Órákon át verték vissza Orbán érveit az EU-csúcson, aztán küldték el kávézni

Olaf Scholz kancellár még a nyolcvanas évekből, a német ifjúszocialisták, a Jusók köreiből ismerte azt a – most újra bevetett – trükköt, hogy ha nem értesz egyet a tervezett döntéssel, de nem is akarod bénítani a többieket, akkor menj ki az ülésről, és igyál meg egy kávét, amíg odabent szavaznak. Legalábbis így értesült a Politico európai kiadása az EU-csúcs kulisszák mögötti fejleményeit ismerő, nevük mellőzését kérő uniós tisztviselők egyikétől.

A portál beszámolója szerint Orbán Viktornak már a Scholzcal, valamint Emmanuel Macron francia elnökkel, Charles Michel európai tanácsi elnökkel, valamint Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel közös tegnapi reggelijén is megingott a helyzete, amikor sikertelenül próbált elfogadható érveket felhozni amellett, miért szenved Ukrajna olyan jogállamisági hiányosságoktól, ami miatt nem lehet vele megkezdeni az EU-csatlakozási tárgyalásokat. A Politico megjegyzi: Orbán állítását aláásta egyebek közt az a tény, hogy a bővítésért felelős EU-biztos történetesen éppen a miniszterelnök személyes kiválasztottja, Várhelyi Olivér. A csúcstalálkozón aztán – folytatódik a Politico beszámolója – a 26 uniós tagállami vezető órákon át verte vissza Orbán érveit, mígnem egy ponton Scholz előállt a javaslatával. Ezt a magyar kormányfő elfogadta, és a döntéshozatal idejére kiment a tanácskozó teremből.

A Scholz által javasolt eljárás a portál szerint Brüsszelben összeráncolt jónéhány szemöldököt, a csúcstalálkozón jelenlévők közül senki sem tudott felidézni olyan esetet, amikor korábban ehhez az eszközhöz nyúltak volna. A Politico emlékeztet arra, hogy a 2021-ben kancellárrá kinevezett Olaf Scholznak az európai porondon való szerepléséről eddig jobbára a csalódottság hangján szóltak: bírálói szerint taktikai érzéket, tárgyalókészséget és kommunikációs képességeket illetően alaposan felülmúlta őt hivatali elődje, Angela Merkel. Most viszont Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi portálon mondott köszönetet Scholznak, úgymond személyes erőfeszítéseiért. Egy Ukrajna-párti blogger külön bocsánatot kért a kancellártól, amiért korábban oly sokat viccelődött rajta.

Később Zelenszkij elnök a közösségi oldalon egy videóban beszélt arról, mennyire felemelő érzés ez a döntés az ukránoknak, olyasmi, ami segít, hogy tovább folytassák a harcot.

A csatlakozási tárgyalások megkezdését tehát megszavazták, a sikert azonban kudarc követte – az EU-csúcson nem dönthetnek Ukrajna újabb támogatásáról, és ezért az az ember felelős, aki előzőleg egy másik témában lehetővé tette a megoldást. Ezzel az alcímmel ismerteti a Frankfurter Rundschau a dpa hírügynökség tudósítását arról a fejleményről, hogy Orbán Viktor megakadályozta a megállapodást az Ukrajnának szánt újabb pénzügyi segítségről. Mint Charles Michel elmondta, most azt tervezik, hogy jövő év elején – diplomaták szerint már januárban – visszatérnek a kérdésre.

A brüsszeli fejleményekről szóló cikkében a New York Times hangsúlyozza: a magyar vétó elmaradása nyomán megkezdhető ukrán EU-csatlakozási tárgyalásokról tudni kell, hogy az ilyen egyeztetések akár egy évtizednél is tovább szoktak elhúzódni, és a belépni kívánó országnak számos reformot kell megvalósítania.

Ukrajna előtt most az a kihívás áll, hogy sikerüljön biztosítani az országnak a kilátásba helyezett 50 milliárd eurót. Orbán, aki miatt a korábbiak során halasztást szenvedett néhány Oroszország elleni uniós szankció, és akit Vlagyimir Putyin legszorosabb szövetségesének tartanak az EU-n belül, azt mondta, hogy csak a jövő nyári európai parlamenti választások után kellene segítséget nyújtani Kijevnek – írja a New York Times, és hozzáteszi: Ukrajna ekkora késlekedést még képes lenne kezelni, hiszen az uniótól enélkül is rendelkezésére állnak támogatási források. Ha pedig Orbán beváltja fenyegetéseit, és megakadályozza a tervezett csomagot, a többi 26 egyetértő EU-tagország még mindig létrehozhat egy ilyen célt szolgáló pénzalapot. Kétségtelen persze, hogy ez nehézkes megoldás lenne.

A New York-i lap kitér arra, hogy a bírálók Magyarország ellenállását úgy értelmezik, mint Orbán azon erőfeszítését, hogy hozzájusson a Magyarországnak szánt, az uniós normák megsértése miatt befagyasztott EU-pénzekhez. Szerdán az EU ebből feloldott 10 milliárd eurót, az Európai Bizottság indoklása szerint azért, mert Magyarország teljesítette az igazságügyi reformra vonatkozó követeléseket. Az, hogy ezt az Ukrajnáról szóló, döntő jelentőségű EU-csúcs előestéjére időzítették, uniós tisztségviselők állítása szerint merő véletlen egybeesés, de vannak kritikus hangok, amelyek a magyar zsarolás előtti kapitulációnak tekintik. Orbán ezt visszautasítja, és azt állítja, hogy nem kapcsolnak össze magyar ügyeket ukrán vagy más ügyekkel – „nem üzletkötési céllal” jöttek Brüsszelbe – olvasható a cikkben.

A New York Times, globális összefüggésben szemlélve Ukrajna támogatásának az ügyét, olyan véleményeket idéz, amelyek szerint Európa nem hagyhat mindent Amerikára. Megszólaltatja többek közt Ulrich Speck német elemzőt, aki szerint miközben az Egyesült Államok nehéznek ígérkező választások felé halad, Európának vállalnia kell a saját felelősségét, nem szabad úgy éreznie, hogy csupán egy amerikai művelet részese Ukrajnában, hiszen az Egyesült Államok már nem fog mindent megcsinálni saját maga.

A lapszemle a december 15-i Reggeli gyorsban hangzott el, a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva hallgathatják meg.