Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Kamu a köbön: kampányolás Kijevben - Hardy Mihály jegyzete
A magyar fél nem sokat tett azért, hogy a Barátság kőolajvezeték és az ukrán-magyar barátság helyreálljon. Éppen az ellenkezőjét teszi. Emiatt aztán előre borítékolható, hogy a Digitális Polgári Körökben is aktívan kampányoló Czepek államtitkár üres kézzel, de számtalan, az ukránokkal szemben ellenséges video posztolása után tér majd vissza a magyar fővárosba.
Egy vétó halála – Szénási Sándor jegyzete
31/07/2024 18:04
| Szerző: Szénási Sándor
| Szerkesztő: Szikora Gábor
Az tudható, hogy Orbánék két konnektje, Oroszország és Kína szintén jelen vannak, az egyikük fegyvereladási listáján Venezuela több milliárd dollárral az ötödik. A tankokért a tízes években Maduro még banánnal, és más mezőgazdasági termékekkel fizetett, azóta tán más a helyzet, az elnököt az húszas évek eleje óta mindenesetre orosz katonák is védik.
Úgy tűnt, az Unió már megint elbotlott az egyik saját lábában, és persze, hogy ezt a lábat Magyarországnak hívják, a botlás műfaját pedig vétónak.
Budapestet az zaklatta fel, hogy a közösség aggodalmát próbálta kifejezni az elcsalt venezuelai választások okán, amihez amúgy kétség nem fér, ezenkívül Ukrajnáról a nyilatkozatban szó se esett, Brüsszel tehát azt hitte, itt gikszer nem lehet, ámde mégis volt. Budapest non coronat, most se.
A dél-amerikai országban éppen tüntetők ezrei vonulnak, Molotov-koktélokkal, autógumikat égetve, köveket dobálva, ám mindenki tudja, hogy hiába. A rezsim egyfajta szimbólumként még azt a kávézót is bezáratta, ahol az ellenzéki vezér reggelizni szokott.
A magyarok a magyarázatokkal már nem sokat vacakolnak, egy ideig csak arra utaltak, hogy Budapest már novemberben támogatását fejezte ki Maduro baloldali elnöknek, és hát igaz, az elnök rendszere már akkor is mindennek az alja volt, mi változott, hogy júliusban elítélni kéne? A NER ráadásul üzletet szimatolt a dél- amerikai országban, korábban már olajipari együttműködéssel kecsegtette a világ legnagyobb olajkészletén, és – igaz, romos – iparán ülő diktátort, hogy mekkora sikerrel, még mindig nem látni.
Az tudható, hogy Orbánék két konnektje, Oroszország és Kína szintén jelen vannak, az egyikük fegyvereladási listáján Venezuela több milliárd dollárral az ötödik. A tankokért a tízes években Maduro még banánnal, és más mezőgazdasági termékekkel fizetett, azóta tán más a helyzet, az elnököt az húszas évek eleje óta mindenesetre orosz katonák is védik. Kína a valóságban is befektetett a venezuelai, csapágyasra járatott olajiparba, egy idő után el is kezdett idegeskedni, hogy mire is el megy az ő 2 milliárd dollárja, ezért még Maduro ellenzékével is tárgyalni próbált egy időben. Több vas a tűzben, értik. Persze Peking most Maduro-nak gratulált, kinek másnak.
Közben Venezuelát Amerika és Európa már évek óta szankciók alá helyezte, a lakosság negyede már lelépett, csak Spanyolországban él most félmillió venezuelai, de Magyarországnak is jutott belőlük. Ezt onnan lehet tudni, hogy a legutóbbi önkormányzati választásokra az I. kerületi választói névjegyzék szerint egy 77 férőhelyes idősek otthonába 840 menekültet jelentettek be, többségük venezuelai volt. Az említett körzetben egyébként 2650-en jogosultak választásra, vagyis majdnem harminc százalékot jelentett az újonnan jött várlakók súlya, persze a Fidesz-nek, a Párbeszéd szerint legalábbis, míg a Fidesz polgármester-jelöltje azt írta, hogy elítélik az ellenzék színvonaltalan uszítását a diktatúrából menekült honfitársakkal szemben. Ami szép gesztus, menekültekből rögtön honfitársat csinálni, a Fidesz eddig nem erről volt híres, de hát változni sosem késő.
Viszont Nicolás Maduro választási csalása elítélésének orbáni megakadályozása eleinte mégsem ezt mutatta, de hogy a venezuelai kártyából az oroszok és a kínaiak mellett bármi komoly lenyúlást le tud-e magának osztani a a NER-elit, igazán kétséges: ha marad a vétó, marad a Peking és Moszkva melletti büszke dübörgés a fahídon, a szokásos nemzetközi szégyen, és a 800 venezuelai menekült.
P.S.: Miközben ezt a jegyzetet írtam, a kormány mégis átállt a saját első kerületi polgármestere oldalára, és akként nyilatkozott, hogy alapos megfontolás után a venezuelai választást csalásnak és disznóságnak tartja, így csatlakozik az uniós nyilatkozathoz.
Vagyis a venezuelai üzlet már tuti romokban. Az más. Akkor le Maduro-val.
Vagy mégse. Talán majd felhívjuk egy kicsivel később azzal, hogy nemcsak a kását nem eszik forrón.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. július 31-i adásában hangzott el.
