméhez. A népnek, akinek ma nagyrészt azért kell háborúznia, mert a Nyugat felé akart fordulni, csak a reményt adhatjuk meg arra, hogy ha majd egyszer elhallgatnak a fegyverek, szabad útjuk lesz a nagy közös Európába.
Ha csak azt a kérdést tesszük fel, hogy eldöntheti-e egy szuverén ország népe, melyik szövetségi rendszerhez akar csatlakozni, a válasz pedig az, hogy sok áldozat árán, de igen, akkor ami tegnap történt, az előttünk zajló történelem ugye, a szabadság iránt lelkesedő európaiként eltölthet minket némi örömmel.
Jobb lenne, ha nem is kellene feltennünk több kérdést.
Ugyanis az ellenérvek egy része is jogos. Ukrajna aligha kész a tagjelöltségre, békeidőben fel sem merült volna a csatlakozási tárgyalások megkezdése, érthető módon háborodnak fel Bosznia-Hercegovinában, hogy ha a területének egy részét nem ellenőrző Ukrajna és Moldova kell Európának, akkor ők miért nem. A korábbi elvárások feladása, a precedens nélküli döntés persze indokolható geopolitikai érvekkel és a szimbólumok fontosságával, de talán az őszinte magyarázat az lenne, hogy hősök vagytok, mi pedig az igazság oldalán akartunk állni, de most csak ennyi, amit adhatunk.
Egyelőre még a pénzről sem sikerült megegyezni. Nem tudjuk, nem is fogjuk megtudni, hogy a magyar miniszterelnök tényleg egyedül vétózta meg az uniós költségvetés bővítését, vagy mások, például a pénzt a saját háza táján sem találó német kancellár vétóját vette a nevére. Ukrajna támogatása nyilván nem fog leállni, valahonnan lesz forrás, ha nem is négy, de a következő egy évre, azonban ha továbbra sem jönnek az ukrán sikerek, egyre többen kezdenek majd beszélni arról, hogy meddig és pontosan mit is finanszírozunk.
Az azonban biztosnak látszik, hogy a nyugat nem tud, nem is akar annyit adni, ami elegendő Ukrajna győzelméhez. A népnek, akinek ma nagyrészt azért kell háborúznia, mert a nyugat felé akart fordulni, csak a reményt adhatjuk meg arra, hogy ha majd egyszer elhallgatnak a fegyverek, szabad útjuk lesz a nagy közös Európába. Hogy tíz vagy ötven év múlva, nem tudom, hogy lesz-e még akkor Ukrajna, meg nagy közös Európa, remélem.
Idén az ukránok nem nagyon örülhettek semminek. Talán ez a remény is valami.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2023. december 15-i adásában hangzott el.
